Gál Kinga beszédének szó szerinti leirata

Létrehozva: 2009. január 29., 18:01	nyomtat	küld

Köszöntöm a hallgatóságot, és nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy Én itt beszélhetek ma délután Önök előtt, és ilyen díszes, neves előadók között. Nehéz a szerepem is, arra kértek fel a szervezők, hogy foglaljam össze a ma délután elhangzottakat, ugyanakkor térjek ki arra a területre, ami az Én részem ebben a közös Fidesz programalkotó vitasorozatban. A nemzetpolitikánk a határon túli magyar közösségeink érdekeinek megjelenítésében az Európai Unióban. Nos úgy gondoltam, hogy az idő fogytán, és ezt rendhagyó módon össze lehet kötni, úgyhogy egy olyan összefoglaló, következtetés és zárszó következik, amely egy kicsit rendhagyó, de remélem mindenre kitér, ami itt ma délután elhangzott. A legutóbbi időben, és egyre többször tévéstúdiókban, utcán, interneten azt kérdezik tőlünk az emberek, és érdekes módon nagyon sokszor a fiatalok, hogy mondjuk már meg, hogy miért fontos nekünk Európa, és ugye elmondta itt Orbán Elnök Úr ma délután, hogy Kohl szerint Európa, az Európai Unió érték, és ezt meg kell védeni. És akkor megkérdezik tőlünk, mert sokszor megkérdezik, amikor arról beszélünk, hogy milyen érték és milyen .. ez az Európai Unió, hogy mondjuk el konkrétan, vezessük le, miért érték nekünk az unió. És ha ezeket végig gondoljuk, ezeket a kérdéseket, ha az értékek mentén megpróbáljuk levezetni, hogy miért fontos az unió, akkor talán választ kapunk mindarra, ami igazán fontos, elhangzik ebben az összefoglalóban mindaz, ami ma délután itt elhangzott. Azt mondjuk, hogy Európa erősíti érdekérvényesítő képességünket, de azt látjuk, hogy ez nem mindig így igaz.

Hozzá kell tenni, hogy Európa csak akkor erősíti érdekérvényesítő képességünket, ha elég erősek vagyunk érdekeinket megfogalmazni. Akkor erősít minket, ha erősek vagyunk ahhoz, hogy felmutassuk, hogy mi nekünk az érték, és mi mit tartunk fontosnak, mit tartunk problémának. Ha meg tudjuk mutatni, hogy hol akarunk és miben a magunk urai lenni. Erős Európa van ezért szükségünk, mert egy erős Európa, ahogy hallottuk ma délután, az fokozza az érdekérvényesítő képességet, viszont ahhoz, hogy Európa erős legyen, ahhoz Európának erős tagállamokra van szüksége, tehát erős Magyarországra van szüksége. Egymást kölcsönösen kell segítenünk, és egymás erejét növelnünk. Sárközy Elnök az év végi elnökséget átadó beszédében végig vezette a 2008-as év folyamán milyen pontokon volt lényeges, vagy lett volna lényeges, hogy igazán erős Európa létezzen, mert hogy az erős Európa tud ezekre a kérdésekre választ adni, és tudja védeni a szuverén tagállamokat.

És felsorolta a pénzügyi, gazdasági válságot, a külpolitika területén felsorolta a grúziai válságot. Változott az Európai Unió elnöksége, jött a cseh elnökség, és azt láttuk, hogy a válság erősödött. A pénzügyi, gazdasági válság után, mellett ott van a gázprobléma, és ott van Gáza probléma. És azt látjuk, hogy egyetlen lehetőség van arra, hogy Európa meg tudja védeni a tagállamainak az érdekét, az az, ha képes közös, gyors, egységes reagálásra, ha képes döntéseket hozni, és ezek nem vesződnek el az intézményi labirintusban, az adminisztráció nem odázza el ezeket a döntéseket, és relatívizálja őket, ezért van szükségünk Lisszaboni Szerződésre. Ezért van szükségünk közös külpolitikára, és mindezt a Lisszaboni Szerződés tudja hozni, tehát egységes Európára van szükségünk, egy egységes Európára, amely egy új szerződésen, a Lisszaboni Szerződésen alapul, mert akkor lesz ereje Európának megvédeni bennünket, tagállamokat. Egy olyan unióra van szükségünk, és ezt látjuk magyar állampolgárként egyre inkább, amely akár megvédhet bennünket a saját kormányunkkal szemben is. Mint ahogy most tette, mert megvédett, ahogy elhangzott ma délután az államcsődtől, és ha lettünk volna az euró zónában, akkor megvédett volna bennünket az elszálló pénztől. De megvéd a szabadságjogainkban, hogyha azt nem képes a saját kormányunk megtenni, és megvéd kisebbségjogainkban, ha nem is látható ez rögtön.

