Vizi E. Szilveszter beszédének szó szerinti leirata

Létrehozva: 2009. február 20., 12:16	nyomtat	küld

Elnök Úr!, Hölgyeim és Uraim!

A Felelősség Európája ez a cím. Ugyan csak szójáték, de én rögtön felvetem azt, hogy tulajdonképpen Európa felelősségéről van szó. Sőt az európai parlamenti képviselők felelősségéről van szó. Hogy hová visz Európa, mi lesz veled Európa? Hiszen ma a világon hatalmas verseny, fegyverek nélküli háború folyik. És ez a piacok megszerzése. Hogy ki tud olyan új innovatív terméket a világra hozni, a piacra hozni, amely eladható. Az elmúlt száz év során egy fantasztikus paradigma váltásnak voltunk szemtanúi.

Felértékelődött az a 300 milliárd idegsejt, amely agyunkban jelen van. Ez előtt még 50 évvel is, de száz éve különösen a fizikai munka, az ipari forradalom meghozta a fizikai munkának a jelentőségét és a tudomány fejlődése, amely fejlődésben a magyarok nagyon-nagyon, de nagyon sokat adtak a világnak. Ez megváltoztatta a világot. Ma minden termékben a hozzáadott szellemi tőke, a hozzáadott szellemi érték szabja meg annak a terméknek, árunak, piaci értékét, eladhatóságát. Tehát többé nem a fizikai munka dominál, és nem a nyersanyagérték, hanem, hogy milyen ötlet, milyen innovatív erő van benne.

Széchenyi István gróf, akadémiánk alapítója mondta, a kiművelt emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. És 2000-ben Lisszabonban, ahol gazdasági és szociológiai és környezeti kérdésekben döntöttek, hogy tudás alapú társadalmat, tudás alapú gazdaságot akarnak létrehozni. Miért? Mert Távol-Kelet és Észak-Amerika a két nagy versenytárs ebben a kérdésben. Távol-Kelet esetében én Kínát mindenképpen hozzászámítanám. Tehát itt egy hatalmas háború folyik tulajdonképpen. Ki tud jobbat, szebbet, eladhatóbbat előállítani.

Georges.... 2006-os értékelő beszédében kifejezte, hogy matematika és természettudományos gondolkodást kell elősegíteni és a tudománynak a mindenek feletti fontossága éppen abban a gazdasági versenyben, amelyről beszélek. A német kancellárnő Angela Merkel a Sience legnagyobb tudományos lapnak vezércikkében arról ír, hogy a német kormány számára teljesen világos, hogy tudás alapú társadalmat kell építeni és ehhez viszont kutatásra és az innovációs támogatásra van szükség. Hát, hogyha a világ két nagy ipari hatalmának vezetője így nyilatkozott, és valaki meghallgatta Barack Obamának a beszédét, abban is kiemelten hangsúlyozta a kutatásfejlesztés fontosságát.

Na hát mennyit költenek kutatásfejlesztésre a világban? Az Egyesült Államok 3,8 százalékát a nemzeti jövedelmének. De mekkora nemzeti jövedelem? Japán 3,1 százalékát, az Európai Unió 27 országa 1,92 százalékot költ. 2010-re ez a lisszaboni döntés lényege 3 százalékban jelölte meg. Nem fogjuk elérni. Szlovákia csak - két példát tettem hozzá - 0,52, Románia 0,36, Magyarország tavaly 1 százalékát költötte.

Hogyan néz ránk a világ a versenyképesség szempontjából. Ez a World Economic Fórumnak a .... Riportja 2008-2009-re. Tessék megnézni 2001-2002-2003-ban még 29-30-ik hely között tanyáztunk, most az utolsó három évben 41, 47-ik, majd 62-ik helyre csúszott le Magyarország a versenyképességi rangsorban. Itt összehasonlítva a szomszédos országokkal is látható, hogy sajnos Magyarország, ami a versenyképességét illeti egyre lejjebb sorolódott. 134 országot vizsgált a World Economic Forum.

Vajon a magyar szellemi tőke nem alkalmas arra, hogy a versenyképességet elősegítse Magyarországon? Vajon az itteni oktatási rendszer, amelyet még mindig nem tudtunk elrontani, vajon nem elég jó ahhoz, hogy igenis versenyképes legyen Magyarország? És itt egy nagyon érdekes, ismétlem nem magyar, hanem az Európai Unió tanulmánya, amely a gazdaságot hasonlítja össze egy tudományos teljesítménnyel. Az az ország, ilyen Magyarország, amely balra kilóg, az azt jelenti, hogy sokkal jobb tudományos teljesítményben, mint ami a nemzeti jövedelmet illetné. Tehát az exponenciális görbétől balra eső országok, fent Egyesült Királyság, Finnország, Izrael, Svédország, ezek jobb szakmai tudományos teljesítménye, mint amire következtetni lehetne a gazdasági teljesítményéből. Tetszenek érteni? Ez egy nagyon lényeges dolog.

Tehát Magyarország igenis alkalmas, hogy olyan szellemi tőkét produkáljon az oktatása révén, elsősorban felsőoktatása révén, másrészt pedig a tudományos teljesítményben, hogy igazából versenyképességét Magyarországnak megjavítsa, természetszerűen az Európai Uniónak.

