Kutatócsoport indul a "szemétkontinens" tanulmányozására

Létrehozva: 2009. május 26., 15:50	nyomtat	küld

Az utóbbi hatvan évben az ázsiai országok és az Egyesült Államok által az óceánba hajigált műanyaghulladékokat a nap sugarai lassan apró részecskékre bontják le, melyek egy Texas területénél mintegy kétszer nagyobb hulladéktakaróvá összesűrűsödve azóta is ott lebegnek a Csendes-óceán közvetlen felszíne alatt. A "keleti szemétfoltnak" is nevezett jelenség az Egyesült Államok nyugati partjaitól mintegy ötszáz tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken található, így elég nehéz a környező államoktól támogatást szerezni a felszámolására.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Brita vízszűrő vállalat által támogatott ötvennapos út során a "Kaisei" - japánul óceánbolygót jelentő - hajó San Franciscóból Hawaii irányába haladva kétszer szeli majd át a tudomány számára eddig rejtélyt jelentő területet. Egy fenékhálós halászhajó fogja kísérni, mely úgy próbálja majd kiszűrni az óceánból a hulladékot, hogy a lehető legkisebb kárt okozza a tenger élővilágában.

"Olyan hálóra van szükség, amely elég sűrű a hulladékszemcsék kiszűréséhez, de ahhoz még is elég tág, hogy a planktonok átférjenek rajta" - mondta Doug Woodring hongkongi vállalkozó és környezetvédő, a kétmillió dollárt felölelő expedíció vezetője. A kutatócsoport azt is vizsgálja majd, hogy a szemetet lehet-e újrahasznosítani, vagy üzemanyag előállítására felhasználni.

Jim Dufour, a Kaliforniában működő Scripps Tengerkutatási Intézet munkatársa, és egyben az expedíció kiötlője elmondta, hogy a kiterjedt problémára való rávilágítás életbevágóan fontos volt az óceánok egészségének jövőjét illetően. "A fontosság enyhe kifejezés, ez kötelességünk. Sok évbe fog telni, mire teljesen megértjük és kezelni tudjuk majd a problémát" - mondta Dufour az AFP hírügynökségnek.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint körülbelül 13 ezer darab műanyagszemét lebeg az óceán minden egyes négyzetkilométerén, ám a probléma öt óceánrészen, közülük is a Csendes-óceán északi vidéken a legsúlyosabb. A sűrű méregleves veszélyezteti az óceán élővilágát és a madarakat, valamint jelentős része mérgező vegyi anyagokat is tartalmaz - mondták a szervezők. "Ez azt jelenti, hogy az az apró műanyag részecske amit a hal megeszik, igazából egy kis méreg bomba" - mondta Woodring. Ennek eredményeképpen pedig rengeteg méreganyag kerülhet az emberek által fogyasztott élelmiszerekbe is.