Martonyi János beszédének szó szerinti leirata

Létrehozva: 2009. január 16., 18:15	nyomtat	küld

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy szeretettel, tisztelettel üdvözlök mindenkit a Szabad Európa Központ nevében. A minap belenéztem az eurobarométer legutóbbi felmérésébe, és ott az állt, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unió 27 tagállama között, ahol az emberek többsége úgy érzi, hogy a tagságnak nincs haszna.
Magyarország esetében ez az arány 51 százalék, egyetlen egy más országban sincsenek többségben azok, akik úgy érzik, hogy a tagságnak nincs haszna. Nagyon magas százalékok jelennek meg éppen az új tagállamokban, Észtországban, Szlovákiában, Lengyelországban, de például Írországban is 79 százalék érzi úgy, hogy számukra nagyon hasznos az európai uniós tagság. Ez elgondolkodtató. Egyébként általában véve az Európai Unióban az unió elfogadottsága javult, megítélése kedvezőbb, nyilván ennek a döntő oka az, hogy a válság, a baj az általában összezárja a sorokat.

Nagyon érdekes például a bennmaradási szándékra vonatkozó felmérés. A franciák 81 százaléka, a lengyelek 83 százaléka, a németek 86 százaléka bent akar maradni, még a britek 59 százaléka is bent akar maradni. És láss csodát az írek 91 százaléka akar bent maradni. Akkor mi az oka a magyar adatnak? Valami oka nyilván van. Miért vagyunk ebből a szempontból is szemben Európával?

A Fidesz programja többek között erre a kérdésre is választ fog adni. De a programnak nem ez a lényege, hogy kérdésekre választ adjon, hanem az, hogy megmutassa az ebből a helyzetből vezető kiutat. Egyébként, hogy mi ennek az oka, az nagyon egyszerű, mindenki tudja, ott ahol rossz a kormányzás, ott a kormányzás hiteltelensége rávetül a politikára, és általában véve a rossz kormányzásnak az a jellemzője, hogy az ilyen kormány energiáinak igen jelentős részét arra kell, hogy összpontosítsa, hogy a felelősséget a kudarcaiért áthárítsa. Az első közvetlen lehetőség erre nyilvánvalóan az ellenzék, ezt látjuk jól, további lehetőség Európa, ezzel is élt a kormány az elmúlt esztendők során. Többek között ennek az eredménye ez a közvélemény-kutatási eredmény, és természetesen felelős a világ, csak mi nem, akik kormányzunk. Az, hogy felelős a világ, az most különösen egyszerűnek tűnik, hiszen válság van, és a rossz kormányzás egyik fő célja az, hogy összemossa a két válságot, azt a két válságot, azt a két válságot, amely egyébként mind a kettő merőben eltér egymástól.

Az egyik alapvetően egy politikai, erkölcsi, társadalmi, szociális, intézményi válság, a jogállamnak, a demokráciának a válsága. A másik pedig egy globális pénzügyi és gazdasági válság. Mások a megoldások és legfőképpen más kell, hogy megoldja ezeket a válságokat. Tudniillik a globális pénzügyi és gazdasági válságot azt a világ meg fogja oldani, ki fogja hordani ezeket a megoldásokat, nem könnyen, óriási bizonytalanságokkal, kockázatokkal és veszélyekkel. De a demokrácia és a piacgazdaság képes arra, hogy kihordja ezeket a megoldásokat, alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Új modelleket, új megoldásokat találjon, és ez meg is fog történni.

Ezzel szemben a mi magyar válságunkat saját magunknak kell megoldanunk, és a Fidesz programja ebbe az irányba fog mutatni. Jó lehetne ezt egy európai parlamenti választási program, de óhatatlanul szorosan összefügg a mi saját programunkkal, a mi saját világunk jobbításával, megújításával.

2009 ezt sokan írják, mondják, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság esztendeje lesz. Európa számára pedig 2009 egy különösen fontos esztendő lesz, Én inkább úgy fogalmaznám, hogy 2009 Európa számára a bizonytalanság és az esélyek éve lesz. Fontos dolgok történnek, mindenekelőtt 2009 júniusában sor kerül az európai parlamenti választásokra, öt esztendőre összeáll az új Európai Parlament.

