A vidék Európája

Véget ért a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának mai rendezvénye, A vidék Európája című konferencia.

Létrehozva: 2009. április 3., 14:46 | Utoljára frissítve: 2009. április 3., 14:54	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A vidék Európája című konferencia
	A felzárkózás Európája
	A felelősség Európája
	A növekedés Európája
	Magyarország többre képes

Páva Zsolt: Vészes lemaradások az EKF előkészületeiben

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármester-jelöltje felszólalásában a közös európai örökség - a római jog, a keresztény kultúra és vallás, valamint a polgári szabadságeszmény - fontosságáráról beszélt.

Ezekből az értékekből - tette hozzá - minél többet át kell menteni a jövőnek.

A politikus az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat előkészületeit bírálva azt mondta: "vészes lemaradások" vannak, "nem úgy mennek a dolgok", ahogy azt szeretnék.

Páva Zsolt Horvátország jövőbeli európai uniós tagfelvételére utalva úgy vélte, hogy szomszédunk kiemelkedő szerepet játszhat a régió fellendítésben, de ebben a folyamatban szerinte a Magyarország iránt nagy szimpátiával viseltető Bosznia-Hercegovina is bekapcsolódhat.

Orbán Viktor: Más vidékpolitikára van szükség

Az a szégyen, ami megesett Magyarországgal egy banánköztársaságban sem eshet meg - utalt előadásában Orbán Viktor az MSZP miniszterelnök-jelölti játszmájára. Lassan mindenki alkalmasnak érzi magát a kormányfői szerepre, vagy legalábbis az MSZP annak érzi - jegyezte meg.
"Ennek a végjátéknak hamarosan vége fog szakadni" - szögezte le Orbán Viktor, aki egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hazánk rendkívül rossz helyzetben van. A Fidesz elnöke a német gazdasági visszaesésre hivatkozva körülbelül 8 százalékos gazdasági hanyatlást jósolt hazánknak. Mint fogalmazott, ezekben a nehéz időkben egy közbizalmat élvező vezetésre van szükség. Véleménye szerint nem a válságkezelésre kell koncentrálni, hanem az újjáépítésre. Hozzátette: nemcsak pénzügyi, erkölcsi válságot is élünk, mindent elborít a korrupció és a hazugság, a tisztességesen dolgozó embernek nincs becsülete.

"Meg kell újítani a magyar államot" - szögezte le Orbán Viktor, mindehhez pedig erős államra, a magyar tulajdonú gazdaság megerősítésére, a munka tiszteletére, erős közbiztonságra és politikai felelősségvállalásra van szükség. A Fidesz elnöke a föld szerepét hangsúlyozva rámutatott arra is, a vidéki életforma fontossága az elkövetkező évtizedekben fel fog értékelődni és meg fog erősödni. Végül hozzátette: erős kormányt kizárólag általános választás után, a társadalom támogatásával lehet felállítani.

Jakab István: Magyarországnak nincs átfogó vidékfejlesztési programja

Jakab István, a Magosz elnöke beszédében kiemelte: 2002 óta folyamatosan épül le a vidék és a mezőgazdaság. A sertésállományról szólva rámutatott, 2002-ben 6 millió darab volt, ma éppen hogy eléri a 3,4 milliót. A zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye 30-40 százalékkal csökkent, de szinte valamennyi ágazatot nézve ugyanez a helyzet - fejtette ki.

2002 óta Magyarországnak nincs egy átfogó vidék- és agrárfejlesztési programja - jelentette ki, hozzátéve: stratégia nélkül pedig csak sodródunk, a rendelkezésre álló lehetőségeket érdemben kihasználni nem lehet. Mint mondta, számukra lehetőség, egy utolsó esély lenne, hogy európai uniós forrásokat célszerűen, okosan a vidék, a gazdák versenyhelyzetének javítására tudják felhasználni.

A Magosz kezdeményezéséről, a szociális bolthálózatról szólva kifejtette: több mint 20 boltot már átadtak. Ennek a lényegét ismertetve elmondta: nem utaztatják körbe az árut Európában, hanem közvetlenül a termelőtől eljuttatják a boltba, ők egymással megállapodnak, így jól jár a termelő és a fogyasztó is, mások pedig a hasznot nem tudják elvinni.

Font Sándor: A kormány tudatosan teszi tönkre a mezőgazdaságot

A kormány az elmúlt években ellehetetlenítette a falvakat, a vidéki kisvárosokat: bezárták az oktatási és egészségügyi intézményeket, tönkretették a közlekedést. S közben - minden más európai állammal ellentétben - azt sulykolták az emberekbe, hogy: a magyar mezőgazdaság nem életképes, bele fognak bukni azok, akik ebből akarnak megélni - hangsúlyozta Font Sándor. "Hogy miért tették ezt?" - tette fel a kérdést. "Azért, hogy a gazdák eladják végre földjeiket, hiszen a magyar termőföld az állam utolsó nagy, pénzzé tehető tulajdona" - mutatott rá válaszában a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa.

