ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Egymásra uszított kiszolgáltatottak

A kormány azzal kendőzi tehetetlenségét, hogy verbális háborút folytat a lakosság ellen - állítja Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, aki a múlt héten fekete bakancsot helyezett az igazságügyi miniszter parlamenti asztalára. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságnak elnöke szerint abszurd, hogy a balliberális vezetés jogvédelmi szólamokat hangoztat, miközben naponta tapossa sárba a klasszikus emberi jogokat.
Létrehozva: 2009. május 18., 17:06 | Utoljára frissítve: 2009. május 19., 07:19
nyomtat küld

- Jobboldali politikusként 2006 ősze óta az emberi jogok elkötelezett szószólója. Pedig a jogvédők sokáig a balliberális oldalon voltak megszokottak...

- Mivel keresztyén politikus vagyok, és nemzeti érzelműnek tartom magam, számomra a szabadság alapvető érték. A libertas Christi, a Krisztusban elnyert szabadság nemcsak a személyes, belső szabadságunkat jelenti, hanem a közösségét is, amelyhez tartozunk. A honi liberális oldal hajlamos ellopni a szabadság üzenetét, és politikai termékké silányítani. Közben pedig meghamisítja: bizonyos kurrens, úgynevezett harmadik típusú szabadságjogokat kitesz a kirakatba, ezek harcosának mutatja magát. Például a nemek és az etnikumok antidiszkriminációs kérdéseire érzékenyek egyes kormánypárti politikusok, ám közben nem lépnek fel a határon kívüli magyarság érdekében, s naponta tapossák sárba a klasszikus emberi jogokat. Harcolnak azért, hogy bűncselekmények esetében ne lehessen az elkövetők szociokulturális hátteréről, származásáról beszélni, de a biztonsághoz való alapvető állampolgári jogra, vagyis arra, hogy az államnak kötelessége megvédeni polgárait a bűnözőktől, már szót sem vesztegetnek. Ráadásul nemcsak a közbiztonsághoz való jog létezik, hanem a legjobb egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz való jog is, amit szintén nem vesz figyelembe a kormány, és ezzel gyakorlatilag lemond a magyar állampolgárok jelentős részéről. Azokról, akik földrajzi, szociális és mentális értelemben is az ország perifériáján vegetálnak, s egészségük, jövőjük, életük biztosítására semmi esélyük.

- Ezért helyezett bakancsot Draskovics Tibor asztalára?

- Azért, mert megérdemelte, s több ezren megszavazták neki a Szabadság Kör "Jogtipró-díját". A díj felhívja a figyelmet a minisztérium által felügyelt rendőrség katasztrofális teljesítményére, mely egyúttal Draskovics Tibor személyes teljesítménye is. A minisztérium tevékenységének közérdekű adatait nem lehet megismerni, már bírósági feljelentés van a miniszter ellen, mert például a mai napig nem tudjuk, hogy az In-Kal Security őrzővédő magáncég, hadsereg foglalkoztatása mennyibe kerül a magyar adófizetőknek.

- Változatlanul sok a panasz a gyülekezési jog tekintetében is...

- Abszurd, hogy a rendőrség a miniszter asszisztálásával egyre inkább tetszik, nem tetszik alapon engedélyez vagy tilt be demonstrációkat. A homoszexuálisok nyári tüntetésének kezelése is elhibázott volt. Először biztonsági kockázatot látott ebben a rendőrség, aztán politikai nyomásra mégis engedélyezte - de a helyszínen már nem garantálta a felvonulók biztonságát. Legutóbb március 15-én több szervezet felvonulását megtiltották. Voltak köztük olyanok, amelyek számomra sem rokonszenvesek, de eszembe sem jutna megakadályozni emiatt a demonstrációjukat. Az pedig mindennek a teteje, hogy a Kossuth térről előállítottak személyeket amiatt, mert a politikai véleményüknek hangot adtak, s a rendőrség brutálisan megalázta őket.

- Időzzünk el még egy pillanatra a melegjogoknál, hiszen a homoszexuálisok házasságkötésének témája mind az itthoni, mind a nyugati liberálisok körében igen népszerű. Keresztyén politikusként és jogvédőként mi a véleménye erről?

