Nemi egyenjogúság a válságban

Létrehozva: 2009. november 8., 11:47	nyomtat	küld

A női jogok és esélyegyenlőség szakbizottságának (FEMM) ülésén Špidla a négy éves időszakban megvalósult, a nők és férfiak egyenjogúságát szorgalmazó projektek eredményeiről és a következő két év célkitűzéseiről beszélt.

2004-es kinevezése óta az Európai Unió gazdasági helyzete jelentősen megváltozott. Míg akkor 2,5 százalékos növekedés jellemezte az Uniót, addig most 4 százalékos csökkenésre lehet számítani. A jelenlegi válság komoly problémákat okoz a foglalkoztatásban is. Júliusban 9,5 százalékra kúszott fel a munkanélküliségi ráta, és a Bizottság arra számít, hogy 2010-re ez a 11 százalékot is elérheti.

"Nagyon nehéz most felmérni, hogy ez a válság milyen hatással lesz a nők és férfiak egyenjogúságára", mondta Špidla, hozzátéve, hogy a jelenlegi adatok azt mutatják, a férfiakat jobban érinti a munkanélküliség, mivel olyan szektorok érintettek a leginkább, mint az építőipar. Az utóbbi hónapokban ez a tendencia viszont jelentős mértékben változott, és a női munkanélküliség is hasonló mértékben kezdett növekedni.

A biztos szerint a nők és férfiak egyenjogúságát és az esélyegyenlőséget be kell illeszteni az EU gazdasági és szociális célkitűzései közé.

"Az elmúlt öt évben két nagy tengely mentén próbáltunk haladni." - emlékezett vissza a biztos. Ez pedig a jogalkotási és a politikai tengely, amelyek alapvetően egymást egészítik ki. A nemek közti egyenlőség nem újkeletű célkitűzés, hiszen már 1957 óta szerepel a szerződésekben. Mára a növekedési, foglalkoztatási és kohéziós célok alapelemévé vált megvalósulásának.

A 2006-2010-es időszakra elfogadott menetrendnek megfelelően a Bizottság számos kezdeményezést tett. Többek között a nők és férfiak átlagos bérszintje közti különbség csökkentése érdekében indítottak kommunikációs kampányt 2008 márciusában. Annak ellenére, hogy a kampány sikeres volt, és 2010-ig meghosszabították, az ún. ‚pay gap‘ még jelenleg is széles, mintegy 17 százalékos. Ennek több oka is van: egyrészt a nőkkel szembeni direkt diszkrimináció, másrészt a biztos szerint a társadalom bizonyos sztereotípiáktól szenved a nőkre vonatkozóan, ezért nem jelenhetnek meg némely ágazatokban megfelelő számban. Mindemellett a munakerőpiaci szegregáció is nehezíti a nők helyzetét, így olyan ágazatokba kényszerülnek, ahol alacsonyabbak a fizetések és a megbecsültség is.

A munkabérek egyenlő szintre emelése mellett nagy hangsúlyt kapott ebben az időszakban a nők gazdasági- és poltikai életbe való integrációja. Špidla elmondása szerint az Európai Parlamentben jelenleg 35 százalék a nők aránya, eddigi történelme során a legmagasabb. Ennek ellenére nemzeti szinten még van mit tenni, ott a képviselők csak 24 százaléka nő, más területeken még ennél is kevesebb.

A szociális kérdésekért, foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős biztos mérföldkőnek tekinti a vilniusi Gender Institute megalapítását és a 2008 júniusában létrehozott európai női hálózatot.

Spidla elmondta, hogy a Bizottság új, stratégiai keretet kíván biztosítani a nők és a férfiak egyenlőségének. A nők problémái az elmúlt öt évben nem változtak jelentős mértékben, így az eddigi stratégia is aktuális, viszont a gazdasági válság, az éghajlatváltozás, a bevándorlás és a népesség elöregedése olyan sürgető problémák, amelyek kezelésére új politikákra van szükség. A jövő év elején a Bizottság javaslatot tesz a 2010-es időszak utáni növekedési és foglalkoztatási stratégiára.

"2010 a szegénység és a kirekesztettség éve lesz", mondta a biztos. Ennek keretében a női szegénység ellen lépéseket kell tenni. "A szegénységnek női arca van", mondta Gurmai Zita (S&D), hangsúlyozva, hogy ez erősen összefügg a családdal, illetve figyelembe kell venni a demográfiai változásokat is, és ennek tükrében kell új stratégiákat kidolgozni.

"A probléma legfőbb oka, hogy létezik még az anakronisztikus tradíció, ami nem számol a társadalmi változásokkal", fejtette ki véleményét Antigoni Papadopoulou (S&D, Ciprus). Ahhoz, hogy ez a tendencia megváltozzon, elsősorban a nők oktatását kell szorgalmazni.