Ezt tette a kormány, holott fel kellene már végre ismerni: két kitörési pontunk van, az egyik a termőföld, a másik pedig a víz - szögezte le Font Sándor. Hiszen a mezőgazdaság nem csak egyszerű árutermelő, hanem társadalmi szereplő is. A szerepei pedig többek között az élelmiszertermelés - ami minden egyes magyar állampolgárt érint, nem csak azt, aki ebben az ágazatban dolgozik -, a vidék eltartó szerepének növelése, környezetvédelem, az anyanyelv fennmaradásának elősegítése - sorolta a képviselő. A vízről szólva kijelentette: hihetetlen nagy mennyiségű vizünk van, s "Magyarország az a bolond ország, aki hasznosítás nélkül engedi tovább azt a vizet, ami eddig csak árvizet vagy belvizet jelentett számára, holott óriási lehetőségek rejlenének a hazánkban átfolyó vizeken - szögezte le Font Sándor.

Glattfelder Béla: A Fidesz mindig a magyar érdekeket képviselte Brüsszelben

Glattfelder Béla emlékeztetett: amikor beléptünk az unióba, akkor olyan döntés született, hogy a magyar gazdák nem fogják ugyanazokat a támogatásokat megkapni, mint a régi tagállamok gazdálkodói. Lesz egy átmeneti idő, ahol az újak csak a támogatások egy részét kapják meg, ezen felül viszont a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy az uniós támogatásokat kiegészítsék - fűzte hozzá. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet még rosszabb, mert ezt a kiegészítő támogatást is csökkenteni akarják. A magyar gazdák már korábban másodrendű polgárokká váltak, de ha a kiegészítő támogatást tovább csökkentik, akkor harmadrendű gazdákká válnak - jegyezte meg.

Glattfelder Béla kitért a tejkvóta-emelés, a cukorgyárak bezárása, a kukoricaintervenció ügyében tanúsított magyar kormánypárti magatartásra is. Megjegyezte: a Fidesz mindig a magyar érdekeket képviselte, emellett álltak, de a kormánypártok, a magyar miniszter, miniszterelnök Brüsszelben több alkalommal is átállt a túloldalra. Ezért az európai választásnak is van súlya, mert nem mindegy, hogy ki képviseli a magyar mezőgazdaságot Brüsszelben - szögezte le.

Erős, közös agrárpolitika nélkül nincs erős Európa, és nem lehet erős Magyarország sem - zárta előadását Glattfelder Béla.

Éder Tamás: Magyarország a törött fülű élelmiszerkosár

Éder Tamás az ÉFOSZ elnöke hangsúlyozta: valami nem stimmel a magyar élelmiszergazdaságban és ez látható abból is, hogy folyamatosan csökken a sikeres vállalkozások száma. Magyarország ma mindinkább alapanyag-termelővé válik - fogalmazott Éder -, amihez hozzájárul a magas adó- és járulékterhelés, aminek mielőbbi csökkentése szükséges. A támogatáspolitikai tévedésekről szólva az ÉFOSZ elnöke elmondta, hogy 100 milliók mentek el jövedelem-kiegészítésre az ágazatban, amit még az EU sem alkalmaz. Sokáig élt az a vélekedés - mondta Éder -, hogy az ágazatba jutott jövedelem így a termelőket segíti, ezzel szemben kiderült: valójában elfedte a problémákat és elodázta az ágazat piaci integrációját.

Éder Tamás rámutatott: látnunk kell tehát, hogy mára a térség valamikori élelmiszerkosaraként működő országunk füle eltört. Alapvető szemléletváltásra van így szükség - fogalmazott az elnök -, hogy jó és biztonságos élelmiszereket készíthessünk. Sikeres élelmiszeripar nélkül nincs sikeres magyar mezőgazdaság sem - szögezte le, hozzátéve: fontos, hogy a hazánkban feldolgozott termékek a legnagyobb hozzáadott értékkel kerüljenek piacra. Mint mondta: a változásokhoz kisebb és olcsóbb államra van szükség, valamint arra, hogy folyamatosan informáljuk tevékenységünkről városlakó honfitársainkat. A nagy magyar élelmiszerkosár fülének megjavítása nehéz, de nem lehetetlen feladat - zárta felszólalását az érdekképviselő.

Győrffy Balázs: Nem egyszerű az élet vidéken

Magyarország óriási agrárpotenciállal rendelkezik, de a kormányzat nem hagyja, hogy ezt érvényesíthessük - fogalmazott beszédében a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, majd hozzátette: Európa-szerte csak nálunk vontak el forrásokat az agrárszférából a válságra hivatkozva. Emellett a jogi környezet, a hivatalok is a gazdák ellen vannak: hol tétlenek, hol túlságosan szigorúak. Kiszámoltuk, hogy egy magyar gazda átlagosan évi 60 napot, azaz két hónapot tölt a hivatalokban - taglalta Győrffy Balázs.

Nem tudjuk, merre menjünk, mit csináljunk. Úgy érezzük, útban vagyunk, az állam el akar űzni minket földjeinkről. Ne nézzük tétlenül, hogy a kormány a gazdáktól elvont pénzeket használja klientúra-építésre! Ezt a békát már ne nyomják le a nemzet torkán! - mondta a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke.