Formálódó globális klíma-megállapodás

Létrehozva: 2009. május 22., 14:41 | Utoljára frissítve: 2009. május 22., 14:47	nyomtat	küld

"Ez a dokumentum fontos pontot jelez az utunkon" - mondta Yvo de Boer, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) ügyvezető titkára.

"Ez az első alkalom, hogy egy igazi tárgyalási alapdokumentum kerül az asztalra, ami alapul szolgálhat a kormányok számára a koppenhágai megállapodás felvázolásához" - tett hozzá.

Kiemelkedő problémák kezelése

Az 53 oldalas dokumentummal a decemberi koppenhágai csúcstalálkozó végén megszületendő megállapodás alapjait kívánták lefektetni. A szöveg kiemelkedő jelentőségű témák széles skáláját sorakoztatja fel: elképzelések a hosszú távú együttműködés lépéseiről, a megerősített akcióról és alkalmazkodásról, a csökkentésről, a finanszírozásról, a technológiákról és a képesség-fejlesztésről.

Ennek ellenére, továbbra is nehéz megjósolni, mi lesz a közös nevező az egyes területeken. A szöveg minden problémához több megoldási lehetőséget kínál fel, ami egyes esetekben más-más irányba is mutat. A hosszú távú kibocsátás-csökkentési tervekre nézve például öt lehetséges olvasatot kínál fel, melynek része az atmoszférában lévő üvegház-gázok koncentrációjának stabilizálása, de az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás két tonnára való csökkentése is, melynek mértékét a történelmileg megállapítható felelősség alapján határoznák meg.

"Szinte teljes listánk van arról, hogy az egyes iparosodott országok mekkora kibocsátás-csökkentést vállaltak 2012 után, így a kormányok láthatják, hogy milyen szinten vannak másokhoz képest és erősebb ambíciókat tűzhetnek ki maguk elé ezen az alapon" - mondta de Boer, utalva a szövegre, amely módosítaná, a Kiotói Jegyzőkönyvnek a fejlődő országok kibocsátási céljait tartalmazó részét.

A technikai szempontok kerültek előre

Az EurActiv tárgyalóasztalhoz közeli forrásokból úgy tudja, a kibocsátás-csökkentési célokról egészen az utolsó pillanatokig nem várható megállapodás, és először minden bizonnyal a megállapodás technikai kérdéseiről egyeznek meg a felek.

Világosabban kell fogalmazni a nemzetközi együttműködési mechanizmusról is, hogy sürgős és azonnali lépéseket lehessen tenni a fejlődő országok megsegítésére. Ennek célja, hogy ezek az államok alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz, illetve, hogy megtalálják a megfelelő finanszírozási mechanizmust és a technológia-transzfert.

A fejlődő országok nyilvántartása

Az bizonyos, hogy a megállapodás részeként a világ országai létrehoznak egy nyilvántartást, ahol a fejlődő országok kibocsátás-csökkentését tudják nyomon követni. A ilyen intézkedéseket az országnak kell megvalósítania, de a finanszírozásban és a technológiákban az iparosodott országoktól függ a megvalósulás, hangsúlyozza a szöveg.

Egyes országok azt kérték, hogy a Tiszta Fejlesztési Mechanizmusok (CDM) projekt-alapú megközelítését szektorálissá bővítsék. A CDM jelenleg azt teszi lehetővé, hogy a fejlődő országok szén-dioxid-kereskedelmi kvótákat kapjanak a szegényebb országokba eszközölt beruházásaik után.

A szövegben vázolt egyik javaslat szerint a CDM részévé válna a szén-dioxid leválasztás- és tárolás (CCS, lásd Link Dossziénkat), technológiája, illetve a nukleáris energia is.

A klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozása: köz- vagy magánpénzből?

Az előre látható finanszírozási és beruházási lehetőségek szerint nincs konszenzus arról, hogy az államok a piaci mechanizmusokat, vagy a közfinanszírozást támogatják-e.

Az egyik lehetőség szerint a közszféra lenne a források legnagyobb alapja, a piaci mechanizmusok és más magánforrások pedig kiegészítő jelleggel kezelik a klímaváltozás következményeit.

Egy másik javaslat szerint ugyanakkor a közfinanszírozás csak a magánszektor számára nem megtérülő területeken jelenjen meg.

Az áprilisi "legnagyobb gazdaságok fóruma (Major Economies Forum) egy szigorú kötelezettségvállalással indított, hogy pozitívan járuljon hozzá a koppenhágai megállapodáshoz, és a pénzügyi válságra adandó válaszként több nemzeti gazdaságélénkítő csomagban helyet kaptak a zöld gazdasági célkitűzések. Kevesebb, mint 200 nappal a koppenhágai találkozó előtt, az idő egyre jobban szorít, de a világ nem áll egyhelyben a klímaváltozás ügyében" - mondta de Boer.