- A jelenlegi törvények alapján ma mindenki azzal él együtt, akivel akar, ezt tudomásul kell venni, s nekem is tiszteletben kell tartanom. Ezek az együttélési formák azonban nem lehetnek a házassággal egyenrangúak, hiszen az a házasságban élők jogait csorbítaná. A házasság a jelenlegi alkotmányos felfogás szerint is egy férfi és egy nő kizárólagos kapcsolata, s éppen ez az üzenet vonzó azoknak, aki együtt akarnak családot alapítani. Ha átminősítik a házasságot, és a továbbiakban mást fog jelenteni, azzal a házasok és a házasságra készülők jogait sértik. Természetesen lehet és az alkotmány alapján kell is találni egyéb, jogi védettséget is nyújtó együttélési formákat a homoszexuális párkapcsolatra, de a házasság intézménye már foglalt.

- A nyugati sajtóban meglehetősen kedvezőtlen kép alakult ki Magyarországról: etnikai tisztogatás folyik, a cigányság állandó veszélyben él...

- Az természetesen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki félelemben éljen etnikai hovatartozása miatt, például azért, mert cigány. A cigányságra leselkedő legnagyobb veszély azonban nem a rasszizmus, hanem a kilátástalanság. Az, hogy esélyük sincs kitörni a testi-lelki nyomorból, amelyben most élnek. Oda kellene eljutni, hogy félni csak annak kelljen, aki nem tartja be a törvényeket. Ugyanakkor felháborító és elfogadhatatlan az a verbális sajtóháború, amelyik Magyarország ellen folyik, s nem először. De ez az országon belülről indul. Amikor például egy hitszónok az egész magyarság nevében elnézést kér a cigányoktól egy olyan gyilkosság kapcsán, ahol a mai napig nincs meg az elkövető, akkor a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Amikor egy országot, egy nemzetet járatnak le kormányzati körök hathatós támogatásával úgynevezett jogvédők, véleményem szerint az is rasszizmus. Egyszerűen megbélyegzik, szalonképtelenné akarják tenni a lakosság jelentős részét, és így kizárni a politikai diskurzusból. Eközben pedig nem engedik még csak meg sem nevezni a közbiztonsági és etnikai gondokat. Nem szeretnék most definíciót javasolni, de semmiféle törekvést nem látok arra, hogy megtaláljuk először legalább nyelvileg a megfelelő megközelítéseket, és ez a politikai osztály közös felelőssége. Úgy kell beszélnünk a fenyegetettségről, cigányokéról és magyarokéról, hogy elhiggyék nekünk: értjük, tudjuk, mi a baj, és képesek vagyunk segíteni. A verbális háború ma éppen a semmittevés elkendőzésére szolgál. Tény, hogy a szociokulturális háttérnek szerepe van abban, hogy valaki bizonyos bűnelkövetési formákat könnyen és korán sajátíthat el. Erről kriminológiai tanulmányok szólnak. Ha a problémát mégsem nevezzük meg, azzal azt jelezzük, hogy esély sincs a megoldásra. Elég sokat járok vidéki iskolákban, falvakban, roma telepeken. Vannak tisztességes emberek, akik próbálják a törvényeket betartva biztosítani nehéz életüket, de sokan vannak olyanok is, akik úgy vélik, érdemes áthágniuk a törvényeket. Előbbieknek végre segíteni kellene, akár cigányok, akár nem. Utóbbiaknak pedig nem szabad esélyt adni, hogy származásuk vagy más magyarázat mögé bújjanak a törvények elől.

- Van cigányellenesség Magyarországon?

- Attól tartok, egyre többen hiszik el, hogy a problémáik oka a cigányság. De elsősorban nem őket tenném felelőssé, hanem azokat, akik politikai üzletet csinálnak a bajból. Van a pártok között is két ilyen: az SZDSZ és a Jobbik. Végső soron mindkettő etnikai alapon közelít a problémához. A kormány részéről pedig nem folyik más, mint a nyomorult és kiszolgáltatott emberek egymásra uszítása. Azokat, akik ma minden keserűségüket és felháborodásukat az úgynevezett cigánykérdésbe fojtják, ki kell hozni a gondolati és lelki gettóból, ahová a politika tehetetlensége és képmutatása űzte őket. Meg kell értenünk és értetnünk: nem lehet az a cél, hogy a cigány ellenében boldoguljon a magyar, vagy a magyar ellenében a cigány, hanem meg kell találni a módját, hogy egymás mellett, akár egymást segítve, mindketten előre jussanak. Aki azonban megszegi a törvényeket, az ellen keményen fel kell lépni, vagyis meg kell védeni a lakosságot az erőszaktól, a lopásoktól, a betörésektől. Kemény, elrettentő ítéletekre van szükség. Közben pedig lehetőséget kell adni a törvénytisztelő embereknek, hogy ne érezzék magukat baleknak csak azért, mert tisztességesek.