Aztán nagy valószínűséggel, én mindig a derűlátókhoz tartoztam, meg fog oldódni, le fog zárulni az évek óta magunkkal vitt intézményi válság. Nagy valószínűséggel október végén, novemberben ismételt népszavazásra kerül sor Írországban. És abban is bízni lehet, hogy ez alkalommal ez a népszavazás eredményes lesz azoknak a majdan jogi erővel bíró nyilatkozatoknak az ismeretében, amelyek megfogalmazásában a tanács apparátusa ma már lázasan dolgozik. Legyen szó az adózás kérdéséről, a kül- és biztonságpolitika, konkrétan az ír semlegesség kérdéséről, az élethez való jogról, a családról és az oktatásról ezek a nyilatkozatok el fognak készülni, és ezek ismeretében bízhatunk abban, hogy az intézményi válsága Európának talán-talán végre le fog zárulni.

Aztán van még egy nagyon fontos dolog Európa számára 2009, és az azt követő évek szempontjából. És ez pedig az, hogy Európa úgy tűnik a várakozásokkal ellentétben ismét fontos, globális szereplővé válik. Európa ezt már érzékeltette 2008 vége felé is, de ma már világos az, hogy Európa adja például az április 2-i G20 találkozónak az agendáját, európai elképzelések mentén formálódik a globális válságból való kivezetésnek az útja, fő iránya. Tehát pont ellenkezőleg, mint azt sokan mondják évek óta, Európa jelentősége nem csökken, hanem nagy valószínűséggel nőni fog. Az, hogy ez így történik-e, és valóban működik-e a válságnak az a katalizátor hatása, amiben reménykedünk, az alapvetően két kérdéstől függ.

Az egyik az, hogy Európa, az Európai Unió szembe tud-e nézni a globális kihívásokkal, illetve érdemben hozzá tud-e járulni ezeknek a globális kockázatoknak az elhárításához, enyhítéséhez. A másik, hogy képes-e az Európai Unió arra, hogy európai szintű megoldásokkal segítse az emberek mindennapi életét abból a szempontból, hogy a mindennapi életet közvetlenül sújtó, érintő gondok megoldódjanak.

Képes-e tehát erre a két feladatra, és hogyan képes erre? Én azt hiszem, hogy a Fidesz programjának az egyik legfontosabb feladata az, hogy a Fidesz hozzájáruljon ahhoz, hogy Európa ezeknek a kihívásoknak meg tudjon felelni, hozzájáruljon és pedig akként, hogy mindig és mindenkor a magyar érdekek védelmében lép fel, azok alapján kívánja ezt a hozzájárulását ezekhez az alapvető célokhoz megadni.

Kedves Barátaim ez nem lesz könnyű.

Szó esett már az imént is arról, hogy mögöttünk áll öt esztendő, ezt az öt esztendőt értékeli a magyar közvélemény az előbb említett módon, és ezt az öt esztendőt Én úgy határoznám meg röviden, hogy ez volt a távolodás kora. Az európai gazdasági fejlettségi szinttől, az európai politikai kultúrától, az európai értékektől történő távolodás kora. Nem közeledtünk, nem konvergáltunk, csak a programokat hívták konvergencia programoknak, a valóságos folyamat az a távolódásból állott, divergáltunk, egyre messzebb kerültünk Európától.
És ez vonatkozik nemcsak a gazdasági fejlettségre és a politikai kultúrára, vonatkozik mondjuk például az euró bevezetési lehetőségének a közeli vagy távoli voltára, az ezzel kapcsolatos kritériumoknak a teljesítését, jól ismert történetek. De vonatkozik egy sor konkrét politikára is, ezekről később nyilván fogunk beszélni. Vonatkozik a gazdaságpolitikára, mondjuk a kis- és középvállalatok támogatásának a politikájára, vonatkozik az agrárpolitikára, vonatkozik a kutatási fejlesztési politikára, vonatkozik az egészségpolitikára, vonatkozik a közlekedéspolitikára.

Mindezeken a területeken Kedves Barátaim szemben állunk Európával.

A Fidesz programja a közeledés programja, a felzárkózás programja.

