Az "egyszerűség" az innováció kulcsa

Létrehozva: 2009. április 22., 14:36 | Utoljára frissítve: 2009. április 22., 14:39	nyomtat	küld

A hamarosan meghirdetésre kerülő, tudományos és innovációs társulások megalakítására vonatkozó pályázatok elbírálása során a gyorsaságot és az üzletszerű szemléletmódot igyekszik meghonosítani az EIT.

Schuurmans elárulta azt is, hogy a projektek kiválasztásakor az Intézet valószínűleg az egészségügyi ellátásra és más kulcsfontosságú társadalmi kérdések megoldására fog koncentrálni az elkövetkezendő 3-4 évben.

A vezető elmondta, hogy az EIT-nek egy dinamikus szervezetnek kellene lennie, és "meg kellene találnia a bürokrácia csökkentésének módját". Kiemelte, hogy öt év előkészítő munkát vett igénybe az Intézet megalapítása, ám az első pályázati felhívás már hat hónap alatt elkészült. Az első társulásokat az év végéig ki fogják választani, tette hozzá. A társulások minimálisan hét évig működnek majd, de hosszabbítások után élettartamuk elérheti akár a 15 évet is. Az újonnan létrejövő társulások működtetésére évi 100 millió euró áll majd rendelkezésre, amelynek 25 százalékát az EIT biztosítja, a fennmaradó összeget pedig már létező finanszírozási alapokból, egyetemi és ipari támogatásokból gyűjtik majd össze.

Schuurmans emellett a szakszerű vezetés fontosságát hangsúlyozta az egyes projekteknél. Az EIT szeretné elkerülni, hogy csupán egy, a már létező európai projekteket összekötő hálózat jöjjön létre.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy az EIT végre megkezdte munkáját. "Az intézetalapítás elhatározását követően megjelentek az ötlet megvalósíthatóságát kétségbe vonó pesszimista vélemények, szép számmal hallhattunk cinikus felhangokat, melyek egy újabb, "üres" uniós program rémképét festették elénk, de voltak optimisták is, akik hittek a kezdeményezés működőképességében. Boldog vagyok, hogy végül nekik lett igazuk." A Bizottság elnöke hozzátette, hogy a válság valószínűleg elősegíti a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott cél megvalósítását, mely szerint az unió GDP-jének 3 százalékát kell kutatásra és fejlesztésre költeni.