Európai sereg: újabb pofon

Pénteken ért véget a kétnapos prágai informális tanácskozás, melyen az Európai Unió katonai szerepvállalását vitatták meg. A tagállamok védelmi miniszterei örömmel nyugtázták a katonai misszióvezetők jelentéseit, melyekben komoly sikerekről számoltak be. A gazdasági válság azonban elérte a védelmi kiadásokat is: az Uniónak nincs pénze új helikopterek vásárlására, melyekre égető szükség volna a rendfenntartások során.

Létrehozva: 2009. március 16., 10:33 \| Utoljára frissítve: 2009. március 16., 10:52	nyomtat	küld

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország nem véletlenül időzítette a védelmi miniszterek informális találkozóját a március 12-13-i időpontra. Csütörtökön volt ugyanis tíz éve, hogy Csehország - Magyarországgal és Lengyelországgal együtt - a NATO teljes jogú tagjává vált.

A kétnapos prágai csúcson a honvédelmi minisztereken kívül jelen voltak az Európai Bizottság képviselői, Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikájának főképviselője, Alexander Weis, az Európai Védelmi Ügynökség elnöke. A haderőt a Tanács Katonai Bizottságának elnöke és az EU Katonai Vezérkarának főigazgatója képviselte. A tanácskozásokra meghívták a három EU-misszió parancsnokait (jelenleg az EU hadseregei Boszniában, Csád és Közép-Afrika, illetve Szomália térségében teljesítenek küldetést), és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárt.

A megbeszélések első napján a résztvevők áttekintették az EU boszniai (ALTHEA), csádi és közép-afrikai (EUFOR TCHAD/RCA), illetve a tengeri kalózkodás elleni katonai szerepvállalását (ATALANTA). A védelmi miniszterek a parancsnokok beszámolói után sikeresnek értékelték a küldetéseket, és az idén lejáró ALTHEA esetleges folytatásáról is tárgyaltak, hozzátéve, hogy figyelni kell a bosnyák politikai eseményekre, ugyanis az országban fontos reformokra van szükség. Az afrikai EU-s küldetés sikeresen befejeződött, a feladatokat március 15-től az ENSZ fogja átvenni.

ATALANTA: a tengeri kalózkodás ellen

A kalóztevékenység súlyos károkat okoz a nemzetközi kereskedelemben, és a térség biztonságát is veszélyezteti: a tavalyi évben száznál is több hajótámadásról számoltak be. Olyan esetek is előfordultak, amikor a kalózok több millió dolláros váltságdíjat követeltek. Az Indiai-óceán, és főleg Szomália térségében egyre nagyon méreteket öltő kalóztámadásokat megelégelve az Európai Unió 2008 novemberében katonai missziót indított útjára. Az ATALANTA hadművelet célja a kalóztevékenységek visszaszorítására.

Jelenleg 26 hadihajó állomásozik egy Texasnál négyszer nagyobb területen. Az európai kezdeményezést Kína, India, az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia is támogatja. Franz Josef Jung, Németország védelmi minisztere szerint a kalóztámadások csökkenése az ATALANTA sikerességét igazolja, és úgy véli, hogy a kalózokat nemzetközi büntetőbíróság elé kell állítani.

A miniszterek ugyanakkor nem adtak választ Javier Solana azon kérdésére, hogy kívánják-e állandósítani az Uniós jelenlétet a szomáliai felségvizek és az Indiai-óceán térségében.

Szorosabb együttműködésre és több helikopterre van szükség

Már a korábbi soros elnökséget betöltő Franciaország is belátta, hogy az EU hadereje akkor lesz ütőképesebb, ha több szállító- és harci helikoptert tudhat csatasorban. Javier Solana kijelentette, az új helikopterek beszerzése az Unió legfontosabb tennivalói közé tartozik, hogy a küldetések gördülékenyebben menjenek.

Vlasta Parkanová cseh védelmi miniszter kijelentette, hogy a soros elnökséget betöltő Csehország egyik kulcsfontosságú feladatának tekinti a probléma megoldását. Parkanová a tanácskozáson javaslatot tett az Európai Légiszállítási Flotta felállítására is, mely az Európai Unió stratégiai légiszállítói feladatait látná el. A miniszter továbbá fontosnak tartja, hogy az ERASMUS-hoz hasonló programot indítsanak el a katonák számára, szerinte ugyanis szorosabb együttműködésre van szükség a katonai képzés terén. Ez a haderők hatékonyabb bevethetőségét eredményezné, érvelt Parkanová.

Franciaország és Németország közösen dolgozik az NH 90 típusú, többfunkciós helikopter fejlesztésén, melyből eredetileg 60-120 darab készült volna el. Szükség volna továbbá annak a 200 darab Mi-17 típusú, szovjet gyártmányú helikopter korszerűsítésére, melyekkel a kelet-európai EU-tagállamok rendelkeznek.

A gazdasági válság miatt azonban úgy tűnik, mind a francia-német tervezési projekt, mind a szovjet gépek fejlesztése kútba esik. Az Egyesült Államok azonban bejelentette, hajlandó csatlakozni a helikopterfejlesztésekhez.

(kitekinto.hu)