Ahogy Schmitt Pál mondta, a változás programja. Meg kell fordítani ezt a tendenciát. A távolodás helyett meg kell indítanunk az Európához való közeledési folyamatot. Nem lesz könnyű, akármelyik területet nézem a felsoroltak közül, jól tudjuk, hogy nem lesz könnyű. Új gazdaságpolitika kell, új költségvetési, pénzügyi politika kell, új adópolitika kell, és mindazok a politikák, amelyeket Én az előbb felsoroltam, ezek alapvető átalakítást igényelnek. Mert csak ebben az esetben tudjuk megteremteni azt az Erős Magyarországot, amely erős Magyarországot mi most már elég régóta egy erős Európában helyezünk el, egy erős Európában képzelünk el. A kettő elválaszthatatlan. Ha nem hiszünk abban, hogy meg tudjuk oldani a magyar válságot, és ha nem tudjuk megoldani valóságosan a magyar válságot, akkor nem reménykedhetünk abban sem, hogy ténylegesen hozzá tudunk járulni az európai megújuláshoz. Márpedig a lehetőség adott. Azzal kezdtem, a válság az persze súlyos gond, súlyos kihívás, sok ember számára súlyosan elnehezíti az életet, ugyanakkor és erre nagyon sok történelmi példa van, a válság mindig egy esély is.

A válság a megújulás esélye.

Meg fog újulni a világ nagy valószínűséggel, nem tudjuk még, hogy hogyan. Rengeteg bizonytalansággal és kockázattal. Nem tudjuk azt sem, hogy kik lesznek a nyertesek és a vesztesek a szó gazdasági, politikai értelmében. De azt tudjuk, hogy van egy esély, van egy lehetőség a megújulásra. Nekünk meg van a saját magyar válságunk, ez tart most már négy-öt esztendeje, ne higgyük el, hogy ez a válság az a másik válság, mert ez a válság egy egészen más válság. Ezt a válságot ott kell megoldani, ahol a vírus keletkezett, ahol a válság jelentkezett, ez pedig a politikai szféra. A politikát kell megújítani ahhoz, hogy a válságnak az összes többi következményét, pénzügyi, gazdasági, társadalmi, szociális, erkölcsi, intézményi következményét megoldjuk.

Ennyi a feladat, és erről fog szólni a Fidesz európai parlamenti választási programja is, feltéve persze, hogyha megkapjuk azt a segítséget, amit kérünk azokon a konferenciákon, amelyekre az elkövetkezendő hetekben kerül majd sor. A témákat Schmitt Pál Barátom felsorolta, ezek egyben azok a témák is, amelyek nemcsak egyszerűen Európa számára, hanem számunkra a legfontosabbak. Ez a tematika is mutatja azt, hogy mi alapvetően a magyar érdekek képviseletéből indulunk ki, azokról a témákról akarunk elsősorban beszélni, amelyek a mi számunkra fontosak, ezért beszélünk a gazdasági növekedésről, ezért beszélünk az energiáról. Nem szeretnék most belemenni ebbe a témába, mert egy külön konferenciát tartunk róla, bármennyire is időszerű. És azért beszélünk a környezetvédelemről, a globális felmelegedésről, azért beszélünk az agrárpolitikáról és a vidékről, azért beszélünk a felzárkózás pénzügyi forrásairól, azért beszélünk a nemzeti összetartozásról, mert nekünk ezek a kérdések a legfontosabbak, és a magyar közvélemény Európát majd pár esztendő múlva annak alapján fogja megítélni, hogy ezekben a kérdésekben hogyan tudunk előrelépni. Valóban közeledünk-e, vagy pedig folytatódik a leszakadás, a távolmaradás, továbbra is szemben leszünk-e Európával, nem leszünk szembe Európával, a mi programunk nem erről szól, a mi programunk ennek az ellenkezőjéről szól. Én remélem, hogy erről minél több embert meg fogunk tudni győzni, ismétlem, azzal a feltétellel, hogy ebben a munkában minél többen részt vesznek, eljönnek a konferenciáinkra, segítenek, hozzászólnak szóban, írásban, és a végén lesz egy olyan programunk, amit tiszta szívvel nyugodtan terjeszthetünk a választó elé.

Köszönöm szépen a figyelmet.

(2009. január 16.)