Teljes csere a Bizottságban?

Az ősszel felálló új Európai Bizottságban akár húsz új névvel is találkozhatunk, mivel a jelenlegi tagok többsége várhatóan nem fog duplázni. A döntés a biztosok és nemzeti kormányaik kezében van.

Létrehozva: 2009. január 30., 10:16 \| Utoljára frissítve: 2009. január 30., 10:55	nyomtat	küld

Egyelőre úgy tűnik, hogy José Manuel Barrosónak, a Bizottság jelenlegi elnökének nem akadt kihívója, és ő maga már korábban jelezte, szívesen vállalná még egyszer a biztosok kollégiumának vezetését. A Bizottság fennmaradó 26 tagja közül azonban többek visszahívása várható. Az EurActiv forrásai szerint alig öt biztosról feltételezhető, hogy a helyén marad egy második ciklusra is. Az olasz közlekedési biztos, Antonio Tajani, az észt pénzügyi ellenőrzésért és csalás elleni küzdelemért felelős Siim Kallas, a finn bővítési biztos, Olli Rehn, a luxemburgi információs társadalomért felelős Viviane Reding és a bolgár fogyasztóvédelmi biztos, Meglena Kuneva neve majdnem biztosan megtalálható lesz a 2009-2014-re szóló listán is.

Van némi esélye, hogy újabb felkérést kap továbbá a tudományért és kutatásért felelős szlovén Janez Potočnik és a lett energiaügyi biztos, Andris Piebalgs. A Peter Mandelsont váltó, alig pár hónapja szolgáló brit kereskedelmi biztos, Catherine Ashton is maradna a következő öt évre, de kormánya támogatása az ő esetében nem vehető biztosra.

Az Európai Parlamentben is érezhető már a választási láz: Martin Schulz, az Európai Szocialisták frakciójának német vezetője nagy eséllyel indul az EP elnöki székéért. Schulzot két és fél év után a Parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke, a közép-jobboldali lengyel Jacek Saryusz-Wolski válthatja, aki korábban a lengyel csatlakozási tárgyalások főtárgyalója volt.

Az Európai Tanács első állandó elnökének pozíciójára - persze csak akkor, ha a posztot létrehozó Lisszaboni Szerződés életbe lép - esélyesnek tartják a volt brit miniszterelnököt, Tony Blairt, a luxemburgi miniszterelnököt - egyben az eurócsoport vezetőjét - Jean-Claude Junckert, de korábban felmerült Bertie Ahern volt ír miniszterelnök, valamint Joschka Fischer egykori német külügyminiszter neve is.

A holland Jaap de Hoop Scheffert, a NATO jelenlegi főtitkárát az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjával hozták hírbe, mely pozíciót szintén a Lisszaboni Szerződés intézményesítene.

(euvonal)