Elmar Brok beszédének szó szerinti leirata

Létrehozva: 2009. január 16., 18:08	nyomtat	küld

Hölgyeim és Uraim!

Azért vagyok itt, mert barátok között lehetek. Barátok között lehetek és valóban olyan barátokról van szó, akiknek az elvei, az eszméi közel állnak a miénkhez.

Schmitt Pál valóban nagyon fontos képviselő a néppártban, nagyon nagy befolyása van, és igazából ez egész Európára, az európai ügyek mindegyikére érvényes. Úgyhogy szeretném megköszönni, és köszönetet tolmácsolni az Európai Néppárt felől Önöknek azért a munkáért, amit végeznek. És Angela Merkel Kancellár Asszony Viktor Orbánt, Orbán Viktor Elnök Urat üdvözli, és nagy tisztelettel köszönti a Fidesz konferenciáját.

Nagyon érdekes év áll előttünk, ugyanis az európai parlamenti választásokra is sor kerül, új bizottságot választunk, és a Lisszaboni Szerződést is ratifikálni kell, amely új lehetőségeket tartalmaz, de igazából az is érdekes ez, mert egy globális pénzügyi gazdasági válság közepén vagyunk, és ez nemcsak európai konzekvenciákat hordoz magában. Ez a válság ismét megmutatta, hogy milyen jó ötlet a szociális elképzelésekkel összekapcsolt piacgazdaság elképzelése. Ugyanis a piacnak keretekre van szüksége, és hogyha globális piacaink vannak, és nincsenek már nemzeti piacaink, hanem európai piacról van szó, akkor nagyon fontos a kis- és közepes vállalkozások védelme. Nagyon fontos, hogy mindenki megkapja a megfelelő védelmet. Nemcsak szabályokat kell felállítani, nemcsak 28 éves befektetési bankárok uralhatják a világot, hanem más eszmék, más elképzelések is elsőséget kaphatnak. Úgyhogy meg kell találnunk a megfelelő válaszokat ezekre a kérdésekre. Európának 25,5 milliárdos nemzeti összterméke van, és 24 százalék itt zajlik le, 24 százaléka a termelésnek, 40 százaléka a piacoknak itt koncentrálódik, és a harmadik világ országainak nyújtott segítség 60 százaléka Európából származik, úgyhogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk ezt a helyzetet, és a globalizáció idején megfelelő sztenderdeket kell felállítani.

Igazából megfelelő választ kell találni, nem a problémát kell felnagyítani. Szeretnék csak egyetlen példát adni, hogyha szeretnénk az európai sztenderdjeinket a magas gazdasági és szociális sztenderdeket megtartani, megőrizni, akkor jobbnak kell lenni, és ez azt jelenti, hogy néha drágábbak is vagyunk. Több kutatásra van szükség, több iskolára, több egyetemre. De hogyha megfelelő minőségű termékeket állítunk elő, de egy évvel ezek után ugyanezt a terméket Kínából féláron megvásárolhatjuk, akkor sajnos nagyon nehéz feladatokat kell megoldanunk. Itt van például a szerzői jog kérdése, és sajnos a tudósok és a mérnökök számára rendkívül nehéz feladatot jelent ennek a nehéz problémának a megoldása. Az Egyesült Államok felől is meglehetősen nagy verseny nyomása hárul ránk. És igazából kevesebb, mint 10 százaléka a világ népességének él itt, meg kell tartanunk azokat a magas sztenderdeket, amelyeket az európai polgárok megszoktak.

Európán belül a szolidaritást kell erősítenünk. Láthatjuk a pénzügyi válságot, és azt gondolom, hogy sokkal nehezebb helyzetbe kerültünk volna, hogyha nem lett volna az egységes európai belső piac. Mi lett volna, hogyha az elmúlt év szeptemberében, októberében mindenkinek, minden államnak saját magának kellett volna szembenéznie ezzel a súlyos problémával? Úgy gondolom, hogy más részeken is fejlesztést kell elérnünk. Nálunk Németországban például nagyon sokat profitáltunk az Európai Unió bővítéséből gazdaságilag és politikailag egyaránt. Éppen ezért a bővítés ugye a 2004-es bővítés volt a legsikeresebb, politikailag és gazdaságilag legsikeresebb bővítés és politikai döntés, amelyet az elmúlt évtizedben hoztunk.

De azért is vagyunk itt, hogy kérdéseket tegyek fel, mivel, hogy a külügyi bizottság elnöke voltam, Magyarország mindig is vezető szerepet játszott ezen a téren. A 89-es változásokban is vezető szerepet vitt Magyarország, és ezt követően óriási dinamikus fejlődésnek indult. A növekedés itt volt a legmagasabb 89 után, és most Én azt mondhatom, hogy Németországban mi németek nagyon sokat exportálhatunk az új tagállamokba, és ezért mi profitáltunk ebből a bővítésből. Az elmúlt két évben Szlovákiában, Lengyelországban és más országokban szintén nagyon jó eredmények születtek, de Magyarország igen csak a sor végén van.

