Szerencsejáték?

Létrehozva: 2009. november 5., 08:58	nyomtat	küld

Van néhány dolog, amiről nem esett szó a sukorói telekcsere visszássá­gaival kapcsolatban. Mindenekelőtt: aki kitalálta, valószínűleg arra gondolt, hogy ez a biznisz valami olyasmi lehet, mint a Burger King vagy a McDonald's. Engedélyezzük, kinyitják, és kész. A két-ötezer szobás, százasztalos, több mint kétezer játékgéppel üzemeltetett Las Vegas-i típusú kaszinók azonban - a többi között és elsősorban - közbiztonsági és társadalmi problémahalmazt jelentenek, s ezt, úgy tűnik, senki sem gondolta végig. Az a tény, hogy az országot mintegy beterítve, hét régióra adják ki az engedélyeket, azt jelenti, hogy az ezzel járó problémák egyszerűen kezelhetetlenek lesznek. És nemcsak a bűnüldözés, de a társadalmi berendezkedés, ha tetszik, kívánatos modell szempontjából is.

Nem akarok jósolni, de ha ez megvalósul, abból nagyon nagy baj lesz. Az olasz maffia kis csirketolvajok gyülekezetének fog tűnni ahhoz képest, ami Magyarországra vár. A magyar rendőrség nincs felkészülve ilyen nagyságú feladatok kezelésére. Egyetlen ilyen megakaszinó működése is súlyos problémát jelent, éppen ezért nincs is a világon olyan állam, amelyik meg merné kockáztatni, hogy "gondosan" szétszórjon az országban hetet, s ezzel - kvázi - saját maga roppantsa össze országa közbiztonságát.

Aki egyetlen helyre, Magyarországra szeretné összesöpörni Európa szemetét, az előbb gondoskodjon megfelelő takarítószemélyzetről. Ezt a bizniszt normális államban csak lépcsőzetesen bevezetve, vagyis egyen­ként és időben eltolva engedélyezik, lehetőleg egyetlen szűk körzetbe szorítva. Aztán az első, majd folyamatosan az utána következők koncessziós díját a rendőrség megerősítésére fordítják. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a befektetőnek van-e tapasztalata ilyen méretű kaszinók üzemeltetésében. Továbbá: ezeket többnyire ott engedélyezik, ahol azért magas a munkanélküliségi ráta, mert képzetlen a munkaerő, vagy a hely nem vonz más befektetőket.

Egy televíziós műsorvezető megjegyezte, ő járt Vegasban, s tudja, milyen - úgynevezett - high-tech felszerelések vannak az ottani kaszinókban, ahová szerinte már takarítók sem kellenek. Magam is jártam Vegasban, de pestiesen szólva, "bunkófonnál" magasabb technológiával a közönségtérben sehol sem találkoztam. (Láttam máshol, elzárt helyen, de ezt aligha mutatták meg a műsorvezetőnek.) Egy ilyen kaszinó elsősorban a képzetlen munkaerőre épít: takarítókra, biztonsági őrökre, éttermi segéd- és betanított mun­kásokra, némi gyakorlattal rendelkező felszolgálókra, díszlettologatókra, szállítómunká­sokra, pénzváltókra, csecsebecse-árusokra, vi­lágosítókra, betanított szerelőkre­ stb. stb. Egy krupiéállás betöltéséhez elég az érettségi, közülük - megfelelő gyakorlattal - bárkiből válhat felügyelő vagy műszakmenedzser is. De még ahol valóban high-tech van, ott is csak betanított munkások a kezelők. Röviden: az adminisztráción, a közvetlen menedzsmenten és néhány képzett műszakin kívül - akik a dolgozók körülbelül öt százalékát jelentik - egyszerű kiszolgálószemélyzetről van szó.

Belső és kötelező tanfolyamok természetesen vannak, de ezek elsősorban a vendégekkel való kommunikációval kapcsolatosak. Egy kaszinóban - szinte minden állás betöltésénél - a gyakorlati idő és a megbízhatóság a felvételi kritérium. (Persze a jelszó - bizonyos állásoknál - a "csinos lányok előnyben", ezt kár tagadni.) Mivel Magyarországon nem rendelkeznek túl sokan gyakorlati idővel, ki kell képezni a jövőbeni személyzetet. Ezért hirdetnek a nyitás előtt tanfolyamokat, nem azért, mert magas képzettség kell az üzemeltetéshez. Aki járt már Vegasban, könnyen hiheti, hogy az ördögbe, ezek aztán tudnak. Ez így is van (csak másért és másként), de azért még egy vegasi szálloda- és kaszinókomplexumban sem gép takarít - legfeljebb géppel takarítanak -, és bizony döntő többségük a nyelvet is alig beszélő mexikói.

A látszattal ellentétben Las Ve­gas­ban egyetlen ötcsillagos szálloda létezik, de az is csak a szálló harminc emeletéből kettőn számít annak. Na, az ezen a két emeleten dolgozóknak valóban többet kell tudniuk, mint egy háziasszonynak. Annyiban legalábbis, hogy miként kell szabályosan összehajtogatni egy kéztörlőt, és miként egy törülközőt. Attól félek, a koncessziót odaítélők is azon az alapon döntöttek, hogy jártak már Vegasban. Az okot tekintve ez nyilván naiv feltételezés, de azért én szólok: akit egyszer beengedtek a pilótafülkébe, az ne akarjon már másnap repülőgépet vezetni, mert holtbiztosan le fog zuhanni! (Feltéve, hogy egyáltalán sikerült neki felszállni...)

A hét régióba szétszórt kaszinók esetében Magyarország ennél lényegesen több áldozatot követelő tragédiára számíthat, beleértve az egész magyar társadalom teljes ellehetetlenülését saját hazájában, ha valakik nem gondolják újra - alapvetően a közbiztonság felől közelítve - ezt a problémahalmazt. Good luck.