A maga módján az Európai Unió átvezeti, átalakítja és kezeli azt a kérdést, amit mi megoldhatatlan és kezelhetetlen kérdésnek láttunk a XX. század eleje óta. Schengen hozott rá részben gyógyírt a szabad mozgással. Arra a trianoni sebre, amely lezárta magyar és magyar között a határt, részben gyógyírt, de a szabad mozgás, a schengeni elv mellett remélem, hogy hozza teljes mértékben, most már néhány éven belül a szabad munkavállalást, a szabad befektetést. Hozza a szabad gazdaságot, a határ menti együttműködést, ahol a centrum és periféria mesterséges felszabdaltsága átalakul, és ahogy látjuk ma, a határ menti régiókban összenő, ami összetartozik. Hozza nekünk az értékeket védendő Európa a jog uralmának értékét, amit számos új tagállamban még bizony tanulnunk kell.

A jogállamiság létét a mindennapokban, és nemcsak az alkotmányos keretekben, vagy az elvek szintjén. Ettől erős Európa, és ettől lehetünk erősek mi is. A számon kérhetőséget, a jogtalanságok kivizsgálhatóságát, és azt, hogy a hazugság előbb-utóbb kiderül. Még akkor is, hogyha ez nem rögtön történik meg. Az igazságszolgáltatás a perek általi jogérvényesítésre taníthat meg, amit kezdtünk elfelejteni, hogy nagyon sok minden, és ez nemzetpolitikánkra éppen úgy igaz, nemcsak politikával, de a jog eszközével lehet akár tartósan orvosolhatók, jogsérelmek megoldhatók. Az alapelvekre vezet rá minket ez az értéket jelentő Európa. Azt, hogy évtizedek óta megoldhatatlannak látszó problémáinkat egy másik dimenzióba vezeti át, hiszen egyenjogú nemzetek és nyelvek közösségéről beszélünk, amelyek jogra, jog által építik fel az uniót. Közösen elfogadott alapelvek mentén és értékek mentén, és ha ez így igaz, akkor ezekbe a nemzetekbe és nyelvek közé beletartoznak a kisebbségi közösségeink is. Az unió hirdeti és ahogy látjuk az elkövetkező programokban, erősíteni szeretné azt, hogy közelebb hozza az emberekhez a döntéseket, arra ösztönzi őket, hogy részt vegyenek saját életük alakításában.

Ahogy ma délelőtt elhangzott, hogy urai legyenek, a maguk urai legyenek minél inkább. Ha ez igaz minden uniós polgárra, mert ezt hirdeti az unió alapelve, akkor ez igaz kell legyen a kisebbségben élő polgárok számára is. És nekik meg kell adni a lehetőséget, éppen úgy, mint a többségben élő polgároknak, hogy közösségüket és környezetüket, régiókat illetően beleszólhassanak a döntésekbe. És ehhez alapelveket ad az értékek alapján álló Európa. A szubszidialitás, az önkormányzatiság, önigazgatás és a diszkrimináció-mentesség elveinek a hármasában lehetőség lehet, lehetőséget lát arra, ott van az alapja annak, hogy ezeket a kérdéseket megoldjuk. Autonómiákról beszélhessünk Európában, hiszen - és ne felejtsük el az autonómia ezeknek a közösségeknek az életében az nem egyértelműen a cél, hanem az eszköz, hogy a maguk életét jobbá tegyék, hogy az őket érintő döntésekbe beleszólhassanak, hogy jövőképpel rendelkezzenek.

Azt írtuk le 2004-ben a választási programunkban, és eszerint igyekeztünk politizálni az Európai Parlamentben, azóta is, és ez erősödött most ennek az igénye, hogy hirdessük, igen is Európa a közösségek közössége, alkotó eleme a magyar nyelvet beszélők közössége. A magyarság együttesen tudja alakítani Európa jövőjét, tehát határoktól függetlenül saját sorsát is. A magyar közösségek erősítik Európát, és erős Európa pedig erősíti a magyar közösségeket. Nem jelenti azt, hogy ez az Európa önmagában megoldaná a kisebbségi kérdéseket. Ez nem jelenti azt, hogy rögtön megkapjuk azokat a válaszokat, amellyel egy-egy Szlota, vagy egyéb kihívásra érkeznénk, soha ne ilyen rögtöni választ várjunk, hiszen nem ez a feladata az Európai Uniónak, de valahol, az alapelvek szintjén mindig megtörténik a jogsérelmek helyretétele. Olyan alapelveket, olyan intézményeket és eszközöket kínál, amik segíthetnek eljutni a megoldáshoz. De helyettünk nem veti fel az érdekeinket, helyettünk nem veti fel a problémákat, és helyettünk nem képviseli azokat. Akkor is nekünk kell felvetni, ha az még oly kellemetlen és kényelmetlen is, mondjuk olyan teremben, ahol a légkör meglehetősen ellenséges, vagy egyértelműen magunkra maradunk. Mert nekünk ez erkölcsi értékek miatti kötelességünk.

