Szorosabb EU-keleti partnerség

Létrehozva: 2009. május 8., 02:55	nyomtat	küld

Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Csehország ügyvezető miniszterelnöke szerint az EU keleti partnerségi programjának legfőbb célja, hogy szorosabbak legyenek a gazdasági és a politikai kapcsolatok az EU és a programban részt vevő hat ország (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia) között.

"Nem tehetünk úgy, mintha tőlünk keletre már nem lenne semmi..." - jelentette ki Topolánek a tanácskozás utáni sajtóértekezleten.

A résztvevők által aláírt közös dokumentumban az EU támogatásáról biztosította a demokratizálódási folyamatokat és a gazdasági reformokat a partnerországokban. A nyilatkozat hitet tett a szorosabb politikai és biztonságpolitikai együttműködés mellett, beleértve az energetikai együttműködést is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességére.

A 2013-ig tartó partnerségi programra 600 millió eurót szánnak uniós forrásokból.

"Ez egy új program kezdete, amelyet Svédország és Lengyelország kezdeményezett, de amelyet képviselőinek aláírásával mától 27 uniós tagállam és hat keleti ország vall magáénak" - szögezte le Topolánek. Megjegyezte: a részvétel a programban önkéntes, s az EU nem akar új befolyási övezetet létesíteni.

A keleti partnerséggel az EU "alapvető ajánlatot" tett a programban részt vevő kelet-európai országoknak "politikai és gazdasági reformjaik felgyorsítására" - vélekedett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A reformok megvalósítása ellenében az EU a programba foglalt vállalások finanszírozását ígéri. Brüsszel például társulási szerződéseket és a szabadkereskedelmi övezetekhez való csatlakozást, könnyebb vízumbeszerzést, néhány más kiegészítő gazdasági és szociális programot ajánlott fel a partnerországoknak. Elemzők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a hat volt szovjet tagköztársaság a közeli jövőben csatlakozhatna az EU-hoz.

Javier Solana, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője aláhúzta, hogy a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, főleg nem Oroszország ellen". Solana Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira reagált. Lavrov még szerdán is arról beszélt, hogy Oroszország aggódik az EU törekvései miatt.

Mindhárom uniós képviselő hangsúlyozta: meggyőződésük, hogy a program megvalósítása hozzájárul mind az Európai Unió, mind a keleti határain fekvő országok stabilitásának és biztonságának növeléséhez.

Bár a prágai találkozót csúcstalálkozóként emlegették, a részt vevő 33 országnak csak alig kétharmada képviseltette magát legmagasabb szinten, ami kiváltotta a házigazda csehek elégedetlenségét és nyílt bírálatát. "Ez természetesen kizárólag az ő felelősségük. De elvártam volna, hogy eljöjjenek" - jelentette ki Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes.

A meghívott kelet-európaiak közül Fehéroroszország és Moldova szintén csak alacsonyabb szinten képviseltette magát Prágában.

Civil szervezetek a nap folyamán kisebb tüntetéseket szerveztek a cseh fővárosban a fehérorosz és a moldovai kommunista rendszer ellen, amelyek szerintük durván megsértik az emberi jogokat.