Sötét felhők a májusi EU-csúcsok felett

Létrehozva: 2009. április 15., 16:58 | Utoljára frissítve: 2009. április 15., 17:52	nyomtat	küld

Elemzők szerint a cseh EU-elnökség "de facto véget ért", miután Topolánek kormánya március 24-én, az alsóházban elvesztette az ellene kezdeményezett bizalmi szavazást.

"Sajnos meg vagyok róla győződve, hogy azáltal, hogy a cseh kormánytól megvonták a bizalmat, egyben a cseh elnökségnek is de facto vége van." - mondta Pave Sobisek, az UniCredit Bank elemzője a cseh sajtónak.

Közben Topolánek azzal vádolja Franciaországot és a nyugati sajtót, hogy nyilatkozataikkal azt sugalmazzák, hogy a Cseh Köztársasághoz hasonló kis országok nem tudják kormányozni az Uniót.

"Mindenkit meggyőztünk róla, hogy egy kicsi- vagy közepes ország is képes vezetni az EU-t. Most hirtelen mindenki azt mondja, hogy a kis államok nem tudják elvégezni [ezt a feladatot], és hogy a nagy testvérnek kellene felügyelnie mindent. Ez a vélemény teljességgel kiolvasható minden állásfoglalásból, például Franciaország részéről, és a nyugati sajtó minden megjegyzéséből." - mondta Topolánek a Dnes nevű cseh napilapnak.

Topoláneknek két nap alatt három Tanácsülésen kell elnökölnie. Május 7-én egy foglalkoztatási csúcson, amely teljes létszámú (27 állam és kormányfő) csúcstalálkozóból Trojka üléssé lett lefokozva, vagyis csak a soron lévő és a két soron következő elnökséget vivő ország, Csehország, Svédország és Spanyolország képviselői lesznek jelen.

A jelenlegi "trió elnökség" Franciaországot, a Cseh Köztársaságot és Svédországot foglalja magában. Spanyolország pedig Magyarországgal és Belgiummal áll trióban, ami egy szoros együttműködést jelent a három tagállam között. A francia, cseh, svéd trió 2008 júniusában mutatta be 18 hónapos programját.

A foglalkoztatási tanács keretei között kívánták eredetileg biztosítani az uniós gazdaságélénkítő csomag sikerét, sőt innovatív módszerekről tárgyaltak volna, melyek segítenék az EU munkaerőpiacának tervezett átszervezését. A zavaros gazdasági helyzetből fakadóan azonban az eredmények minden bizonnyal elmaradnak majd a várakozásoktól.

Zavar a keleti fronton

A Keleti Partnerséget megalakító csúcstalálkozóra ugyanennek a napnak délutánján kerülne sor. Itt már teljes körű tanácskozást terveznek; jelen lesznek az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy kik képviselik majd a Keleti Partnerség kedvezményezettjeit, akik nem tagjai az Uniónak. A csúcstalálkozóra hivatalos meghívást Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország kap.

Moldovában jelenleg zavargások vannak, és nagyfokú a politikai instabilitás, mivel az ellenzék azzal gyanúsítja a kormányon lévő kommunista erőket, hogy meghamisították a múlt heti választás eredményeit. A kommunista államfő ráadásul Romániával is súlyos diplomáciai vitába keveredett.

Grúziában az ellenzék az elnök, Mihail Szaakasvili lemondását követeli. Ukrajnában szintén kibillent a politika stabil helyzetéből, miután a kijevi nemzetgyűlés nemrég előrehozott elnökválasztások kiírását kérte. Fehéroroszország esetében pedig még nem született döntés, hogy az utolsó európai diktátornak tekintett fehérorosz elnököt, Alexander Lukasenkót meghívják-e a találkozóra.

Azerbajdzsán nemrég életfogytig szóló megbízást adott jelenlegi elnökének, Ilham Aliev-nek. A Nyugat-barátnak számító ország és annak elnöke nemrég hosszú-távú gázszállítási megállapodást írt alá Moszkvával a közép-ázsiai gázmezőkre vonatkozólag. Azerbajdzsán az orosz piaci áron adja majd a nyersanyagot Oroszországnak. A lépés különösen azért dühíti az EU-t, mivel Azerbajdzsán lenne a tervezett európai gázvezeték, a Nabucco fő beszállítója.

További kérdéseket vet fel azonban, hogy a május 8-ára tervezett "Déli Gázfolyosó - Új Selyemút" csúcstalálkozó nem nevesíti a tervezett gázvezetéket. Mivel a németek szerint a "Nabucco" nem hoz elég beruházást és munkahelyet rövid távon ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a válságot, az Unió gazdaságélénkítő csomagjának támogatott projektjei közül is lekerült a Nabucco neve, az erre szánt összeget pedig a "Déli Gázfolyosó" címszó alá olvasztották be. Később azonban -főleg lengyel és magyar nyomásra- a gázvezeték nevesítve került vissza.

A szóvivők szerint az, hogy a Nabucco elnevezés nem szerepel a május 8-ára tervezett csúcs címében, nem jelenti azt, hogy a projekt "nem lesz ott". Közben Törökország levelet küldött a projektben résztvevő EU-tagállamoknak, ezzel igyekezve nyomást gyakorolni rájuk, hogy írják alá a júniusra tervezett kormányközi megállapodást a vezeték megépítéséről.

Bár ennek részleteiről Ankara és Brüsszel még nem tudott megegyezni, az aláírás elmaradása a projekt megvalósulását késlelteti, ami nem csak a finanszírozást sodorja veszélybe, de versenyelőnybe hozza Oroszországot.

Az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom a maga részéről egy sor megállapodást készül aláírni a Nabucco riválisának tekintett Déli Áramlatról, egy április 24-25. között tartandó szófiai energiafórumon.