Hogyan éljük túl a városi szmogot?

Manapság már nem csak a légköri UV-koncentráció határozza meg, hogy mikor veszélyes az utcán tartózkodni, de a légszennyezettség mértéke is. Ebből a szempontból léteznek rizikós napszakok és hónapok.

Létrehozva: 2009. október 8., 12:25 | Utoljára frissítve: 2009. október 8., 12:31	nyomtat	küld

Minden, ami káros hatással van az élő szervezetek szabályos működésére, szennyező anyagnak számít. A városlakó első számú ellensége mégis főleg a por, melyet az ipar, a közlekedés és egyéb emberi tevékenységek - pl. hajtógázas termékek használata - következtében jut a levegőbe.

Mit szívsz mellre?

A levegőben keringő szennyeződések közül a nagyobb szemcséjűek megakadnak az orrunkban, a kisebbek azonban eljutnak a tüdőig. A finomabb részecskék a hörgőkig és a tüdőig hatolnak, tartósan vagy végleg lerakódva. Ilyen szennyezőanyag pl. a korom, a nehézfém, az azbeszt. Ezekhez az anyagokhoz kötődve ráadásul allergiát okozó ágensek jutnak be a légutakba, és a nyálkahártyát károsítva krónikus gyulladásokat idéznek elő.

Maga a szmog egyébként nem egyszerűen csak rossz levegőt jelent, ez a szennyezőanyagok és bizonyos meteorológiai hatások kombinációjából jön létre. A füstködnek is nevezett jelenség alapvetően kétféle lehet.

A fotokémiai vagy oxidáló szmog viszont a nyári hónapok sajátja. A száraz, meleg időben az ultraibolya sugárzás reakcióba lép a kipufogógázokkal, s maró hatású peroxi-acetlin-nitrátot (PAN), nitrogén-oxidot és ózont hoz létre.

Kritikus időszakok

A London-típusú füstköd szempontjából a legveszélyesebb hetek-hónapok november végétől egészen márciusig tartanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ilyenkor növekvő autóhasználat miatt a levegőben a szálló por aránya is megnő. A munkaképes korú lakosság számára kivitelezhetetlen a jó tanács, hogy a reggeli és a délutáni közlekedési csúcs idején ne lépjenek utcára, de gyermekek és idősek esetében érdemes megfontolni ezt.

Az oxidáló szmog létrejöttéhez köze van az UV-koncentrációnak is, így a délelőtt 11 és délután 4 óra közötti időszakban duplán indokolt kerülni a szabad tereket, a gyalogos közlekedést.

5 érv a szájmaszk utcai viselése mellett

- a füstköd belélegzése csökkenti a tüdőkapacitást, ebből kifolyólag fáradtságot, levertséget eredményez
- a gyerekek számára még károsabb lehet a szmog, mivel többet és gyorsabban lélegeznek a felnőtteknél, ezért nagyobb mennyiség jut a tüdejükbe a különböző szennyezőanyagokból. Ráadásul a kicsik hajlamosabbak a szájukon át lélegezni, ezért az orruk sem képes megszűrni a belélegzett levegőt
- Budapest levegőjének oxigéntartalma átlagban 60-70 százalékos, ezzel Európában a légszennyezettség okozta élettartam-rövidülés szempontjából a 3. helyezettek vagyunk
- az előző tény 3 évvel is megrövidítheti egy fővárosi lakos élettartamát
- a szennyezett levegővel nem csak a légúti megbetegedések és az allergia hozható összefüggésbe, de bizonyos daganatos megbetegedések is

*****

A Nagy Füst

A hírhedt londoni szmog a legsúlyosabb európai légszennyezések egyike volt. A Nagy Füstként is emlegetett tragédia 1952. december 5-9. között több mint 12 000 emberéletet követelt. A kemény fagynak köszönhetően ugyanis jelentősen megnövekedett a széntüzelés, s a nagy hideg miatt a füstfelhő megrekedt a város felett. A szmog olyan méreteket öltött, hogy még a mozik előadásait is el kellett halasztani, mivel a filmvásznat sem lehetett látni a füsttől. A szigetországban ezt követően született meg több olyan törvény, amely korlátozza a szennyező üzemanyagok ipari használatát.