A mikrohitel szerepével foglalkozó magyar jelentés

Létrehozva: 2009. január 21., 15:17 | Utoljára frissítve: 2009. január 21., 15:19	nyomtat	küld

Brüsszeli közleménye szerint a magyar képviselő a vitában sürgette: rugalmas és gyakorlatias közösségi jogszabályokkal olyan társadalmi rétegeket is "be lehessen kapcsolni az értékteremtő gazdaság vérkeringésébe, amelyek a szükséges minimális pénzeszközök híján félő, hogy áthullanak a társadalom fenntartóhálóján".

Az újrakezdéshez vagy a lecsúszás előtti megkapaszkodáshoz éppen elegendő, nélkülözhetetlen tőkét az egész unióban lehessen gyorsan, biztosan és minden eddiginél szélesebb körben megkapnia annak, akinek erre szüksége van - sugallja a jelentés, amely a közlemény szerint először nevezi meg jogalkotó dokumentumban az Európa-szerte kedvezményezettként kezelendő társadalmi csoportokat: a vidéki szegényeket, a bevándorlókat, a cigányokat, a hátrányos megkülönböztetést szenvedő nőket.

A számtalan európai mikrohitel-kezdeményezést végre összehangolva és egyszerűsítve kell vállalkozási lehetőséghez segíteni a hosszú távon munkanélkülieket, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedőket is, ha az unió el akarja érni nagyratörő lisszaboni célkitűzéseit - véli a Becsey-jelentés.

Ezért szabálynak javasolja, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyidejű növelésének feladványával az általános válság ellenére is tovább küzdő Európai Unióban a tagállamok éves lisszaboni jelentésükben kötelezően számoljanak be arról: mit tettek a mikrohitelezés elősegítésére.

Az állam szerepe ugyanis meghatározó a sikeres mikrohitelezésben, bár fejlettségétől és hagyományaitól függően minden tagországban másként. A nemzeti sajátosságoknak, az igényszintek és szükségletek különbözőségének elismerését várja el az európai jogszabályalkotóktól Becsey Zsolt - áll a közleményben.

Becsey jelezte azt is: képviselőtársai egyetértettek abban is, hogy a mikrohitelnyújtók minden eddiginél szélesebb körét kell hivatalosan elismerni, azonos megítélés alá helyezve banki és nem-banki, intézményi és közösségi hitelezőket. "Ez is segítheti, hogy akik addig jóformán kimaradtak a pénzgazdaságból, visszataláljanak abba, sőt idővel a szigorú fedezeti követelményeket támasztó klasszikus bankrendszer ügyfeleinek körét, azáltal pedig forgalmát növeljék" - fogalmazott a képviselő.


Ajánlott orvosság válság ellen: a mikrohitel
Becsey Zsolt közleménye

Ritka egyetértésben szavazták meg a legkülönbözőbb politikai családokhoz tartozó európai képviselők Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) jelentését arról, miként válhat a mikrohitel a gazdaság és foglalkoztatás erősítőjévé a válság sújtotta uniós tagállamokban. Ellenszavazat egyáltalán nem, tartózkodás is mindössze egyetlen volt az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Szakbizottságában (ECON), amikor a magyar néppárti euroképviselő sürgette: rugalmas és gyakorlatias közösségi jogszabályokkal olyan társadalmi rétegeket is be lehessen kapcsolni az értékteremtő gazdaság vérkeringésébe, amelyek a szükséges minimális pénzeszközök híján félő, hogy áthullanak a társadalom fenntartó hálóján.

Az újrakezdéshez vagy a lecsúszás előtti megkapaszkodáshoz éppen elegendő, nélkülözhetetlen tőkét az egész Unióban lehessen gyorsan, biztosan és minden eddiginél szélesebb körben megkapnia annak, akinek erre szüksége van. Ezt sugallja a mikrohitelről szóló Becsey-jelentés, először nevezve meg jogalkotó dokumentumban az Európa-szerte kedvezményezettként kezelendő társadalmi csoportokat: a vidéki szegényeket, a bevándorlókat, a cigányokat, a hátrányos megkülönböztetést szenvedő nőket. A számtalan európai mikrohitel kezdeményezést végre összehangolva és egyszerűsítve kell vállalkozási lehetőséghez segíteni a hosszú távon munkanélkülieket, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedőket is, ha az Unió el akarja érni nagyratörő lisszaboni célkitűzéseit - állítja a Becsey-jelentés.

Ezért szabálynak javasolja, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyidejű növelésének feladványával az általános válság ellenére is tovább küzdő Európai Unióban a tagállamok éves lisszaboni jelentésükben kötelezően számoljanak be arról: mit tettek a mikrohitelezés elősegítésére.

Az állam szerepe ugyanis meghatározó a sikeres mikrohitelezésben, igaz, fejlettségétől és hagyományaitól függően minden tagországban másként. Ezeknek a nemzeti sajátosságoknak, az igényszintek és szükségletek különbözőségének elismerését várja el az európai jogszabályalkotóktól Becsey Zsolt mikrohitel-jelentése.

Az ECON bizottság egyetlen magyar tagjával európai képviselőtársai egyetértettek abban is, hogy a mikrohitelnyújtók minden eddiginél szélesebb körét kell hivatalosan elismerni, azonos megítélés alá helyezve banki és nem-banki, intézményi és közösségi hitelezőket. Ez is segítheti, hogy akik addig jóformán kimaradtak a pénzgazdaságból, visszataláljanak abba, sőt idővel a szigorú fedezeti követelményeket támasztó klasszikus bankrendszer ügyfeleinek körét, azáltal pedig forgalmát növeljék.

Brüsszel, 2009 január 20.