A nyilasterror mártírjairól nevezik el az alsó rakpartokat

Létrehozva: 2009. november 26., 16:30	nyomtat	küld

Már az októberi közgyűlésnek is témája volt az alsó rakpartok elnevezése embermentő hősökről és mártírokról. Akkor az öt frakcióvezető által jegyzett előterjesztéshez Tiba Zsolt főjegyző észrevételt tett, miszerint a főváros 1989-ben hozott rendelete értelmében az elnevezéstől számított tíz éven belül nem lehet utcanevet változtatni. A főjegyző emlékeztetett rá: az alsó rakpartokat 2000-ben nevezte el a közgyűlés, azaz legkorábban 2010. június 29-e után van mód a rakpart átnevezésére, ehhez azonban az érintett önkormányzatok véleményét is ki kell kérni.

Megjegyezte az is, hogy meglévő utcanév előtagját nem szabad felhasználni az új elnevezéseknél, márpedig Budapesten van már például Salkaházi Sára park. A főjegyző szerint a javaslat jelenlegi formájában nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

A képviselők a csütörtöki ülésen tárgyalták a közterületek elnevezéséről szóló rendeletmódosítást, és 63 igen szavazattal, egy ellenszavazattal úgy határoztak, a jövőben "rendkívüli méltánylást érdemlő közérdekű cél megvalósítása érdekében" eltekinthet a közgyűlés a korlátozásoktól.

A rendeletmódosítás után a képviselők már a decemberi közgyűlésen dönthetnek az alsó rakpartok új elnevezéséről.

Az alsó rakpartok átnevezéséről szóló előterjesztés szerint azok emlékére, akik 1944-ben a nyilasterror áldozatai lettek, az embermentő hősök és mártírok nevének megörökítésére, az utókor köszöneteként javasolják a rakpartok elnevezését. Az embermentők előtti tiszteletadás ugyanakkor főhajtás a terror áldozatává vált mártírok előtt - tették hozzá a frakcióvezetők.

A Duna budai oldalán az Árpád híd és a Margit híd közötti szakaszt Slachta Margit nővérről javasolták elnevezni, aki az indoklása szerint "a rendházában sokakat bújtatott", a Margit híd és a Batthyány tér közötti szakaszt Angelo Rotta nunciusról, aki "több ezer ember számára adott menlevelet, és önként maradt az ostromlott fővárosban. A Batthyány tér és a Lánchíd közötti szakaszt Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről javasolták elnevezni, aki "az üldözött gyermekek részére otthonokat szervezett", a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Friedrich Born svájci diplomatáról, aki "a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként tízezernél is több ember megmentésében segített".

A Duna pesti oldalán az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig Carl Lutz svájci diplomatáról javasolták elnevezni, aki "a tízezrek életét megóvó akciókat irányította és gondoskodott a környéken felállított svájci védett házak lakóiról", a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt id. Antall Józsefről, aki "száz gyermek életét mentette meg, és sok lengyel menekültnek volt segítségére". A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Jane Hainingről, a budapesti Skót Misszió mártírjáról javasolták elnevezni, aki "felszólításra sem tért vissza Skóciába és iskolája területén több gyermeket, anyát, nőt és férfit bújtatott", és akit 1945 áprilisában Auschwitzban meggyilkoltak. A Szabadság híd és a Közraktár utca közötti szakaszt pedig Salkaházi Sára szociális testvérről javasolták elnevezni, aki "1944. december 27-én itt halt vértanúhalált".