Környezeti katasztrófa fenyeget, ha megépül a bánya

Létrehozva: 2009. március 16., 15:57 | Utoljára frissítve: 2009. március 16., 16:10	nyomtat	küld

A verespataki önkormányzat által 2002 júliusában elfogadott területrendezési tervet idén januárjában a gyulafehérvári fellebbviteli bíróság visszavonhatatlan hatállyal megsemmisítette. A tervet megszavazó önkormányzati testület tagjainak többsége esetében összeférhetetlenség volt kimutatható, ugyanis vagy ők, vagy rokonaik akkoriban az RMGC alkalmazottjai voltak. A tervek által érintett lakosságot soha nem kérdezte meg az önkormányzat, ráadásul még környezeti hatásvizsgálatot sem végeztek a rendezési tervről. A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerősíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult.

Amennyiben az RMGC nem áll el a beruházástól, kénytelen lesz a legelejétől kezdeni az engedélyezési folyamatot, kezdve azzal, hogy ki kell találnia, miként szerezhet bányászati engedélyt Verespatak területére. Ez első lépésben legalább tíz évig tarthat, körülbelül ennyi időt vett eddig igénybe az engedélyezési folyamat.

A szakértőket és a lakosokat leginkább az rettenti el, hogy a beruházó cég ciántechnológiával szeretné kitermelni az ott található nemesfémeket (ami becslések szerint 1600 tonna ezüst és 330 tonna arany lenne), mivel mindenki a 2000-es nagybányai szerencsétlenséggel hozza kapcsolatba a cián használatát, amikor gátszakadás következtében 100 tonnányi ciánnal szennyezett víz került a Szamosba és a Tiszába.

A másik oldal

Ugyanakkor ez év februárjában Verespatak polgármestere Eugen Furdui kormánytámogatást kért, a színesfémbánya megnyitását követelte és a település kilátástalan helyzetére hívta fel a figyelmet. Az emberek mindig is bányászattal foglalkoztak és napjainkban ott élők 80 százaléka munkanélküli és a település egyre inkább kezd elnéptelenedni. Ahogy arról már beszámolt a Kitekintő, a polgármester független szakértői becslésekre hivatkozva azt állítja, hogy a kormánynak idén legalább 260 millió eurót kellene kiutalnia a környék rehabilitálására, a településen található 41 műemlék épület helyreállítására, illetve az infrastruktúra fejlesztésére. Eugen Furdui azt is sérelmezi, hogy az egykori román állami bányavállalat tevékenységének helyi beszüntetése óta Verespatakon semmilyen jelentős gazdasági tevékenység sem zajlik.

"Nem alakította még ki a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontját a decemberben beiktatott új román kormány, ennek ellenére szakértők és zöld szervezetek a ciántechnológián alapuló arany kitermelési projekt engedélyezésétől tartanak. Március végén Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter Verespatakra látogat, és a bányaberuházásban érintett társaság, illetve annak ellenzőivel folytatandó tárgyalás után hozza nyilvánosságra a projekttel kapcsolatos véleményét. Ezzel egy időben a projekt megvalósításában érdekelt kanadai anyavállalat, a Gabriel Resources nemrég leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, és az engedélyek megszerzésétől számított legkésőbb három éven belül szeretné elkezdeni a Verespatak alatt megbújó lelőhely kitermelését"- írta a napokban a Kronika.ro.

Úgy néz ki, hogy újabb fejezettel bővül a Verespatak-ügy...