Újra kell építenünk az államot

Létrehozva: 2009. április 28., 09:03 | Utoljára frissítve: 2009. április 28., 09:10	nyomtat	küld

Navracsics Tibor: A két és fél éve húzódó politikai válság miatt hitelességi szakadék alakult ki a választók és a kormánypolitikusok között (Fotó: Magyar Hírlap)

- Mi a fő baj a Bajnai-kormánnyal?

- Az, hogy nem választások útján jött létre, hanem pártok közötti mutyik során. Bő egy héten át folytatta az MSZP és az SZDSZ azt az ámokfutást, mire találtak egy személyt, aki vállalta a hálátlan miniszterelnöki szerepet. Ez sem volt díszmenet a balliberális oldalnak, de ami most folyik, az egyenesen szégyenteljes.

- Mire gondol? Letették az esküt, meghirdették a programjukat.

- Alakul egy kormány a gazdasági válság kezelésére, s nincs gazdasági minisztere. Előbb-utóbb biztos lesz - van - tízmillió magyar állampolgár, ezt a szerepet is biztos vállalja valaki... Bár a pénzügyi tárcának van vezetője, az új adópolitika kidolgozására készülő pénzügyminiszter volt cége az adóelkerülést népszerűsítő konferenciákat szervez. Ficsor Ádám pedig titokminiszter-jelöltként megbukott a bizottsági meghallgatáson, de ezek után a miniszterelnök szemrebbenés nélkül kinevezte a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterré. Az a Bajnai Gordon, aki bizalmat és együttműködést kért miniszterelnöki szűzbeszédében az ellenzéktől, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan, a demokráciát semmibe véve ragaszkodott Ficsor kinevezéséhez.

- Bajnai Gordon szakmai kormányzást ígért. Ön szerint mi lesz ebből?

- Erről szó sincs, hiszen valójában Oszkó Péter az egyetlen szakértő, aki kormányzati munkát vállalt. A többiek vagy pártpolitikusok, vagy olyanok, akik nem pártemberek ugyan, de a korábbi kormányzati politikában jelentős szerepet játszottak.

- Miként értékeli az eddig nyilvánosságra került programrészeket?

- Bajnainak először is tisztáznia kellett volna, miért alakult ki a mostani helyzet: az MSZP-SZDSZ-kormányzás elmúlt hét évével kellene elszámolni. A nemzetközi hatások is befolyásolják a helyzetet, de a balliberális vezetők elhibázott politizálásának, céltalan országvezetésének betudhatóan ettől függetlenül is csődközelben lennénk. Bajnai és az MSZP csomagja a Gyurcsány-kormány által megkezdett út folytatása. Mi már 2006 nyarán figyelmeztettük Gyurcsány Ferencet és kormányát, hogy a megszorítások csak a helyzet súlyosbodásához vezetnek. Érvelésünk igazolódott, a Bajnai-kormány azonban nem vonta le a következtetéseket.

- Mit gondol, meddig marad hivatalában a Bajnai-kormány?

- Ha az újjáéledő MSZP-SZDSZ-koalíció venne egy mély lélegzetet, már a nyáron vagy akár az ősszel megtarthatnánk az új választásokat.

- Ez jó lenne a Fidesznek? Egy őszi voksolás után nem négy évre, hanem kevesebb időtartamra kapna megbízatást az új kabinet.

- Ma olyan helyzetben van az ország, hogy a Fidesz ezt nem mérlegelheti. Úgy gondoljuk, mi jobb kormányzati politikát folytatnánk a mostaninál, stabilizálnánk az országot, megindítanánk a növekedést, és pártállástól függetlenül gyarapodást hoznánk az embereknek. Ilyen helyzetben tényleg csak másodlagos, hogy a Fidesz taktikai szempontból hogyan járna.

- Ha megnyerik a választásokat, milyen jellegű kormányt kell létrehozniuk: szakmait vagy politikait?

- 2006 őszéhez képest, amikor szakértői kormány létrehozását javasoltuk, egészen más a helyzet. A két és fél éve húzódó politikai válság miatt hitelességi szakadék alakult ki a választók és a kormányzati politikusok között. Ezt akkor még egy, az új választásokig felálló átmeneti szakértői kormány áthidalhatta volna, most azonban már csak egy új választás temethetné be a bizalmatlansági szakadékot, s végre megalakulhatna egy egyértelmű felhatalmazással bíró kabinet. Így a szakértői kontra politikai kormány meghatározása értelmét veszítené. Egyébként az a kívánatos állapot, ha a miniszterek értenek az adott szakterülethez, szakértők is, ugyanakkor rendelkeznek a választópolgároktól kapott legitimációval.