- Európa több országában, például Németországban, tilos megkérdőjelezni a zsidóság elleni népirtás aktuális adatait... A holokauszttagadás nálunk tervezett törvényi tiltása nem sért jogokat, például a véleménynyilvánítás szabadságát?

- A holokauszt tagadása és a tisztességes történészi vita arról, mi is történt pontosan 1933 és 1945 között Európában, két különböző dolog. Ez a törvény Németországban: egyébként inkább szimbolikus, nem csuktak le emiatt az utóbbi években senkit. Tisztességes ember csak elborzadva gondolhat arra, ami Auschwitzban, a hitleri Németországban vagy a nyilas uralom alatti Magyarországon a zsidókkal szemben történt, s csak azt mondhatja: ilyet soha többé! Magyarországon a történtekhez azután hozzájött negyven év kommunizmus, amely manipulálta a problémát: a hivatalos antifasizmus jegyében létrehozta a "bűnös nép" vízióját. Ez nyilván mindenkiből ellenreakciókat vált ki, aki szeretne büszke lenni a népére és a hazájára. E témáról évtizedekig nem lehetett tisztességesen beszélni, és amit negyven évig elfojtanak, az végül torz formákat öltve bukkan felszínre. Ez a helyzet nem oldható meg azzal, ha betiltják a vele kapcsolatos beszédet. Szükség van tisztességes vitára Magyarország és a magyarság akkori történeti szerepéről is. De a diktatúra lényegét és tragikus természetét mi elsősorban a kommunizmus bűnein, például a gulágon keresztül érthetjük meg. Ne vitassa el tőlünk senki a jogot, hogy a nemzetközi szocializmus bűnein keresztül közelítsünk a nemzetiszocializmus bűneihez! Hannah Arendt zsidó filozófus alaptétele, hogy a két totalitarizmus ugyanarról a gyökérről fakad. Nemcsak a horogkeresztet, hanem a vörös csillagot is embertelen rezsimek szimbólumának kell tekintenünk. A valóságos antiszemitizmussal szembe kell nézni, el kell utasítani. Ezt ma leginkább az akadályozza, hogy a balliberális elit mindent és mindenkit ebbe a vérvádba próbál belegyömöszölni, aki nem tetszik neki.

- Nyilván előfordulhat, hogy valaki az antiszemitizmusát Izrael bírálatába csomagolja...

- Természetesen, ahogy az is előfordulhat, hogy az illetőnek semmi köze az antiszemitizmushoz, csak éppen érzékeny az emberi jogok kérdésére. Ilyen esetben a bírálat mindenkinek szíve joga, sőt szerintem kötelessége. Az emberi jogok egyetemesek, tehát védeni kell őket, akár a palesztinokról van szó, akár a zsidókról. Az antiszemitizmus ellen fel kell lépni, s az ellen is, ha valaki ezt a vádat politikai fegyverként használja. Biztos, hogy akik a tüntetéseiken harmadik birodalombeli jelszavakkal és jelképekkel provokálnak, nem a jobboldalt és annak érdekeit képviselik, hanem épp azoknak használnak, akik el akarják terelni a figyelmet Magyarország súlyos gazdasági, szociális és lelki állapotáról.

- Mi lehet a kiút?

- A választások és a kormányváltás után a hagyományos polgári, keresztény és nemzeti oldalra hatalmas feladat vár. Be kell fogadni, meg kell nyerni azokat, akiknek eddig a legkülönbözőbb okok miatt a nemzeti összetartozás és a keresztény hit nem jelenthetett semmit. Most végre rádöbbentek, hogy az úgynevezett szocialisták és liberálisok becsapták őket, tőlük semmi jót nem várhatnak.

- A kérdés az, hogy mit várhatnak a Fidesztől?

- Egyrészt jobb gazdaságpolitikát, szociálpolitikát, oktatáspolitikát. S mint keresztyén politikus, azt remélem, hogy vonzóvá, kívánatossá tehetjük számukra is a lelki, nemzeti összetartozást.

(Balavány György, Magyar Nemzet)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések