Szennyvízprogram indul Nagykanizsa térségében

A rendszerváltás utáni legnagyobb összegű fejlesztési program indul meg Nagykanizsa agglomerációjában, ahol európai uniós és hazai forrásból 14 település csatornahálózata épül ki, és megújul a városi szennyvíztisztító. A szerdai kormánydöntésről a nagykanizsai polgármester csütörtökön tartott sajtótájékoztatót, amelyen az ellenkező oldalon ülő pártok országgyűlési képviselői is jelen voltak.

Létrehozva: 2009. február 19., 17:09	nyomtat	küld

Marton István a nettó 12,6 milliárd forintos beruházás kapcsán elmondta, hogy az előkészületek már 2000-ben megkezdődtek. A kormány szerdán döntött arról, hogy a korábban kért átdolgozás után támogatásra érdemesnek tartja, és jóváhagyásra Brüsszelbe eljuttatja a fejlesztési projektet, amely akár az ősszel megkezdődhet.

Fitos István, a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás projektvezetője a részletekről elmondta: a 72 százalékban uniós, közel 13 százalékban hazai állami támogatással megvalósuló program keretében 126 kilométernyi gravitációs csatorna, 80 kilométer nyomóvezeték és 49 átemelő épül meg, továbbá közel 2,5 milliárd forintért felújítják a nyolcvanas években épült nagykanizsai szennyvíztisztító telepet. A tervek szerint a próbaüzemet követően 2012 tavaszán fejeződhet be az építkezés.

A lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatok összesen 1,9 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségekhez, ebből egy-egy bekötésért a vállalkozásoknak és a családoknak 200 ezer forintot kell fizetniük.

Tóth Nándor, a társulás elnöke hozzáfűzte: az önkormányzatok az őket terhelő önerőre pályázati lehetőséget is igénybe vennének. A költségek így is alacsonyabbak lehetnek az először tervezettnél, ugyanis a bíráló bizottság felhívására átdolgozták a pályázatot, amelyben az eredeti összeghez képest mintegy 6 százalékkal alacsonyabb összeg szerepel.

Göndör István szocialista országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nehéz volt, de sikerült elfogadtatni, hogy a hasonló alföldi projektekhez képest az aprófalvas településszerkezet és a domborzati viszonyok miatt magasabbak a nagykanizsai térségi beruházás költségei. Cseresnyés Péter alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő hozzáfűzte: a múlt évben azért emelte meg a nagykanizsai önkormányzat mintegy 30 százalékkal a víz- és csatornadíjakat, hogy a mostani beruházáshoz már rendelkezésre álljon az önerő.

Az MTI kérdésére, hogy a tervezett áfaemelés nehezítheti-e a lakossági és önkormányzati hozzájárulások előteremtését, Grabant János, a szennyvíztársulás elnökhelyettese azt mondta: szerencsére fordított áfafizetés vonatkozik erre a beruházásra, így nem emelkednek meg a tervezett költségek, a lakossági hozzájárulások mértéke pedig azért sem nőhet, mert ezt már szerződésben tavaly rögzítették.

(MTI)