EU-Kína: a 11. menet

A cseh államfő, Václav Klaus elnökletével ma tartja meg az Európai Unió Prágában a decemberben elhalasztott csúcstalálkozóját Kínával. Egy brüsszeli konferencián szakértők rámutattak: az EU aktívabb Kínát, Peking erősebb uniót szeretne látni a jövőben.

Létrehozva: 2009. május 20., 09:55	nyomtat	küld

Wang Qishan kínai miniszterelnök-helyettes és Catherine Ashton, az unió kereskedelmi főbiztosa tegnap Brüsszelben készítette elő a mai prágai csúcsot (Fotó: Reuters)

Stratégiai partnernek tekinti az Európai Unió Kínát, s ez alighanem fordítva is ugyanígy van. A kereskedelmi kapcsolatokat jellemző számok önmagukért beszélnek: az EU-nak az Egyesült Államok után Kína a legnagyobb partnere, míg Kínának az unió az első számú piaca. Az évtized eleje óta a kereskedelmi forgalom megháromszorozódott, az EU 78 milliárd euró értékben exportál, és 248 milliárdért vásárol kínai árut. A 11. EU-Kína-csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság is éppen ezt hangsúlyozza. - Az EU és Kína kölcsönösen függ egymástól - mondta James Moran, a külkapcsolati igazgatóság ázsiai igazgatója egy brüsszeli konferencián. Az unió egyébként pontosan e szavakkal írja le Oroszországhoz fűződő viszonyát, s az EU-orosz-csúcstalálkozót is még a héten megtartják, igaz, kicsit odébb, Habarovszkban.

A prágai uniós-kínai csúcs pótolja a decemberről elhalasztott eszmecserét, amelyet Peking mondott le, miután Nicolas Sarkozy francia államfő az EU soros elnökeként találkozott a dalai lámával. A két fél azonban gyorsan túltette magát ezen a közjátékon, s az év második felében, már a svéd elnökség alatt Pekingben is lesz hasonlóan magas szintű tanácskozás.

- Legjobb, ha reálisan nézzük Kína jövőjét - jegyezte meg a brüsszeli konferencián Bates Gill, a stockholmi Békekutató Intézet igazgatója. Szerinte a távol-keleti ország a belső gondjai - környezetszennyezés, egészségügy, növekvő jövedelmi különbségek - miatt nem lesz képes olyan erőteljesen bekapcsolódni a nemzetközi együttműködésbe, mint ahogy az EU várja, reméli, féli. Ám vége annak a korszaknak is, amikor Kína az olcsó munkaerőre támaszkodva fogadta be az amerikai, európai technológiát. Versenytárssá válik kutatás-fejlesztésben, és valószínűleg a haderő fejlesztésében is.

Jian Yuan, a Nemzetközi Tanulmányok Kínai Intézetének alelnöke szerint Peking hármas célt tűzött maga elé: a globális intézményekben a szavazati arányok megváltoztatását, a nemzetközi pénzügyi piacok hatékonyabb ellenőrzését, és valamiféle új tartalékvaluta bevezetését.

A tanácskozáson vita alakult ki a tekintetben, vajon Kína keményítette-e magatartását az emberi jogok kezelésében, s ha igen, vajon az EU puhította-e véleményét ezzel kapcsolatban.

- Az európai-kínai kapcsolatok is befolyásolják, milyen új világrend alakul ki a mostani súlyos válság nyomán, s nemcsak az a kérdés, milyen szerepet játszik Peking, hanem az is, hogyan reagál Brüsszel, képes-e az unió egységet sugallni, gyorsítani döntéshozatali folyamatait - hangoztatta a belga liberális Dirk Streckx, az Európai Parlament kínai kapcsolatokért felelős tagja. Hozzátette: az EU központjából nézve sokszor félelmetesnek látszik Kína felemelkedése, de Pekingből nézve is aggasztó lehet, hogy az EU nem sugároz kellő erőt, hogy például az uniót a nemzetközi fórumokon a nagy tagországok - sokszor egymástól eltérően - képviselik - mondta.

(Népszabadság)