Európai mikrohitel-rendszert sürget Becsey Zsolt

A mikrohitel nem csodaszer, hanem hasznos módszer lehet az Európai Unióban hátrányos helyzetű egyének és csoportok visszavezetésére a munka világába. Ezért elterjesztését a tagállamokban nemcsak a kormányokra kell hagyni, hanem kedvező közösségi jogszabályi környezettel a mikrohitelezés támogatására kellene ösztönözni a regionális és helyi önkormányzatokat, valamint a civil társadalmat. Ez a fő üzenete Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) mikrohitel-jelentésének, ami európai jogszabályalkotásra és akcióprogram kidolgozására szólítja föl a brüsszeli Bizottságot, és amit csaknem egyhangúlag, elsöprő többséggel szavazott meg az Európai Parlament.

Létrehozva: 2009. március 24., 16:42 | Utoljára frissítve: 2009. március 24., 18:02	nyomtat	küld

kapcsolódó

Profitszerzés helyett társadalmi összefogást

Kis összegű, akár alternatív, akár hagyományos kölcsönző intézményektől világos célra kapott hitelekkel olyan hátrányos helyzetű egyének és társadalmi csoportok is indíthatnak termelő vállalkozásokat, akik és amelyek a klasszikus bankrendszer szemszögéből nézve nem hitelképesek. Ezáltal viszont a klasszikus bankoknak is néhány év alatt új ügyfeleik lehetnek.

A Becsey-jelentés egyik fő újdonsága, hogy jellegzetesen az EU társadalmi valósága alapján határozza meg a mikrohitel célcsoportjait: a tartós munkanélkülieket, a szociális szolgáltatásokból élőket, a bevándorlókat, etnikai kisebbségeket (például a cigányokat), az informális gazdaságban dolgozókat vagy azokat, akik rosszul ellátott mezőgazdasági vidékek lakosai.

A jelentés rámutat egyrészt a mikrohitel pontos defíciójának szükségességére, másrészt arra, hogy e definíciónál tekintettel kell lenni az egyes tagországok, sőt régiók eltérő adottságaira: ami egy gazdagabb vidéken mikrohitel, ugyanaz egy szegényben kisebb vagyonnal is felérhet.

Ami a rendelkezésre bocsátható tőkét illeti, a jelentésíró a hagyományos bankok mellett sürgeti nem banki mikrofinanszírozó intézmények minél szélesebb körének törvényesítését: ilyenek például alapítványok, szociális mecenatúrát folytató nagyvállalatok, takarékszövetkezetek, segélypénztárak. A Becsey-jelentés egyúttal az EU-s versenypolitika korlátozó intézkedéseitől is mentesíteni akarja a mikrohitelezést, különösen az agrárágazatban.

A Becsey-jelentés az EU - a Bizottság és a kormányok - további feladatát nemcsak egy kedvező általános jogszabályi keret megalkotásában jelöli meg, hanem konkrét adókedvezményeket, garanciákat és vállalkozástámogató szolgáltatásokat sürget a mikrohitelezésnek. Mindezt, amint a mikrohitelezéssel kapcsolatos kutatást és a legjobb gyakorlatok cseréjét is, a kohéziós közösségi politika Strukturális Alapjaiból javasolja finanszírozni. Hogy a közösségi, kormányzati és regionális, helyi erőfeszítések a mikrohitelezés terén mérhetőek és nyilvánosak legyenek, a Becsey-jelentés javasolja: külön, új kategóriaként vezessék be a mikrohitelezést a statisztikai adatszolgáltatásba, valamint az európai bankszabályozásba, a brüsszeli Bizottság pedig külön fejezetet szenteljen a mikrohitelezésnek éves tevékenységi jelentésében.