A Tiszát ért cianidszennyezésre emlékeztek Szolnokon

A Tiszát 2000-ben ért cianidszennyezés, az általa okozott ökológiai katasztrófa, és a károk felszámolására indított sikeres küzdelem történetét, eseményeit idézték fel a folyó élővilágának emléknapján, hétfőn Szolnokon.

Létrehozva: 2009. február 2., 14:03 \| Utoljára frissítve: 2009. február 2., 14:05	nyomtat	küld

Nagy Gyula, a Közép-Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében a károk nagyságát érzékeltetve elmondta: a folyón levonuló, és a határérteket messze meghaladó cianidszennyezés 156 tonna hal pusztulásával járt, a Tisza vizét és partját sok helyen döglött állatok sokasága csúfította. Kétszer is harmadfokú kárelhárítási készültséget kellett életbe léptetni, míg a vízügyi igazgatóság különböző műszaki beavatkozásokkal, többek között a kiskörei tározótó duzzasztásával próbálta az ökológiai katasztrófa mértékét csökkenteni.

A szakember kitért arra, félő volt, hogy a szennyezés az egész tiszai táplálékláncot megsemmisíti, szerencsére ez a Tisza önmagát megújító ereje miatt nem következett be. Emlékeztetett rá: a szakminisztérium közel féléves halászati tilalmat rendelt el a folyóra, komoly anyagi veszteséget okozva ezzel az e tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknak.

Szabó István alpolgármester azt emelte ki, hogy a folyó hazai szakaszán talán egyetlen település sem kapcsolódik olyan erősen a Tiszához, mint Szolnok. Így érhető, hogy lakói aggódtak leginkább a folyó sorsáért, amely az ivóvizet is biztosítja a 80 ezres lélekszámú város számára.

A megemlékezés résztvevői nevében ezután egy virágokkal díszített koszorút helyeztek a vízre, hogy így üdvözöljék az azóta életerejét visszanyert Tiszát.

***

Romániában 2000. január 30-án 25-30 méteres szélességben átszakadt az aranymosást végző nagybányai Aurul román-ausztráliai bányaipari vállalat Zazar melletti ipari derítőjének gátja. A becslések szerint 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba és a Tiszába
került.

A környezeti katasztrófa Magyarországon mintegy másfél millió embert veszélyeztetett, tömeges halpusztulást okozott, és ezer, halászattal vagy vízparti turizmussal foglalkozó ember megélhetését tette bizonytalanná. A part menti települések közül Szolnok különösen nagy veszélyhelyzetben volt, miután az ivóvizéül szolgáló nyersvizet a Tiszából nyeri.

Az Országgyűlés február elsejét a 2000 júniusában hozott határozatával nyilvánította a Tisza élővilágának emléknapjává.

(MTI)