Jogszerű törvénytelenség

Létrehozva: 2009. november 12., 07:30	nyomtat	küld

Idehaza az elmúlt hét év a jog és az állam bomlasztásának, szétverésének, a társadalom szétesésének időszaka volt. Az üzleti és a politikai elit az élet számos területén felszámolta a biztonságos kereteket. Először közvetett és közvetlen jogsértésekhez folyamodott - ezt mutatják az ismert bűnügyek -, majd hozzálátott a jog átírásához. Jogellenes cselekedeteit új paragrafusok elfogadásával szentesítette. Megpróbálta törvényessé tenni a rablást, s az immár az egész társadalmat átszövő korrupciót. Alighanem ennek betetőzése az új polgári törvénykönyv (Ptk.) úgynevezett kötelmi szabályainak elfogadása. Miről is döntöttek a hétfői zárószavazáson a tisztelt honatyák és honanyák? Azt mondták: a szabálytalanul privatizált állami vagyont ezentúl szinte sohasem lehet visszakövetelni.

A vevőnek eddig csupán akkor nem kellett visszaadnia a megvásárolt közjavakat, ha ez fizikai vagy jogi okból lehetetlen volt. Tehát például az egykori állami ingatlanon időközben üzem, intézmény, ne adj isten, játékkaszinó épült, esetleg a telket eladták. Az új Ptk. szerint a fizikai és a jogi okok kiegészülnek: az üzletet akkor sem lehet viszszacsinálni, ha ez gazdasági okból célszerűtlen volna. Mert ki követelheti meg, hogy visszaszolgáltassuk a telket, ha a kaszinót már üzembe helyeztük? Közömbössé válik, hogy az ingatlant szabálytalan körülmények között szereztük meg: versenytárgyalás nem volt, a közérdek hiányzott, a vételár pedig feltűnően alacsony. A szocialista többség azonban nem csak azzal újított, hogy beiktatta a gazdasági célszerűtlenség szempontját.

Előírta azt is, hogy a jogszabály megkerülésével, megsértésével, a jó erkölcs semmibevételével megkötött szerződést az aláírás időpontjától visszamenőleg érvényessé kell nyilvánítani. Ebből pedig az következik, hogy már szó sincs az eredeti állapot egyébként is lehetetlenné tett helyreállításáról: a vagyon és az ellenérték visszajuttatásáról. A törvénytelen szerződés a bírósági ítélet útján törvényessé válik, vagyis a vevő a megvásárolt ingatlanon létrehozhatja és zavartalanul működtetheti a beruházását. Csupán egy feltételt kell teljesítenie: ki kell egészítenie az alacsony vételárat. S itt jutottunk el a hétfőn megszavazott polgári törvénykönyv harmadik, új, lényegi vonásához. Eszerint az aránytalanul alacsony vételár kiegészítése csak az ötéves elévülési időn belül követelhető.

A legújabb vitatott üzletek haszonélvezőit ez már nem érinti. Ők valószínűleg fizetni fognak. Ellenőrizhetetlen ugyanakkor, a közhatalom nem kompenzálja-e veszteségeiket. A kiemelt, gyorsított ügyintézés például önmagában is olyan kedvezmény, amely feltétlenül pénzre váltható. Az új kormány nehéz helyzetben lesz, ha megpróbál rendet teremteni. A dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis a bagóért kiárusított vagyont bírósági úton, semmiségi perrel sem szerezheti vissza. A vételár-különbözet is csak a 2005-től aláírt szerződések kapcsán illeti meg. Ezért is fontos, hogy az új Ptk.-t még átfésüljék, javítgassák, csiszolgassák. A jövő májusra tervezett hatálybalépést elhalasszák, s az erről most készülő jogszabályban későbbi dátumot jelöljenek meg.