Egymilliárd embert veszélyeztet a Himalája felmelegedése

Létrehozva: 2009. szeptember 18., 15:25 | Utoljára frissítve: 2009. szeptember 18., 15:28	nyomtat	küld

A Himalájában a hőmérséklet emelkedésének hatására az elmúlt időszakban veszélyesebbé váltak a kártevők és a betegségek, a természetes élőhelyeken csökkent a biológiai sokféleség, és idén tavasszal 3500 erdőtűz kapott lángra. "A Himalája gleccsereinek gyors olvadása a dél-ázsiai térség folyóvölgyeiben élő 1,3 milliárd ember számára katasztrofális veszedelmet jelent"- mondta Uday Sharma, nepáli környezetvédelmi miniszter. "A rendkívüli időjárás miatt - amibe beletartoznak az áradások, aszályok és késői fagyok - Tadzsikisztántól Indiáig nagy veszteségeket szenvedett el a mezőgazdaság" - emlékeztetett Brian Peniston, a Mountain Institute nepáli és indiai irodájának igazgatója.

A Kathmanduból Koppenhágába konferencia a himalájai népek első hivatalos tanácskozása volt az éghajlatváltozás témájáról. A résztvevők Felhívás a világ tetejéről című nyilatkozatukban a Koppenhágára készülő tárgyaló delegációk figyelmét megpróbálták ráirányítani a himalájai térség helyzetére. Megállapították, hogy a nemzetközi közösség eddig az alacsonyan fekvő tengerparti Bangladeshez vagy Maldív-szigetekhez képest nagyon keveset foglalkozott azzal, hogy a Himaláját hogyan érinti az éghajlatváltozás. A 2007-ben megrendezett Bali Klímacsúcs kizárólag a szigetállamokkal és a tengerparti területekkel foglalkozott, pedig a hegyvidéki államok is rendkívül sebezhetőek.

A himalájai régióban emelkednek az égnek a világ legmagasabb hegycsúcsai, ez a több mint 7 millió négyzetkilométeres terület nyolc ázsiai országra terjed ki. A több mint 112 ezer négyzetkilométeres hó- és jégtakaró 10 óriási folyót táplál. Ezek közé tartozik a Gangesz, a Mekong, a Tarim és a Jangce, amelyek a hegyektől nagyon messzire szállítják vizüket. Ez a hatalmas hidrológiai rendszer a becslések szerint bolygónk népességének 35 %-át látja el vízzel.

A hatások máris súlyosak

A csúcstalálkozón több mint 30 szakértő sorolta az ökológiailag rendkívül dinamikus térségben jól érzékelhető változásokat. A Tibeti Autonóm Tartomány központjában, a 3490 méter magasan fekvő Lhászában szúnyoghálókat kell felszerelni. Korábban itt sosem láttak szúnyogot. A nepáli Mount Everest alaptáborban megjelentek a legyek. A hideg területekre korábban nem jutottak el a kórokozók, ez sajnos gyorsan megváltozhat, új betegségek terjedhetnek el.

Kína magasan fekvő területein az örök fagy felenged, ennek következtében az épületek süllyednek, a sínek elhajlanak, az utak felgyűrődnek. Az alacsonyabban fekvő gleccserek is gyors olvadásnak indultak. A tendencia riasztó. A monitoring rendszer nem megfelelő, így csak becsülni tudják, hogy a kis méretű gleccserek nagy része 2050-ig Nepálban is el fog olvadni.

A térség 10 legnagyobb folyórendszerének nyári hozamát 70 %-ban a gleccserekből lefolyó víz biztosítja. Ha ezek eltűnnek, 3-4 millió ember vízellátása kerül veszélybe, és a több országon átfolyó folyók mentén regionális konfliktusok kialakulása várható.

A gleccsertavak a himalájai térségben új jelenségek, amelyeket a helybeliek aggodalommal figyelnek. A tavak kitörhetnek a szikla- vagy jéggátjaik mögül, és rendkívül heves áradásokat okozhatnak, a lezúduló víz mellett a szikladarabok és a hordalék is súlyos károkat okozhat. 1964 óta 30 ilyen robbanásszerű áradásról adtak hírt. A hegyvidéken folyó tudományos kutatások rendkívül hiányosak. A távérzékelési adatok nem mindig megbízhatóak. Az IPCC 2007-es értékelése szerint a Himalája és a Tiensan hegyláncain az elmúlt évtizedben a gleccserek 67 %-a magasabbra húzódott. Ám a tudósok szerint a legsúlyosabb hatása a jégtömeg csökkenésének lehet, erről pedig nagyon keveset tudunk.

Minden szinten akciókra van szükség

A térségben rendkívül szegény és a változásra érzékeny népek élnek. "Nem a helybeliek okozták a problémát, de hozzájárulhatnak a globális probléma megoldásához"- mondta Peniston, a Mountain Institute munkatársa. Az esővíz felhasználása, a kisméretű vízierőművek hasznosítása, a közösségi erdőművelés és a tűzhelyek szennyezőanyag kibocsátásának csökkentése mind hozzájárulhatnak a fenntartható, kis szén-dioxid kibocsátással járó életmódhoz. A konferencia a környezetkímélő technológiák terjesztésével és a globális éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással is foglalkozott.

Az Integrált Hegyvidéki Fejlesztés Nemzetközi Központja (ICIMOD) előterjeszt egy javaslatot, hogy a Koppenhágai Klímacsúcson szervezzenek egy "Himalájai helyzet" című kiegészítő rendezvényt. Ezen felhívhatnák a figyelmet az éghajlatváltozás már megtapasztalt hatásaira, az alkalmazkodás érdekében tett erőfeszítésekre és a nemzetközi támogatás szükségességére. A résztvevők nem elégedtek meg azzal, hogy gazdag országoktól munkájukhoz anyagi támogatást kértek, de többen fel is szólították a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátóit arra, hogy jelentősen csökkentsék saját emissziójukat.

"Végső soron az alkalmazkodás nem helyettesíti a kibocsátás csökkentését" - nyilatkozta Saber Hossain Chowdhury, a bangladesi parlament tagja. "Az alkalmazkodás legjobb formája a kibocsátás csökkentése."