Kincsünk, a Tó védelmében

Létrehozva: 2009. november 18., 08:19	nyomtat	küld

Elképesztő, elszomorító, hogy a tervezett kaszinóvárossal azt a Velencei-tavat akarják külföldi és magyar befektetők tönkretenni, amelynek védelmére, megóvására a magyar állam a rendszerváltásig 45 milliárd forintot fordított! Ez újraélesztette a tavat. Azóta csaknem húszmil­liárd forintos uniós és hazai fejlesztésből valósult meg a szennyvízhálózat bővítése és a tisztító rekonstrukciója. A déli-délkeleti parton (sajnos megengedhetetlenül közel a vízhez) a termálfürdő, a Velencei-tó kapuja és az elővárosi vasúti közlekedés vágány- és állomásfejlesztései a legjelentősebbek. Pákozdon, az egykori csatamezőn katonai emlékhely létesül. A magánberuházásokkal együtt a tóba és közvetlen környezetébe 35 év alatt több mint százmilliárd forintot fektettek be, aminek az alapját a Velencei-tó és környezetének állapota, a víz minősége, mennyisége és a táj szépsége jelenti. Ha ebbe a táji környezetbe erőszakos módon beavatkoznak, amelynek előre kiszámítható következményei lesznek, mindez tönkremegy, és a tó kicsi lavórrá változik, elpusztul a csodálatos élővilág, és a nagyhangú, sokat ígérő befektetők elinalnak.

Milyen európai uniós irányelvek gátolják a King's City projektet? A 2000/60/EK jelzésű, az európai közösségi intézkedések vízpolitikai irányelveit a magyar jogrendszer is átvette, a 221/2004. (VII. 21.) számú kormányrendeletben a vízgyűjtő-gazdálkodás szabályairól rendelkezett. A Velencei-tó partjának érintett szakasza olyan szerepkörrel és értékkel bír, amelyek a tópart más szakaszán nem pótolhatók. Ez a terület a Velencei-tó talán egyetlen olyan szűrőmezeje lehet, amely képes "lélegeztetni" és életben tartani a tavat. A hatalmas terhelést, amely a déli oldalon - sajnálatos módon - már visszafordíthatatlan, az északi oldal tudja csak egyensúlyban tartani.

A tanács 1992. május 21-i, 92/43/EGK jelzésű irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről (Natura 2000 program) a legszigorúbb feltételt teremti meg az óvásra. A 275/2004. (X. 8.), az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló kormányrendelet helyrajzi szám szerinti pontossággal határolja le azokat a területeket, amelyeken építési tilalom, illetve szigorú szabályozás van ma is érvényben. A Velencei-tó a Natura 2000 védettsége alatt áll, a tervezési terület ennek mentén van. Nem lehet asztal mellől, vonalzóval eldönteni, hogy a védett élőlények a Natura 2000 terület határáig mennek, és nem tovább. Nem lehet ráparancsolni egy szabad élőlényre, amelynek épp az élőhelyét kívánják egyesek elvenni.

Az Európai Bizottság 2007. november 13-i határozata kimondja, hogy a Velencei-tó teljes területét közvetlenül vagy közvetve érintő ügyekben nem elegendő a magyar kormány - egyébként az alkotmányt sértő - döntése a kiemelt projektről. Ha valaki változtatni kívánna a Pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeinek jegyzéke szerinti besoroláson, az Európai Bizottsághoz kell fordulnia. Reméljük, erre nem lesz szükség, és elegendő lesz az alkotmány, az ágazati törvények, az uniós jogharmonizációval életbe léptetett jogszabályok, valamint a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon által jegyzett kormányrendeletek és határozatok sora. Bár nagy a kísértés... Ha a csapdába esett magyar kormány a befektetés bűvöletében nem tud, vagy nem akar változtatni cselekedetei irányán, akkor a "nagy tekintélyű befektetőhöz" kell fordulnunk. Mert magyar jogszabályok gátolják a King's City projektet!

Hatalmas hibát követett el a magyar kormány, amikor a 83/2009. (IV. 10.) rendeletével kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a King's City beruházást. Korábban a 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálatot kellett volna végeztetni, amely - hisszük - kimutatta volna, hogy a hatalmas beruházás veszélyezteti a Velencei-tavat. Az 1996-os, LIII-as, a természetvédelméről szóló törvény 18. paragrafusa teljes mértékben ellehetetleníti ezt a megalomán, gigantikus beruházást ezen a területen. A tavaly módosított Országos területrendezési terv és a hatályos Fejér megyei területrendezési terv szerint a tervezett helyszín térségi tájképvédelmi terület övezete.

A sukorói beruházás része lenne egy új autópálya-csomópont is, amely hatalmas károkat okozna a sérülékeny, érzékeny területen. A csomópontok elhelyezésére a Közutak útügyi műszaki előírás tervezése (KTSZ) nevű ÚT2-1.201:2008. számú szabály vonatkozik. Ezen előírás alapján a csomópontok egymástól való távolságát több tényező befolyásolja: az út osztályba sorolása, a területfeltárás, az úthálózati csomópontok, a biztonságos járműmozgatás, az átmenő főút zavartalan forgalomlebonyolódása, a csomópontok jelezhetősége stb. Az autópályák csomóponti távolságát e műszaki előírás 2.1.3.1 pontja rögzíti, amely szerint "csomópontok egymástól legalább két kilométer távolságban létesíthetők, ahol a távolságot a gyorsítósávok végétől a lassítósá­vok elejéig kell mérni. Ennél rövidebb csomóponti távolság esetén gyűjtő-elosztó sávot kell létesíteni".

A jelzett jogszabályok lehetetlenné teszik, hogy egy jogállamban ilyen beruházás egy védett tó rovására megvalósuljon. A kormány azonban a saját - 2003-as és 2005-ös - határozatait is felrúgja, semmibe veszi. A déli partot már "bebetonozták". Ha engedik a döntéshozók, hatóságok, hogy az északi part is hasonlóképp elsorvadjon, akkor a Velencei-tó nem fog "levegőhöz jutni". Kiirtják, tönkreteszik Fejér megye, a Dunántúl és Magyarország egyik gyöngyszemét. Ezt nem engedhetjük meg!

Szólnunk kell azokhoz, akik úgy gondolják: a dolog eldőlt, és veszélyes beavatkozni egy "világhatalom" ügyeibe. Akik úgy gondolják, "le van vajazva", kár itt minden szóért. Hát nem! És ne feledkezzünk meg az indián közmondásról: "Ha kivágtad az utolsó fát, ha kifogtad az utolsó halat, ha kiszárítottad az utolsó folyót, akkor rájössz, hogy a pénz nem ehető".