Álnéven, álszakállban

Létrehozva: 2009. október 5., 08:03	nyomtat	küld

"Őrizetbe vétele előtt pár nappal tréfából a nyomozó ügyész nevét használta álnévként Hunvald György erzsébetvárosi polgármester." (Népszava, október 2.)

Még mondja valaki, hogy Hunvald Györgynek nincsenek kötélből az idegei, vagy hogy az élet nehéz, sőt válságos pillanataiban a pánik keríti hatalmába, esetleg elanyátlanodik, meghátrál a fideszes ügyészség elől, fejet hajt, s azt mondja, mint egykori elvtársai a mozgalomban, elvtársak, segítsétek a lebukottakat! Nem, nem hiába tüntettek a VII. kerületi kisnyugdíjasok, anyókák, s aggattak fényes szalagokat az Erzsébet téri fákra a februári fagyok idején, s hirdették transzparenseinken, mint a márciusi ifjak, hogy szabadítsuk ki Hunvald Györgyöt, akit ártatlanul tartanak fogva egy Markó utcai tömlöcben. Most sajnálhatja csak pártja, az MSZP, amely kimondva-kimondatlanul úgy számolt a Fiatal Baloldalban szocializálódott erzsébetvárosi polgármesterrel, hogy ő lesz majd az új főpolgármester-jelölt, sőt voltak a pártban, a mozgalomban, tán még a nemzetközi munkásmozgalomban, a Szocialista Internacionáléban is, akik egyenesen az Őszödi Böszme, Gyurcsány Ferenc utódját látták benne.

S jól látták, hiszen Hunvald nem csak akkor állt helyt, amikor a koszos, kutyapiszkos, élhetetlen zsidó negyedet tette rendbe, akkor is volt vér a pucájában, amikor éppen az ügyészek elől bujdosott, vidéki panzióról pan­zióra járva, amúgy "rózsasándorosan", tán álruhában is, lehet, hogy még álszakállt is növesztett, s a telefonlehallgatások korában is volt mersze bemondani egy fővárosi ügyész nevét a szállodai recep­ción, talán még bele sem pirult. Ügyvédje azt mondja, puszta tréfából. Mi inkább azt mondanánk, hogy "emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak" - ahogy a költő, Balassi Bálint írta egy helyütt, csodaszép versében, a végvári vitézek dicsőségét zengedezve, magasztalva, s megfogalmazva a végvári élet lényegét: hírnév, tisztesség, emberség, vitézség.

A vitézség persze bátorságot és virtust is jelent, s fölértékel olyan fogalmakat, amelyek aztán humanista alapértékekként élnek tovább az emberben, segítve leküzdeni a nehézségeket, a kihívásokat. Ez itten már rég nem az "Elvtárs, segítsd a lebukottakat!" korszak a mozgalomban, amikor már nemcsak zsandárok, hanem gaz ügyészek is lihegnek az ember nyomában, amikor az embert még sofőrje is elárulja, s már csak a régi BIT-esek segítik a bujdosót.

Kunbélák, szamuelyek, borsmáték, hunvaldgyurik, szép magyar vitézek, isten véletek.