Az EU-nak nem tetszik Obama-csomagja

Létrehozva: 2009. február 4., 12:26	nyomtat	küld

A záradék szerint a már közel 900 milliárd dolláros intézkedéscsomagból finanszírozott infra-strukturális beruházásoknál az USA-ban készült vasat, acélt és feldolgozott termékeket kellene felhasználni. A programot a képviselőház már jóváhagyta, a szenátus pedig ezen a héten fogadhatja el - bár ez nehezebbnek ígérkezik. Ha ez a záradék benne marad a programban - figyelmeztetett a BBC szerint Power -, akkor az EU panaszt tesz a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).

A kikötés veszélyeire figyelmeztetett az unió washingtoni nagykövete, John Bruton is az USA magas rangú vezetőihez, köztük Hillary Clinton külügyminiszterhez és Timothy Geithner pénzügyminiszterhez intézett levelében. A G20 novemberi válságtanácskozásán az USA más országokkal együtt ígéretet tett arra, hogy nem tesz protekcionista lépéseket - emlékeztette a címzetteket Bruton. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor azt kockáztatják, hogy beindítják a protekcionista intézkedések spirálját a világon, ami további károkat okozhat - áll az AP hírügynökségnek eljuttatott levélben.

A Fehér Ház egyelőre csak annyit közölt, hogy megvizsgálják az ösztönző csomag "Vásárolj amerikait" kitételét; az nem valószínű - vélik megfigyelők -, hogy ha a törvényhozás elfogadja az egész programot, akkor Barack Obama emiatt blokkolná beindulását, így legfeljebb nyomást gyakorolhat a törvényhozókra, hogy idejében hagyják ki a vitatott klauzulát.

Megkönnyítheti az elnök dolgát, hogy a republikánus Judd Gregget jelöli a kereskedelmi miniszteri posztra (ő lehet a harmadik republikánus a demokrata Obama kormányában), és hogy a szenátus republikánus csoportjának vezetője, Mitch McConnell sem helyesli a protekcionista elképzeléseket. McConnell azt is közölte sajtótájékoztatóján, hogy a republikánusok nem akarják megakadályozni a csomag elfogadását, de nagyobb hangsúlyt szeretnének helyezni az adócsökkentésekre, kisebbet az új kiadásokra; a szenátus előtt levő tervezet mintegy 342 milliárd dollár értékben hozna adókedvezményeket és több mint 545 milliárd dollár értékben kiadásokat.