- A mostani kormányszerkezethez képest milyen változtatásokat hajtanának végre?

- A kormányszerkezetet mindig alá kell rendelni a politikai szempontoknak. Így tehát a célokat kell először kijelölni. Ez az első állomása az ország stabilizálásának és a válságból kivezető út megtalálásának.

- Kevesebb minisztérium, államtitkár kell?

- A kevesebb vagy több minisztérium kell című vita álkérdésen alapszik. Lehet ugyanis kevés minisztériummal is rosszul dolgozni, és több tárcával is lehet hatékony kormányzati politikát folytatni. Alapvető feladat a közigazgatás újjászervezése. Takarékos államra van szükség, de csak akkor tudunk takarékoskodni, ha tudjuk, mi az a feladat, amit el kell végezni. Mára elkészült az állam feladatkatasztere, amely nem más, mint a jogszabályok által meghatározott teendők összegzése. Viszont a munka itt abba is maradt, a kataszter elkészítését nem követték további lépések. Tehát ma a kormányzat nem tudja, mire való a magyar állam. Át kell tekinteni ezeket a feladatokat, el kell dönteni, hogy mit kell továbbra is ellátni. A mostani káoszból újra kell építenünk az államot.

- Bajnai Gordon közigazgatási reformot ígért. Megvalósulhat ebből valami?

- Biztosan nem, hiszen ugyanazok az emberek maradtak pozícióban, akik szétzilálták a közigazgatást. Nem rosszindulatból tették, csak nem értik a közigazgatás alapját, a közigazgatás és a piac közötti különbséget. Azt sem tudják felfogni, hogy a hatékony közigazgatás piaci érték. A befektetők már azért is szimpatikusnak találhatnak egy országot, ha látják: jól működik az államigazgatás. A szocialisták és a szabad demokraták viszont azt gondolják, hogy az állam a szükséges rossz, ezért gyengítik.

- Elérkeztünk tehát a felelősség tárgyköréhez. Mi lesz az elszámoltatással?

- Az alkotmányosság és jogállamiság kijelöli a határokat. 2002 óta olyan kormányzati politika zajlik, amelynek következtében legyengült az ország, lemaradtunk versenytársainktól. Eddig elmaradt az elszámoltatás. Meg kell majd vizsgálni, milyen hibás politikai lépések okozták ezt a helyzetet, történt-e jogszabálysértés, bűncselekmény, volt-e olyan lépés, amely akár polgári jogi, akár büntetőjogi kérdéseket is felvet.

- A radikális jobboldal felerősítheti a kampányban a felelősségre vonás követelését.

- Ezt majd meglátjuk. A Jobbik és a MIÉP közös pártalapítványa legutóbb 25 millió forintot kapott a szocialista kormánytól, nem tudom, lehet-e így hiteles a baloldal elleni politizálásuk. Egyébként részvételfüggő, hogy milyen eredményt érnek el az európai uniós és a parlamenti választásokon.

- A nyári voksoláson milyen részvételre és milyen Fidesz-eredményre számít?

- Elégedett lennék, ha az öt évvel ezelőtti harmincnyolc százalékos részvételnél többen mennének el szavazni, és tizenkét mandátumot szereznénk.

- Szerényen fogalmaz. A közvélemény-kutatók tizenhat-tizenhét mandátumot jósolnak a Fidesznek.

- Ők csak azoknak a véleményét tudják mérni, akik válaszolnak nekik, és nem titkolják szimpátiájukat. A végső döntés más, most még sokan nem árulják el, kire fognak szavazni.

- Miről szól majd valójában a nyári voksolás?

- Június 7-én bizalmi szavazás lesz Bajnai Gordonról és kormányáról. Ez megnövelheti a részvételi kedvet. Bár európai parlamenti mandátumokról döntünk, azért ez minden tagországban egyúttal jelentős belpolitikai megméretés is.

- Mi az az eredmény, amely után az MSZP azt mondhatja, hogy vége, nem folytatja tovább a kormányzást?

- Az MSZP-nek, amely 2006-ban a legnépszerűbb párt volt, és amelyben a baloldali szavazók feltétlenül bíztak, saját megcsalt támogatói előtt kell bizonyítania, hogy nem hazudik többet nekik. Kérdés, hogyan sikerülhet ez, ha folyamatosan menekül a demokratikus megmérettetés elől, és csak a megszorításokban látja a kiutat.