Nézzük meg az egymillió lakosra jutó szabadalmak számát. A Europa ....Office kimutatása, .....2007-ben. Japán egymillió lakosa 147 szabadalmat jelent be, USA 142-t az Európa 25-136, tehát itt nincs lemaradás. Tessék megnézni mondjuk Lengyelország 4,2, Magyarország 18,9. Tehát ez kevés. Most ne lengyelekkel hasonlítsuk össze magunkat. Tehát ez kevés, igenis a szabadalmak bejelentést, az innovációs aktivitást növelni kell. Itt nagy az állami felelősség, mert meg kell segíteni, tudniillik hihetetlenül drága, tízszer drágábba kerül az európai Münchenben bejelenteni egy szabadalmat, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban.

Nézzük meg, vajon a piac igényeit és erről tudom, hogy Fodor Pista barátom fog említést tenni, hogy vajon a műszaki és reáltudományos végzettségű emberek elegendő számban állnak-e rendelkezésre a piac igényei szempontjából. Sajnos itt lehet látni, hogy Magyarország csak 5,1-et produkál ezer munkavállalóra, ugyanakkor például az Egyesült Királyság 18-at, vagy az Európa 25, 12 egész, majdnem 13-at. Tehát iskolarendszerben, a felsőoktatásban lehetne korrigálni, hogy egyrészt a piac igényeinek, másrészt pedig a természettudományos gondolkodásmódnak sokkal nagyobb megbecsülését. Tessék megnézni az egy életen át tartó tanulásban is sajnos Magyarország az Egyesült Királysághoz, vagy az Európai Unió 25 országához képest elmaradott. Miért kell, mert 5 évente kérem Hölgyeim és Uraim megfeleződik a tudás. 5 évente. Tehát továbbképzésre van szükség. Állami feladat.

Ha megnézzük azt, hogy 1000 munkavállalóra hány kutató jut. Tessék megnézni Japánban 9, Magyarországon 3,6. Európában 15-re van 6. Ez is kevés, tehát Európa ezekben a kérdésekben lemaradt. Nem véletlen, hogy ezek a kérdések döntően befolyásolják a versenyképességét egy régiónak. És egyet nem szabad elfelejteni, Európa a világ legnagyobb tanult piaca. 455 millió.... Tehát hihetetlen piac, a legnagyobb ilyen jellegű piac. Tehát nem véletlen, hogy egy hihetetlenül fontos kérdés, hogy az Európai Unióban előállított termékek milyen értéket képviselnek.

Ami viszont hi-tech exportot illeti Magyarország egészen kiemelkedő helyen van. Ez általában a szakemberek szerint, itt van Fodor István vezérigazgató ő pontosan tudja, ez a multinacionális cégeknek magyarországi megtelepedésének köszönhető. És a magyar, a jó magyar szakembereknek. Hiszen nem jöttek volna ide, ha nincsenek ilyen jellegű szakemberek.

Na nézzük meg, hogy a kutatók hol helyezkednek el az Európa 25 országában? Amint meg tetszenek látni fent, 2003-ban 41 százaléka a kutatóknak üzleti szektorban van. Az állami szektorban 12, a felsőfokú oktatásban 47 százalék. Magyarországon, tessék megnézni, a legnagyobb különbség az, hogy az üzleti szektorban nem emelkedik 1996 óta, csak 18 százalékra. Tehát 41 százalékkal szemben 18 százalék. Ez nemcsak arra utal, hogy a multinacionális cégek nem mindig a kutatói részleget hozták ide, tehát csak előállítanak, hanem azt is jelenti, hogy a magyar kis- és középvállalkozóknál alig van kutatói háttér tevékenység. Itt a nagy probléma.

Tehát pontosan le lehet ebből térképezni, hogy hol lehetne javítani, mert megvan, igenis megvan a megfelelő szellemi tőke. Megvan a lehetőség. Élni kéne vele, amivel sajnos nem élünk.

Mi a teendő akkor?
1. A kutatásfejlesztés kiemelt támogatása. Európában képviselő úr, és Magyarországon.
2. A műszaki és tudományos végzettséget megszerzők létszámának megduplázása. Magyarul a piaci igények kielégítése, de nemcsak Magyarországon, Európában is. Mert a számok azt mutatták, hogy Európa lemaradt ezen a területen.

A kis- és középvállalkozók, az egyetemi tanszékek, intézeteknek együttműködésének a támogatása. Egy új Széchenyi-terv például. Emlékszik még valaki arra, hogy mi volt a cél? Odaadni pénzt, ahol a koncentrálódott szellemi tőke találkozik a piaci igényeket kielégíteni szándékozó kis- és középvállalkozói ötletekkel. Az Új Magyarország fejlesztési programban, most ami van, itt is ilyen célok jelentek meg.

A másik nagyon fontos a szabadalmi aktivitás támogatása. Nem kétséges, hogy a magyar ember igenis szellemes, a magyar ember okos. De egy problémája van, anyagilag nem tudja finanszírozni, ha valamit kitalál. Ergo, van egy állami kötelezettség. Ezt kéne támogatni. És zárógondolatként kérem, kijavítom ezt, hogy Magyarország többre képes, Magyarország sokkal többre képes.

Köszönöm szépen.