Tartható-e még a horvát csatlakozási menetrend?

Létrehozva: 2009. március 4., 16:24 | Utoljára frissítve: 2009. március 4., 16:28	nyomtat	küld

 

Kedden (2009. március 3.) Borut Pahor szlovén miniszterelnök a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélése után elmondta: a szlovén politikai szereplők egységes álláspontra jutottak abban, hogy elvben elfogadják az uniós közvetítési ajánlatot, s remélik, hogy azt a horvát kormány is támogatni fogja.

Ivo Sanader horvát miniszterelnök hétfőn közölte: Zágráb március 9-ig dönt arról, hogy beleegyezik-e az uniós közvetítésbe. A horvát kormány korábban jelezte: Brüsszel bevonása helyett jobban szeretné, ha nemzetközi bíróság előtt rendeznék a vitát.

A két ország között már több éve húzódó vita komolyan veszélyezteti Horvátország uniós ambícióit: optimista várakozások szerint Horvátország akár idén is befejezhette volna a csatlakozási tárgyalásokat, Szlovénia azonban a határvita miatt számos fejezet megnyitását megvétózta tavaly év végén, így erre egyre kevesebb az esély.

A vita húszegynéhány négyzetkilométer körül dúl: a terület túlnyomó része vízfelület, a Pirani-öböl, amelybe a Dragonja folyó, Horvátország és Szlovénia természetes határfolyója ömlik. Az öblöt a szlovénok teljes egészében maguknak szeretnék, a horvátok szerint viszont az öböl felezővonalánál kell meghúzni a határ vonalát. Ez utóbbi esetben azonban az olasz és a horvát tengeri határ összeér, s elvágja a 42 kilométeres szlovén tengerpart kijáratát a nemzetközi vizektől. Ugyancsak vitájuk van a Zumberak-hegységen át vezető szárazföldi határral kapcsolatban.

Az EU-horvát csatlakozási tárgyalásokon 2005 októbere óta a 35 tárgyalási fejezetből eddig összesen huszonkettőt nyitottak meg, és hetet zártak le ideiglenesen. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa nemrég javasolta, hogy Martti Ahtisaari volt finn elnök vezetésével szakértői csoport közvetítsen a határvitában.