A krízis egy éve: így bagatellizálták az ország vezetői

Létrehozva: 2009. szeptember 16., 09:40 | Utoljára frissítve: 2009. szeptember 16., 10:54	nyomtat	küld

A válság az amerikai jelzálogpiacról indult ki 2007 júliusában. Több nagy pénzintézetet csak a felvásárlás, vagy a jegybankok tőkeinjekciója mentett meg. Soros György magyar származású amerikai befektetési bankár az osztrák Der Standardnak nyilatkozva már 2008. január 21-én rendkívül sötét képet festett egy Európát is fenyegető válságról. Ugyanerre figyelmeztetett tavaly áprilisban Pásztor Csaba, az MKB Bank igazgatója, akinek egyik elemzését a HVG hozta le. Még hosszan lehetne sorolna mindazokat, akik elmondhatják: előre szóltak.

Mindezek dacára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 27-én említést sem tett a válságról a Megegyezés című programban, amelyet a Népszabadság jelentetett meg. Sőt azt írta, hogy "túl vagyunk a nehezén". Ehhez képest szeptember 11-től zuhanni kezdett a budapesti részvénytőzsde indexe, a BUX. 2008. szeptember 15-én csődvédelmet kért a Lehman Brothers, és ha nem menti meg a Fed, akkor erre a sorsa jutott volna a AIG is. Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke kijelentette, hogy évszázados válság sújtja az Egyesült Államokat, amely több nagy pénzintézet csődjéhez fog vezetni. Ennek ellenére Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztóknak, sem a piacnak nem kell számítania.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök először szeptember 26-án, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén beszélt a válságról. Azt mondta, hogy annak minimális hatása lesz Magyarországra. Még adócsökkentést is ígért.

Szintén tavaly szeptember végén Simor András, a jegybank elnöke a monetáris tanács ülése után stabilnak nevezte a magyar bankrendszert, ezért szerinte ezen a területen nem lesz közvetlen hatása a nemzetközi válságnak. A BUX viszont első mélypontjára ért, éppen akkor, szeptember 29-én, amikor az utcákon megjelentek az MSZP hattyús plakátjai, hirdetve, hogy "Beindultunk". Aznap este azonban az InfoRádió Aréna című műsorában vendégeskedő Simor András jegybankelnök már azt jósolta, hogy a válság miatt "mindenki egy kicsit kevésbé fog jól élni".

Október másodikán már világszerte a bankválságról vitáztak, amikor Veres János pénzügyminiszter egy budapesti konferencián még mindig azt mondta, hogy a krízis "nincs elsődleges hatással Magyarországra". Az akkori gazdasági miniszter, a most válságkezelő kormányfőként dolgozó Bajnai Gordon is még "gyorsuló gazdasági növekedésről" beszélt egy október 2-ai kormányszóvivői tájékoztatón. Pedig ekkor már a magyar diszkontkincstárjegy-aukción nem volt elég érdeklődő, a befektetők nem akartak kölcsönadni az államnak.

2008. október 6-án az ország hetedik legnagyobb pénzintézete, az olasz központú UniCredit úgy döntött, hogy nem nyit több fiókot Kelet-Közép-Európában. Izland gazdasága az összeomlás szélére került, Európa-szerte autógyárakat zártak be. Gyurcsány Ferenc mégis azt bizonygatta, hogy nem tart a krízis közvetlen hazai hatásától. Három nap telt el, és az OTP papírjai zuhanni kezdtek, a forint bedőlt és csak az MNB mentette meg, a miniszterelnök pedig a költségvetés többszöri újraírására kényszerült, és nyilvánosságra hozott egy 12 pontos válságkezelő programot. Október 13-án már azt mondta, hogy "sikeresen kivédtük a válság első támadását". Emlékeztetőül: egy héttel előtte még tagadta, hogy válság van Magyarországon. Pedig ekkor már mások mellett Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a krízis világméretű lesz.

Október 18-án tartották meg a nemzeti csúcsot. Ezen Simor András már arról beszélt, hogy újabb megszorítások és reformok nélkül nem kezelhető a válság. A jegybankelnök azonban még október 20-án is bizakodónak tűnt. Elégedett volt a kormány válságkezelésével, cáfolta az államcsőd veszélyét, szükségtelennek nevezte a bankmentő csomagot, de még a devizahitelesek megsegítését is feleslegesnek tartotta. Később mindkettő elengedhetetlennek bizonyult. A nemzeti csúcson egyébként már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem tagadta a nyilvánvalót: válság van.

Késő ősszel már letagadhatatlan volt, hogy az országot csak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank hitele mentette meg, mert a kormányt felkészületlenül érte a világválság. Veres János pénzügyminiszter ez ellen november 20-án a Napi Gazdaság által szervezett konferencián azzal védekezett, hogy a krízis mélysége nem csak a kabinetet érte váratlanul, hanem mindenkit. Ahogy korábban, a nemzeti csúcson Gyurcsány Ferenc, úgy ő is igyekezett valamiféle előre nem látható természeti katasztrófának - például cunaminak - beállítani a sokak által viszont időben jelzett válsághullámot.

Ugyanezen a rendezvényen Simor András úgy vélte, a pénzügyi válság azért idézett elő súlyos helyzetet Magyarországon, mert az ország növekedése lelassult és kilátásai is gyengék. December harmadikán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozóján a jegybankelnök már azt is elismerte, hogy Magyarországot súlyosabban érinti válság, mint más, hasonlóan eladósodott országokat.

A krízisbe végül a költségvetés, majd a kabinet is belebukott, a szocialisták támogatottsága pedig történelmi mélypontra zuhant. Az embereket azonban ennél valószínűleg sokkal jobban foglalkoztatja, hogy a gazdaság hanyatlik, a munkanélküliség nő, a reálbérek pedig csökkennek az egy éve tartó válság miatt, amelyről tavaly októberig az MSZP, a kormány és a jegybank is azt mondta, hogy nem kell tőle tartani.