Csaba László: a költségvetés növekedésellenes

Létrehozva: 2009. november 24., 09:33 | Utoljára frissítve: 2009. november 25., 08:59	nyomtat	küld

Az ország adósságállománya a GDP 80 százalékát teszi ki, amely megfelel az uniós átlagnak. Deficitje 3,9 százalék, amely az egyik legkisebb érték Európában, ez azonban jövőre változni fog - hangsúlyozta az InfoRádióban Csaba László. Mint mondta, a magyar hiány 2010-ben a tervezettnél valószínűleg rosszabb lesz, míg más országok már felismerték ennek veszélyét, és csökkenteni fogják a magukét. Így jövőre egy jó kiindulási helyzetből kerül rosszabba az ország, amely rontja a mozgásterét.

A mozgásteret az adhatja a következő kabinet számára ebben a helyzetben, ha egy hosszú távú reális programot tud felmutatni, amely alapján újratárgyalhatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kötött szerződést, amelynek keretében a többi mellett módosíthat a hiányszámon.

Hozzátette: ehhez szükséges az is, hogy megmaradjon a beszélő viszony ezekkel az intézményekkel, és abbamaradjon a sajtón keresztül történő üzengetés.

Mire elég a Bajnai-csomag?

Nem elegendő az, hogy a jelenlegi kormány felhagyott a kiadások mértéktelen növelésével, a kiadáscsökkentést ugyanis 90 százalékban fűnyíróelvszerűen hajtotta végre, azaz nem megfelelően csökkentette azokat, így a megszorítások nem generálnak gazdasági növekedést. Ráadásul számos területen - a rendőrségnél, az oktatásban, a közigazgatásban, a közlekedésben - törvény írja elő a feladatokat és a létszámot, így az állam jogszabályt sért azzal, ha a megfelelő átalakítások nélkül vonja el a forrásokat.

A közgazdász rámutatott: a magyar gazdaság növekedését már 2005-ban és 2006-ban is hitelek biztosították, ezek nélkül nézve lényegében megtorpant. A gazdasági növekedés lehetőségei kifulladtak, amely részben a nem növekedésbarát költségvetés számlájára írható.

Csaba László arra is rámutatott: nincs automatikus kapcsolat a világgazdasági és a magyar gazdasági növekedés között, ezért az államnak a fejlesztésbarát költésekre kellene szorítkoznia. A jelenlegi büdzsé kiadásai és adóbevételei ugyanakkor azt sugallják, hogy a költségvetés növekedésellenes.

Hangsúlyozta: a belső növekedési forrásokat kellene mozgásba hozni, és több pénzt hagyni az embereknél. Ehelyett a kormány bevezeti a szuperbruttósítást, ami adóemelést jelent.

A kormány nem teszi meg a megfelelő léptékű átalakításokat, mert nincs meg erre a felhatalmazása - mutatott rá a közgazdász. Ezért csak kis lépéseket tesz, ezek azonban nem sokkal visznek előrébb.

Mit tesz majd a következő kormány?

A következő kormánynak is csak akkor teheti meg a nagy léptékű átalakításokat, ha meglesz ehhez a társadalmi támogatottsága, ha meglesz a felhatalmazása arra, hogy rendbe tegye az országot. A társadalom jelentős részének ugyanakkor be kell látnia, hogy a változások nem egy-két hét alatt zajlanak majd le.

A hosszú távú tervek akkor készíthetők el, ha az ország új vezetői számára már világosan látszanak a pontos adatok, például a bevételek, a jelenleg készülő programok ehhez háttérként szolgálhatnak. Hozzátette: az új hatalomnak meg kell majd bíznia egy szakértői csoportot, amely konkrét terveket vázol, például azt, hogy az ország mikor akar áttérni az euróra, vagy azt, hogy évente 2 százalékkal akarja visszafogni a kiadásokat.

Csaba László úgy érzi: a magyar emberek többsége - akiknek mindenért fizetniük kell - támogatna egy valódi programot. Vannak ugyan pártok, amelyek jelenleg is a gázárral kampányolnak, és olyan is, amelynek nincs programja, csupán az, hogy utálja az elitet, és azt mondja, hogy jó lesz magyarnak lenni.

Továbbra is kamatcsökkentés várható

A monetáris tanács kamatcsökkentése, és a további mérséklésre vonatkozó várakozások kapcsán rámutatott: bár Magyarországon 2006 májusa óta nem volt ilyen alacsony, 6,5 százalékos az alapkamat, ez még mindig sokkal magasabb a világban tapasztaltnál, amely 0 körüli szinten van. A nemzetközi környeztet teret ad a csökkentésnek. Hangsúlyozta: sem az Egyesült Államok központi bankja, sem a Bank of England vagy az unió bankja nem merte még emelni a kamatszintet, mert továbbra is tart a gazdasági visszaesésről. Hiába vannak a világgazdaságban növekedésre utaló jelek, ezeket a pénzügyi világ döntéshozói még nem tartják elégségesnek. Magyarországon ráadásul az infláció is csökkenőben van, amelyhez alacsonyabb kamatpálya illeszthető.