Jövőorientált jelentés a jelen válságáról

Létrehozva: 2009. november 9., 10:40 | Utoljára frissítve: 2009. november 9., 10:41	nyomtat	küld

Pervenche Berès, a különbizottság által kinevezett raportőr felhívta a résztvevők figyelmét, hogy bár rengeteg publikáció létezik az európai könyvtárakban a gazdasági válságról, az EP még nem készített jelentést.

Ezt orvosolandó, az Európai Parlament október 7-én a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság felállítása mellett döntött. A 12 hónapos megbízatású, nem állandó bizottság feladata, hogy a pénzügyi és gazdasági válságról, továbbá annak unióra gyakorolt hatásáról készítsen értékelést, illetve intézkedési javaslatokat tegyen az állandó bizottságok és az Európai Parlament számára.

Többféle megközelítés szükséges

Berès a bizottsági ülés elején elmondta, saját elemzésük összeállításánál a különbizottság tagjainak nemcsak a válság okait kell keresniük a bankok és a gazdaság szemszögéből nézve, de figyelembe kell venniük egyéb aspektusokat is, mint például az energia- és klímaügyi kihívásokat, továbbá a nemzetközi dimenziót, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok és a fejlődő országok milyen lépéseket tesznek a válságra válaszolva.

Bár egyes képviselők elsősorban a válság pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási nézeteiről beszéltek, többen egyetértettek a raportőr álláspontjával a tekintetben, hogy az ügy kivizsgálása többrétű megközelítést kíván.

Ne essünk a Lisszaboni Stratégia hibájába!

Göncz Kinga, az ülés egyetlen magyar felszólalója is emlékeztetett arra, hogy az uniónak sokat kell tennie az energiabiztonság, valamint a kutatás és fejlesztéspolitika terén. A magyar képviselő egyúttal elmondta, a különbizottsági jelentésnek jövőorientáltnak kell lennie, vagyis realistább kell, hogy legyen, mint a túl optimista Lisszaboni Stratégia.

Egy jó Lisszaboni Stratégia igénye a szintén szocialista Magdalena Alvarez, spanyol képviselőnő részéről is felmerült, a francia Rachida Dati - aki képviselővé választása előtt Nicolas Sarkozy kormányának igazságügyi minisztere volt - ugyanakkor hangsúlyozta, a stratégia a 2010 utáni időszakra vonatkozó megújításával is foglalkozni kell. Az Európát a világ legdinamikusabb, tudásalapú társadalmává tenni szándékozó Lisszaboni Stratégia jövőre jár le.

Új megközelítésre lesz szükség a jövőben

Többen egyetértettek abban is, hogy a válság elmúltával új megközelítésre lesz szükség a gazdaság szervezésében. Othmar Karas nyomatékosította, az országoknak le kell vonniuk a következtetéseket és nem szabad visszatérniük a régi kerékvágásba. Klinz Wolf, a különbizottság elnöke az ülés végén rámutatott, jelen helyzet bizonyos szempontból egy jó lehetőség, hiszen a gazdasági válság értékelésekor és a jelentés elkészítésekor egy olyan rendszeren kell változtatásokat hozni, mely amúgy is rossz irányba haladt.

IMF-gondnokság és az euró

A jövőbe tekintő gondolatok ellenére a jelen pénzügyi és gazdasági kérdései végig előtérben voltak. A bizottsági ülésen szóba jött, hogy az IMF-hitelre szorult országok nem tudnak előállni a kilábalásukhoz szükséges stratégiával, mivel kezük meg vannak kötve.