Az óceáni hőmérsékletre vannak hangolva a garnélák

Létrehozva: 2009. május 11., 11:32	nyomtat	küld

A Science tudományos folyóiratban megjelent vizsgálat szerint, a garnélapeték minden tavasszal a fitoplankton virágzás után néhány nappal kelnek ki, mely az utódok legfőbb táplálékforrása. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a garnélák adaptálódtak a helyi hőmérséklethez, mely meghatározza, a peték milyen hosszú ideig fejlődnek. Ha a tengerek melegednek, ahogy azt előre vetítették, a garnélaállományok hanyatlásnak indulhatnak- állítja a csapat.

A nemzetközi kutatócsapat kiderítette, hogy az Atlanti-óceán északi részén - az amerikai Cape Codtól, a norvég Svalbadrig - a grönlandi garnélapeték átlagosan pontosan a virágzásnak megfelelően keltek ki. Ez azon időszak, amikor bőséges a táplálékmennyiség, így az utódoknak sokkal jobb esélyük van a túlélésre. Ám ahhoz, hogy az időzítés megfelelő legyen, a garnéláknak az előző évben pontosan a megfelelő időszakban kell párosodniuk.

Peter Koeller oceanográfus szerint, "a garnélák nem évről-évre alapon végzik ezt, és döntenek úgy, hogy akkor most egy héttel később párosodnak, mert az algavirágzás is csúszik egy hetet. Ez evolúciós időskála, az állatok a helyi feltételekhez adaptálódtak". Ez azt jelenti, hogy a garnéla számára lehetetlen lesz adaptálódni a tengerfenék - mert ott élnek - hőmérsékletének gyors változásához.

Koeller csapata naponta gyűjtött be garnélamintákat és kiszámította azon nőstények arányát, melyek még petéket szállítottak. Műholdas képalkotás segítségével, a kutatók össze tudták hasonlítani az algavirágzások időzítését az utódok kikelésével.

Ahogy a kutató rámutatott, a nyolcvanas és kilencvenes években a grönlandi garnélapopulációt érintő robbanást az akkor jellemző tengeri hőmérséklet csökkenéssel hozták kapcsolatba. A kutató szerint lehetséges, hogy a "klíma változásával" ennek ellenkezője történik majd.

"Ahogy a felszíni vizek melegszenek, az végül a fenéken is melegebb vizet eredményez, ami a peték gyorsabb fejlődéséhez és korábbi kikeléséhez vezethet. Az utódok egyre jobban távolodnak majd a bőséges táplálékot hozó periódustól, ami kevés túlélési esélyt és kevesebb garnélát eredményez".