Elgondolkoztam azon, hogy mi lehet ennek az oka. És úgy gondolom, hogy a szocialista kormány lehet annak az oka, hogy Magyarország ott áll, ahol áll, mert igazából soha nem sikerült megtalálniuk a megfelelő egyensúlyt a piacgazdaság és a szociális jogok, a szociális elképzelések között. Igazából azt gondolom, nem értik jól a piac értékét, mert a piac nagyon értékes dolog lehet az emberek számára, hogyha megfelelően kezelik. De ezt sajnos nem sikerült elérni Magyarországon az utóbbi időkben. Persze nemcsak Magyarországra vonatkozik ez, és reméljük, hogy hamarosan változások következnek be, hiszen Magyarországnak szüksége van Európára, és Európának pedig szüksége van egy erős Magyarországra.

Hölgyeim és Uraim!

Sok más kihívás is áll előttünk, nemcsak a globalizáció és a pénzügyi válság, hanem például az energiaellátás biztonsága. A béke és a háború kérdése. A szervezett bűnözés, a terrorizmus. Ezeket a kérdéseket nem válaszolhatják meg egyenként az államok. Ugyanis ebben a globális környezetben már nincsen meg a nemzetállamoknak a lehetősége arra, hogy ezeket a válaszokat egyenként adják meg. Európának erősebben kell fellépnie ezeken a területeken. Európa volt az, akinek sikerült Oroszország és Grúzia között megállítani a háborút, nem másnak, Európának. Ez az elmúlt fél év során történt. Európa volt az, aki megpróbálta meggyőzni az Egyesült Államokat arról, hogy globális módon kell kezelni a pénzügyi és gazdasági válságot, és Európa próbálkozik megoldani a Gázai övezetben az izraeli-palesztin konfliktust.

Azt gondolom, hogy együtt kell dolgozzunk, talán szorosabban, mint eddig, szükség van a Lisszaboni Szerződésre és arra, hogy az egyértelmű kompetenciákat határozzon meg. Nagyon fontos, hogy az Európai Tanácsnak elnöke legyen egy hosszabb időre, és hogy legyen külügyminisztere az Európai Uniónak, hosszú időre megválasztott külügyminisztere. Ezt együttesen kell elérnünk. Ugyanez vonatkozik Oroszországra, Ukrajnára és gázkonfliktusra. Először is mindenképpen szükség van egy energiabiztonsági politikára. Nagyon fontos összekötni a saját belső rendszereinket azért, hogy senki ne kerüljön olyan helyzetbe, amilyen most állt elő, amikor egy külső szállítótól nem érkezik meg a gáz. Éppen ezért politikailag és technikailag is fejlődni kell, és mindenképpen a Lisszaboni Szerződés fontosságát szeretném itt is hangsúlyozni, hiszen az energia egy olyan terület volt eddig legalább is, ahol nem volt európai uniós kompetencia.

Nemcsak katonai kérdésekben kell gondolkodnunk, tehát európai szinten, hanem az energiaellátás politikáját tekintve is. Azt gondolom, hogy ezek a kihívások, ezek a nehézségek arra biztatnak és arra kényszerítenek bennünket, hogy még szorosabbra fonjuk az együttműködésünket. És nem várhatunk a csodára. Egy olyan Európai Unióra van szükség, ahol a szabadság és a jogérvényesülés érvényesül. 1978-ban voltam először Magyarországra és azt látom, hogy a tavalyi év óta már útlevélre sincsen szükségem, amikor Magyarország érkezem. A repülőtéren már senki nem kéri ezt Tőlem, ez egy hatalmas előrelépés. Láthatjuk a szabadság tehát az egyik legfontosabb kérdés, és az együttműködés miatt ez a szabadság éppen olyan fontos, mint a biztonság. A biztonság pedig azért fontos, hogy a terrorizmus ellen és a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen együttesen tudjunk fellépni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ezek a valódi eredmények, amelyeket sikerült felmutatnunk.

Hölgyeim és Uraim!

Megvagyok győződve arról, hogy ezek a fejlemények, amelyekkel kapcsolatban több példát is említhetnék, ha lenne rá időm, tehát ezek a fejlemények bizonyítják azt, hogy erősebb Európára van szükségünk. Ugyanakkor meg kell néznünk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament mit mond. Ők azt mondják, hogy nem kell minden részletben elmerülnünk. Nem kell nagyon sok jogszabályt alkotni, inkább a végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy nagyobb tiszteletben kell tartani a nemzetek identitását.

Nagyobb tiszteletben kell tartani a szubszidialitás elvét. Nagyon fontos, hogy az emberek a falvakban, a városokban és a fővárosokban tudják, hogy mi történik, és mi folyik Brüsszelben. És remélem, hogy az Európai Néppárt még sikeresebb lesz, és ehhez a Fideszre is szükségünk van az európai politikában.
Természetesen megértem, hogy a nemzeti identitás és az európai integráció az nem két egymással ellentétes fogalom. Nagyon fontos két fogalom, amely összetartozik, ha jól csináljuk őket. Nagy szükség van tehát Európában a békére, a prosperitásra, a demokráciára.

Nagyon fontos tehát, hogy most vagy soha megragadjuk a lehetőségeket. Magyarország és Európa együtt. Magyarország és Európa együtt jelöli ki a jövő útját.

Köszönöm szépen.

(2009. január 16.)