Az olvadás veszélyeitől óv a NATO

Gyorsabban olvad a jég az északi sarkkörön, mint azt a korábbi kutatások alapján jósolni merték. Akár 2013-ra eltűnhet a jégpáncél, és ennek biztonságpolitikai kockázatai is vannak.

Létrehozva: 2009. január 30., 10:42	nyomtat	küld

A tisztázatlan jogi helyzetű északi sarkkör alatt húzódik a világ egyik legjelentősebb kőolaj- és földgáztartaléka. Több állam is úgy véli, hogy az értékes terület az ő fennhatósága alá tartozik.

Izlandon találkoztak a NATO képviselői és a katonai szövetség tagállamainak törvényhozói, hogy megvitassák az északi sarkköri olvadás esetleges biztonságpolitikai kockázatait. Ezen a területen van a világ egyik legérzékenyebb és legősibb élővilága, és alatta egy hatalmas fosszilisüzemanyag-lelőhely helyezkedik el. Egy amerikai kutatóintézet szerint az Északi-sark vidéke 90 milliárd hordó olajat, 44 milliárd hordó földgáztartalmú elegyet, valamint 47,3 billió köbméter földgázt rejt.

Ahogy olvad a jégpáncél (egyes számítások szerint már 2013-ra teljesen eltűnhet), egyre könnyebben megközelíthető a terület, és ezzel párhuzamosan több állam is hangoztatja az utóbbi időben, hogy tulajdonképpen hozzá tartozik az Északi-sark. Oroszország, az Egyesült Államok, Dánia, Norvégia, Svédország, Izland és Finnország is versenyben áll a területért. A moszkvai álláspont szerint például a Lomonoszov-hátság a szibériai szárazföld folytatása.

Az orosz igények megerősítésére 2007-ben egy tengeralattjáró titánötvözetből készült orosz zászlót helyezett el a sarkvidék vize alatti talapzaton, élénk tiltakozást váltva ki a vetélkedő többi résztvevőjéből. Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Stephen Harper kanadai kormányfő szóban már csatát is indított a területért, de könnyen elképzelhető, hogy ennél nagyobb feszültséget is generálhat az Északi-sarkért folytatott versengés.

Lee Willett, egy londoni katonai kutatóintézet (a Royal United Services Institute) tengerészeti programjának vezetője szerint különösen veszélyes, hogy a jégpáncél olvadásával újabb tengerészeti útvonalak válnak szabaddá, így a hadihajók könnyedén mozoghatnak a nyersanyagban gazdag terület közelében.

A NATO-tanácskozáson részt vesz többek közt Jaap de Hoop Scheffer, a szövetség főtitkára, valamint Geir Haarde, Izland leköszönő kormányfője is. Minden jel arra utal, hogy az érintett országok elhúzódó vita elé néznek.

(Magyar Hírlap)