A mi érdekeinket azon túl, hogy mi európai képviselők felvetjük, leginkább egy erős Magyarország tudná még jobban képviselni, egy erős magyar kormány. Akkor látszanak ezek a nemzeti értékek igazán, ha erős a hátországunk. Akkor lesz nemzeti érdekérvényesítő képességünk hatványozottabb, ezért van szükségünk egy erősebb Magyarországra. Új irányról beszültünk itt ma délután, Én is azt mondom, paradigmaváltásra van szükségünk, egy sor nemzetpolitikai kérdésben is nemzetpolitikai szempontjaink külső megjelenítésében például. Az az egyik alapelv, az kell legyen egyik alapelvünk, hogy érthetővé és értelmezhetővé tegyük problémáinkat, hogy értsék, akikkel egy környezetben élünk, hogy miről beszélünk, hogy mi fáj nekünk, mi a problémánk, honnan ered, és kikről beszélünk. Kulcskérdésnek látom azt, hogy meggyőzzük az embereket, nem a rosszindulat, vagy a közöny, ami miatt sokszor nem találunk megértésre, hanem egyszerűen az ismeretek hiánya, a meg nem értettség, és persze ehhez hozzájárul az az évtizedes hiány, amit most egyszerre kell pótolni. Ez hatványozottan igaz, ha bármikor a nemzeti kisebb közösségeink érdekeit kell felvessük, vagy megjelenítsük. A hagyományos emberi jogi felvetésen túl ezeknek a kisebbségi kérdéseknek igen is szükségük van egy politikai felvetésre, ami abból indul ki, hogy mi történt itt.

Ezeket a kérdéseket ki kell beszélni, ha még olyan kínos kérdésnek tűnnek, és hogy megtaláljuk közösen, szomszédainkkal, tagállamokkal, az unió intézményével erre a megoldást. Ki kell mondanunk, hogy határon túli közösségeink sajátos, évtizedek óta befagyott, ki nem beszélt, és ezért nem kezelt problémái egyedi esetek, nem hasonlíthatóak más kisebbségi, elsősorban nyugat-európai kisebbségi kérdésekhez, és mindegyikre létezik egyedi megoldás. Az unió ehhez segíthet, nem oldhatja meg helyettünk, de vannak rá uniós példák, megoldások, és ott vannak az alapelvek, amelyekkel nagyon sokat segíthet. A második .. nekünk új irányt kell mindenképpen felvezetnünk, ez pedig a hitelesség, a legitimitás kérdése. Nagyon fontosnak tartom, hogy Duray Miklós itt szólhatott ma délután, hiszen pontosan a nemzet érdekérvényesítésben, a határon túli magyar közösségek érdekeinek felvetésében elsősorban a határon túli magyar közösségeknek kell megadni a lehetőséget és a felelősséget az elsődleges probléma felvetésben.

És itt a felelősséget külön hangsúlyoznám. Nekünk támogató, rá kapcsolódó és a szükség esetén átvállaló politikára van szükségünk. Ez a szerep hárul ránk akkor, hogy a legitimitásunk, a hitelességünk ne kérdőjeleződhessen meg. Erősítjük ezeket a közösségeket, ezzel a támogatással, ezzel a rákapcsolódással, és hogyha ezek a közösségek erősödnek, ezek a határon túli magyar közösségek, ezáltal magyar közösségünk egésze erősödik és ez egy erősebb Európához vezet. A harmadik elem, amiről szólnék, az a szakmaiság kérdése. Szájer József nyúlt ehhez a kérdéshez hozzá ma délután, a tudás kérdését érintve.

Nos én azt mondanám, hogy a szakmapolitikák általi felvetése nemzetpolitikai kérdéseknek az egy nagyon jó eleme lenne az elkövetkező időszaknak, és egy fontos feladat erre az időszakra. Az, hogy erős szakmai és kikezdhetetlen szakmai tudás alapján próbáljuk meg védeni érdekeinkhez, és ilyen módon nyúljunk a különböző európai szakmapolitikákhoz. Ez mind azt segíti, hogy a rólunk alkotott kép az mutassa, hogy igen is elindultunk egy erősebb Magyarország kép irányába, és ezzel mi egy erősebb Európát segítünk elő. Azt mondta Szájer József itt ma délután, hogy Európa nem elég erős, nincsen elég ereje, és felsorolta azokat a pontokat, ahol látja a problémákat.

Az intézményi viták lezárásánál, a civil Európa létrehozásánál, a piacgazdasági, jóléti modell védelmezésénél, és a közös értékek vállalásánál többek között. Az, hogy a közös értékekben való hitet kell erősítenünk, és ma reggel a Magyar Hírlapban ezeken a kérdéseken gondolkozva megtaláltam a választ arra, hogy hogyan lehetne legjobban zárni ezt a ma délutánt. Meg is kaptam a segítséget hozzá, Osztie Zoltán Atyával, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnökével van egy nagyon szép interjú a mai Magyar Hírlapban, aki egyebek között azt mondja, hogy egyébként nem létezik értéksemlegesség. A legnagyobb érték ugyanis maga az ember. Ha az értéksemlegességről beszélünk, akkor embertelenségről beszélünk.

És zárásképpen még csak annyit, hogy az egész elmúlt öt év, négy és fél év üzenete számomra, európai parlamenti képviselő számára az volt, hogy az unió olyanná lesz, amilyenné mi magunk is alakítjuk. És ahogy Orbán Elnök Úr elmondta, a cél Európa közepe.
Köszönöm, hogy meghallgattak.

(2009. január 16.)