További EU-s együttműködések a Balti-stratégia mintájára?

Paweł Samecki regionális politikáért felelős lengyel biztos is részt vesz azon a Stockholmban megrendezett miniszteri konferencián, melyen az Európai Unió balti-tengeri régiójának stratégiáját vitatják meg. A svéd elnökség szerint az Európai Bizottság által tavaly júniusban elfogadott stratégia modellként szolgálhat a további regionális együttműködések számára.

Létrehozva: 2009. szeptember 18., 16:14	nyomtat	küld

A miniszteri találkozó egyik célja, hogy a balti-tengeri együttműködésben érintett országok (Svédország, Dánia, Lettország, Litvánia, Észtország, Finnország, Németország és Lengyelország) külügyminiszterei elfogadják és elkötelezzék magukat az EU balti-tengeri régióra szóló együttműködési stratégiája mellett. A program jóváhagyását a tagállamok vezetői hivatalosan az Európai Tanács október végi ülésén írnák alá.

"Reméljük, hogy a stratégiáról folytatott vita hozzájárul a stratégia kormány- és államfők általi hivatalos elfogadásához októberben. De azt is szeretnénk, hogy más országok is tanuljanak abból, hogyan működünk együtt a balti-tengeri régióban, és hogy ezáltal az unió többi régiónak is a javára váljon" - mondta Erik Kiesow, a konferencia svéd koordinátora.

A stockholmi találkozó másik célja tehát túlmutat a Balti régión. Az új balti-tengeri stratégia ugyanis a különböző EU-szakpolitikák összehangolását először alkalmazza egy "makro-régióra", melynek sikerében bízva Paweł Samecki ezt a fajta programot további régiókra is kiterjesztené. Az erről szóló, a Balti-együttműködés tapasztalataira épülő dokumentumot a 27 tagállam miniszterei első ízben vitatják meg Stockholmban.

Ami a magyar álláspontot illeti, Balázs Péter külügyminiszter a Balti-stratégiát "modellértékűnek" nevezte a formálódó Duna-stratégia szempontjából. Az Európai Tanács egyébként már felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010-ig dolgozzon ki egy tervet a Duna körül fekvő országok megerősített regionális együttműködésére vonatkozóan.

A Balti-stratégiát tavaly júniusban fogata el az Európai Bizottság. A makro-regionális együttműködésnek az adott alapot, hogy a 2004-es bővítést követően a térségnek egyre több kihívással kellett szembenéznie, melyeket érdemben csak nemzetközi, regionális kooperáció keretein belül lehetett megoldani. Ilyen kihívások voltak főként a környezeti problémák (a Balti-tenger magas fokú szennyezettsége), de az együttműködés részét képezte még a régió (elsősorban tengerparti) biztonságának, valamint gazdasági versenyképességének növelése is.

"Ez az együttműködés pont azért olyan izgalmas, mert annyira szerteágazó, olyan sok területet érint", hangoztatta Erik Kiesow, hozzátéve, hogy a stratégia jobb koordinációt és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé.

A kormányoktól elkezdve a pán-balti szervezeteken és intézményeken át a nem kormányzati szervezeteket magába foglaló együttműködés egy 80 főprojektből álló részletes akciótervvel rendelkezik.

(EUvonal)