EP választás: továbbra sem érdekel minket

Létrehozva: 2009. január 21., 16:31 | Utoljára frissítve: 2009. január 22., 12:10	nyomtat	küld

Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok 52 százalékát nem érdeklik az európai választások. A kérdés csak az, hogy ezt az információ hiánya, vagy az érdektelenség okozza.

Az Európai Unió közvéleménykutatással foglalkozó intézete, Eurobarometer, az Európai Parlament felkérésére felmérést készített az európai választások iránt mutatkozó érdeklődésről. A kutatás során az EU 27 tagállama 27.000 választójának tettek fel a közelgő EP-választásokra vonatkozó kérdéseket 2008 októbere és novembere között.

Az intézet korábbi felmérései azt bizonyítják, hogy a Parlament stabilan tartja a legmegbízhatóbb uniós intézménynek járó helyet a Bizottság és a Tanács előtt. Az állampolgárok 51 százaléka "inkább bízik" az intézményben, míg a Bizottságnál 47, a Tanács esetén pedig 41 százalék válaszolja ugyanezt.

Ugyanakkor a bizalom nem párosul feltétlen népszerűséggel. 2007 óta 5 százalékot esett a Parlamentről "pozitív képet" alkotók aránya, 2008-ban már csak a megkérdezettek 34 százaléka adta ezt a választ.

Azt, hogy az EP-választásokra kevesebb mint 5 hónap múlva kerül sor, továbbra is csak nagyon kevesen tudják. A megkérdezetteknek csak 26 százaléka tudta, hogy ebben az évben kell leadnia voksát, és megdöbbentően magas arányban (EU: 67 százalék, Magyarország: 59 százalék) döntött úgy, hogy inkább meg sem próbál válaszolni a kérdésre.

Az EP jobb eredményre számított

Az eredmény valószínűleg az Európai Parlamentet is kiábrándítja majd, aki minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a választásokra. A legdemokratikusabbnak mondott EU intézmény saját televízió csatornát hozott létre, amely 27 nyelven nézhető online, és külön honlapot csináltatott a választások számára.

E - kétségtelenül nagyszabású - projektekkel kapcsolatban felmerül azonban a kérdés, hogy nem lett-e volna érdemesebb az EP költségvetési forrásait inkább decentralizált módon elkölteni, és közérdekű közleményként, az amúgy is sokak által nézett nemzeti televízió-csatornákon közzétenni a választásról tájékoztatást adó hirdetéseket.

Az EP decemberben kiadott álláspontja az eredmény alapján úgy tűnik, túlságosan optimista volt. Az intézmény sajtószolgálata által írt cikkben 2004-et tartják a "negatív részvételi csúcsnak", mivel akkor 350 millió szavazópolgárból csak 160 millióan (46 százalék) vonultak az urnákhoz. A jelenlegi felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 28 százaléka tartja valószínűnek, hogy elmegy szavazni. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csak 23 százalék.

Segít, vagy hátráltat a gazdasági válaság?

Az Eurobarometer múlt héten megjelent felmérése a következő megjegyzést fűzi az eredmények összefoglalójához, nota bene (latinul "jól jegyezd meg") felszólítással: "Az eredmények tanulmányozása során figyelembe kell venni, hogy a felmérés a gazdasági válság kibontakozása közepette készült".

Szakértők szerint az eredményeket úgy kell értelmezni, hogy jelenleg az Unió állampolgárainak nagyobb gondjaik is vannak, minthogy a választásokkal foglalkozzanak. Ez az érvelés azonban éles ellentétben áll azzal, amelyet az európai politikusok hangoztatnak. Ez utóbbi csoport néhány tagja az EurActiv-nak úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági válság csak növelni fogja azok arányát, akik végül részt vesznek a - Magyarországon június 7-én - tartandó szavazáson.

Valójában azonban a választók érdeklődése 2008. áprilisa óta további két százalékponttal csökkent, jelenleg a megkérdezettek 44 százaléka mutatott érdeklődést a téma iránt.

Nem meglepő a felmérés azon eredménye, hogy a szavazók elsősorban a gazdasági növekedést, a munkanélküliséget és az infláció kérdését helyeznék a középpontba 2009-es kampányban. A magyar válaszadók 71 százaléka helyezte a lista élére ezeket a témákat.