A tagjelölt országok felkészülését értékelte az EP

Létrehozva: 2009. március 13., 10:31 | Utoljára frissítve: 2009. március 13., 10:40	nyomtat	küld

Horvátország

Az EP dicséri Horvátországnak az elmúlt évben a csatlakozás érdekében tett lépéseit, és bízik abban, hogy Zágrábbal még 2009-ben be lehet fejezni a bővítési tárgyalásokat. A képviselők szerint ugyanakkor folytatni kell a közigazgatás reformját, javítani kell a közigazgatási eljárások átláthatóságát, az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

A Parlament "örömét fejezi ki, hogy a horvát kormány a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos jog végrehajtására irányuló cselekvési tervet fogadott el", és javulást ért el a kisebbségi oktatás területén, továbbá biztosította a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Az EP "mélységesen sajnálja, hogy a csatlakozási tárgyalások bilaterális kérdések miatt jelentős időre ténylegesen megakadtak", és "sürgeti a horvát kormányt és a szomszédos országokat, hogy sürgősen oldjanak meg minden vitás kérdést".

Törökország

Az Európai Parlament "aggodalommal figyeli, hogy Törökországban a harmadik egymást követő évben folyamatosan lassul a reformfolyamat, és felhívja a török kormányt, hogy tegyen tanúbizonyságot a 2005-ben vállalt reformfolyamat folytatására irányuló politikai elkötelezettsége mellett".

Az EP "sajnálja, hogy az alkotmány átfogó reformjára irányuló kezdeti erőfeszítések a fejkendőről szóló vitába torkolltak, és a társadalom további polarizálódásához vezettek". A képviselők sajnálják azt is, hogy "nem történt előrelépés a hadsereg módszeres és teljes civil ellenőrzésének kialakítása, valamint a hadsereg és a védelmi politika parlamenti felügyelete felé".

Az állásfoglalás szerint "a szólás- és sajtószabadságot még mindig nem tartják teljesen tiszteletben Törökországban", továbbá "a büntető törvénykönyv 301. cikkének 2008 áprilisában elfogadott módosítása nem volt elegendő, mivel a büntető törvénykönyv, a terrorellenes törvény illetve a sajtótörvény ezen és más cikkei alapján továbbra is vádat emelnek véleménynyilvánítást miatt".

Az EP "felhívja a török kormányt, hogy kezdeményezzen politikai lépéseket a kurd kérdés tartós rendezése érdekében". Ennek részeként kezelni kell "a kurd származású állampolgárok gazdasági és társadalmi problémáit, és érezhetően bővíteni kell kulturális jogaikat, beleértve a kurd nyelv tanulása valós lehetőségének megteremtését" - áll a szövegben. A parlament ugyanakkor elítéli a PKK és más terrorista csoportok által török területen elkövetett merényleteket.

A Parlament "sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EK-Törökország vámunió keretében tett számos kötelezettségnek Törökország nem tett eleget, ami torzította a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat". Az állásfoglalás megemlíti, hogy Ankara még nem hajtotta végre maradéktalanul a társulási megállapodást sem.

Az EP "nagyra értékeli Törökország erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a világ számos válságövezete, különösen a Közel-Kelet és Dél-Kaukázus számára, valamint az Afganisztán és Pakisztán közötti kapcsolatok vonatkozásában megoldás szülessen".

A parlament végül üdvözli, hogy a török parlament ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet.

Macedónia (FYROM)

A parlamenti állásfoglalás "megerősíti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az összes nyugat-balkáni ország európai kilátásaira irányuló teljes körű támogatását, amely létfontosságú a térség stabilitása, megbékélése és békés jövője szempontjából".

Az EP "üdvözli, hogy hét évvel az ohridi megállapodás után az ország parlamentje elfogadta a közigazgatásban és az oktatásban használt nyelvekről szóló törvényt".

A szöveg "üdvözli Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szomszédos EU-tagállamokkal együttműködve felülvizsgálják az esetleges történelmi ellentmondásokat és félreértelmezéseket, amelyek esetleg nézeteltéréseket okozhatnak".

A Parlament "aggódik az országban élő roma kisebbség hátrányos helyzete miatt - többek között az Amnesty International utolsó jelentése fényében, amely szerint a roma nők 39 százaléka nem vagy csak alig részesül oktatásban, 83 százalékuknak még soha nem volt hivatalos munkaviszonya, valamint 31 százalékuk krónikus betegségben szenved, amely százalékos értékek strukturálisan magasabbak, mint a nem roma származású nők átlagértékei".