Nagyot álmodtak a napenergia hívei

Létrehozva: 2009. június 29., 15:04	nyomtat	küld

Az egyetlen bökkenő, hogy még a tekintélyes szereplők részvétele ellenére is kétséges, lesz-e valami a nagyszabású elképzelésből. Tíz német nagyvállalat azt tervezi, hogy az észak-afrikai sivatagban akkora naperőművet épít, ami Európa villamosenergia szükségletének 15 százalékát tudná fedezni - írta június közepén a Guardian című angol napilap. A Desertec nevű programban részt vesz a Siemens, a Deutsche Bank, valamint olyan energetikai cégek, mint a RWE és az E.on.

A beruházásról egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, az összefogást irányító Munich Re biztosítócsoport mindössze annyit közölt: a gigantikus naperőmű tíz éven belül épülne meg körülbelül 400 milliárd euróból, vagyis 116,8 billió forintból. Az összeg nagyságát mutatja, hogy egy atomerőműblokkot 3 milliárd euróból lehet felhúzni, vagyis az összegből 130 atomreaktor jönni ki.

Torsten Jeworek, a Munich Re elnöke a Guardiannek azt mondta: egyetlen feltételük, hogy politikailag stabil afrikai országokban épüljön meg az erőmű, vagyis Európa energiaellátása ne legyen kiszolgáltatva a helyi politikai viszonyoknak. Jeworek szerint ilyen ország lehet például Marokkó, Líbia vagy Algéria. A konkrét részleteket 2-3 éven belül fogják kidolgozni.

Csak tervek maradnak

"Technikailag megvalósítható, bár nem valószínű, hogy lesz belőle bármi" - mondta az [origo]-nak Farkas István, a gödöllői egyetem Környezetipari Rendszerek Intézetének igazgatója. Farkas szerint hasonló, a megújuló energiával foglalkozó gigantikus elképzelések rendszeresen merülnek fel, eddig azonban egyikből sem lett semmi. A Welt című német hetilap például - a Harvard egyetem kutatóira hivatkozva - szerdán arról számolt be, hogy egy szélerőművekből álló világméretű hálózat közel százszor annyi áramot tudna fejleszteni, mint amire világszerte szükség van.

Farkas szerint a nagy ívű tervek rendszerint pénzhiány miatt dőlnek be. Amíg a fosszilis, vagyis a különböző széntüzelésű erőművekkel olcsóbb áramat lehet termelni, addig nem valószínű, hogy ezek a tervek megvalósulnak - mondta a gödöllői egyetem intézetvetője. Hasonló véleményen van Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Atomenergetika Tanszékének vezetője is, aki szerint a hagyományos módszerekkel előállított áram negyedével-ötödével olcsóbb a napenergiánál.

Farkas szerint már a megépítésnek is óriási költségei vannak, de mivel az Afrikában megtermelt áramot át kéne juttatni Európába, az még jobban megdobná az árakat. Amíg a Magyarországon megtermelt áramnak 10 százaléka vész el szállítás közben, addig az afrikai napenergia esetén ez az arány - Farkas szerint - elérheti akár a 20-30 százalékot is. Farkas szerint egy ekkora teljesítményű napfarm megépítése, illetve az áram Európába szállítása nagyobb kaliberű beruházás lenne, mint például a Nabucco gázvezeték megépítése. A Nabucco a tervek szerint az orosz energiafüggöséget szüntetné meg azzal, hogy Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból szállítana gázt Európának. Az EU által támogatott Nabucco megvalósulása bizonytalan a beruházás évek óta csúszik, bizonytalan a finanszírozása, valamint az is, hogy milyen gázt táplálnának be majd a vezetékekbe.

Akár az árakat is lenyomhatná

Hiába drága a beruházás, ha megvalósul, jótékony hatása az lehet, hogy lenyomhatja a napenergia árát - mondta az [origo]-nak a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) egyik munkatársa, aki azért kérte neve elhallgatását, mivel Magyarország nem érintett a projektben, így kommentálni se akarja azt. A minisztériumi munkatárs szerint a Desertec felgyorsíthatja a technológiai újításokat, a napelemek iráni keresletet, ez pedig akár itthon is lenyomhatja a napelemek árát. Jelenleg annyira drága Magyarországon a napelemes villamosenergia előállítási költsége, hogy nem éri meg ilyen típusú áramot eladni. Kifizetődőbb, ha egy háztartás maga telepít a tetőre napelemet, és csak saját használatra állít elő áramot.

A világon több gigantikus erőmű is működik. A világ legnagyobb erőművei között tartják számon például a brazíliai-paraguayi határon felépült Itaipu vízerőművet. Az erőművön 1975-1991 között 30 ezer ember dolgozott, megépítése során 55 millió tonna földet mozdítottak el. A gát 7,76 kilométer hosszú, és 196 méter magas. A 14 ezer megawatt teljesítményű erőmű Brazília energiaszükségletének 19,3 százalékát, a szomszédos Paraguayét pedig 87 százalékban biztosítja - olvasható a vízerőmű hivatalos honlapján. Összehasonlításképpen a paksi atomerőmű 2 ezer megawattos, tehát hetede az Itaipunak. Aszódi szerint a Desertechez hasonló erőmű, vagyis olyan, amely egy kontinens áramellátásának oroszlánrészét tenné ki, egyelőre nem létezik.

A gödöllői egyetem munkatársa szerint a gigaberuházásokkal szemben előnyösebbek a kisebb megújuló energiára épülő erőművek. Sokkal praktikusabb, ha nem kell tárolni, szállítani az energiát, hanem ott használják fel, ahol előállították. Hasonló véleményen van Dallos György, a WWF környzetvédő civil szervezet munkatársa is, aki ennek ellenére nem tartja rossz ötletnek az afrikai napfarm ötletét. Dallos szerint azonban a helyben termelt megújuló energia több munkahelyet tud teremteni, környezetbarátabb, és nagyobb ellátásbiztonságot is képes teremteni.

"Valószínűleg reklámértéke is van a naperőműs bejelentésnek" - mondta a gödöllői egyetem tanára, aki szerint a részt vevő cégek számára komoly presztízst jelenthet, ha megújuló energiába fektetnek. Az Európai Unió ugyanis többször is deklarálta, hogy vezető szerepet akar játszani a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezt tükrözte a tavaly decemberben elfogadott uniós klímacsomag is. E szerint az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkentené a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátását, ugyancsak 2020-ra az összes energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásból fedeznék.