Közös koppenhágai állásponton dolgoznak a közép-európaiak

Létrehozva: 2009. november 30., 12:21	nyomtat	küld

A kiotói egységek (Assigned Amount Units - AAU) továbbvitelében érdekelt tagállamok a most készülő javaslatban már nem az egységek Unión belüli, hanem azok nemzetközi szintű felhasználására összpontosítanak. A stratégiaváltást az tette lehetővé, hogy október végi ülésükön az állam- és kormányfők a nyolc ország nyomására megállapodtak abban, hogy az AAU-k 2012 utáni felhasználhatóságára uniós szinten nem lehet kedvezőtlenebb feltételeket szabni, mint amilyet a nemzetközi megállapodások a nem uniós országoknak - elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának - megengednek.

"Nehéz közös nevezőre jutni a kiotói egységekkel kapcsolatban, egyrészt azért, mert egyelőre a nyolc tagállam sem teljesen egységes a követendő stratégiát illetően, másrészt azért, mert a régi tagállamok - amelyeknek kevés kiotói egységük van - azt szeretnék, ha 2012 után érvénytelenné válnának az addig fel nem használt AAU-k" - közölték a BruxInfóval tagállami illetékesek. "A környezetvédelmi miniszterek múlt heti ülésén viszont a nyolcak egyértelműen jelezték, hogy a soros elnökség és az Európai Bizottság a koppenhágai tárgyalásokon nem képviselheti azt az álláspontot, hogy a 2012 utáni kibocsátás-csökkentési időszakban érvénytelenek legyenek az AAU-k. Az idő szorít, a héten tehát elő kell állniuk a nyolcaknak egy kompromisszumos javaslattal."

A 2012-ben lejáró első kiotói periódusból megmaradó, várhatóan nagyszámú kibocsátási egység (Assigned Amount Unit - AAU) további felhasználhatóságával kapcsolatban a Bizottság azt az álláspontot képviselte a "zöld" miniszterek múlt hétfői ülésén, hogy Koppenhágában az EU-nak az eltörlésükért kellene lobbiznia.

Ismeretes, hogy a decemberi, koppenhágai klímacsúcson kellene a világ országainak megállapodniuk a Kiotó Egyezmény folytatásáról. A számos vitatott kérdés egyike, hogy mi történjék az első időszakból megmaradó egységekkel. Bár a Kiotói Egyezmény megengedi az egységek továbbvitelét ("bankolását"), a régi tagállamok többsége és az Egyesült Államok is - amelynek részvétele egy új egyezményben kulcsfontosságú - nem támogatják a bankolást, attól tartva, hogy a várhatóan nagyszámú átvitt AAU aláásná a karbonárakat a következő periódusban; márpedig jól működő karbonpiacok nélkül nem lesznek teljesíthetők a kibocsátás-csökkentési célok. A nyolcak viszont nem akarnak lemondani a jelentős nemzeti vagyont képviselő egységekről, többek között arra hivatkozva, hogy a szocialista nagyipar összeomlásával és az azt követő szerkezetváltással járó gazdasági visszaesés révén egyszer már megfizettek a mostani AAU-többletért, és kétszer nem hajlandók fizetni.

Eddig három lehetőséget vizsgáltak meg a "nyolcak", és Magyarország számára mindegyik út járható lenne - értesült tanácsi diplomatáktól a BruxInfo. Az egyik változat szerint a megmaradó kiotói egységeknek csak egy részét - 85 százalékát vagy még kevesebbet - lehetne felhasználni 2012 után. Ezt a javaslatot azonban a nyolcak közül több ország is ellenzi, ezért várhatóan lekerül a napirendről.

Egy másik javaslat szerint korlátozás nélkül át lehetne vinni az egységeket, de ennek megfelelően meg kellene emelni a globális kibocsátás-csökkentési célokat annak érdekében, hogy teljesíthető legyen az a cél, miszerint a föld éghajlatának melegedését 2 Celsius fokban kellene mérsékelni a szélsőséges éghajlatváltozás megelőzése érdekében. Bár a nemzetközi zöld szervezetek - így például az Oxfam és a Greenpeace - támogatnák ezt az elgondolást, a nagy kibocsátók nem vevők a javaslatra.

A legnagyobb esélye a harmadik javaslatnak van, amely az AAU-k kizöldítését helyezné a középpontba. Bár a tervezet még nagyon képlékeny, egyelőre úgy fest, hogy minden AAU-t át lehetne vinni, de az értékesítésre éves, százalékos határok lennének annak érdekében, hogy ne egyszerre zúduljon minden egység a piacra - magyarázták tagállami szakértők. Arról is zajlik még az egyeztetés, hogy az eladásokból származó teljes bevételt, vagy csak egy meghatározott részét kelljen-e "címkézve" felhasználni. Ilyen címkézett felhasználás lehetne többek között, ha a pénz egy részét a fejlődő országok számára létrehozandó klímaalapba fizetnék be az AAU-tulajdonos államok. Ezzel kapcsolatban azonban még az is nyitott kérdés, hogy a hozzájárulások vajon beleszámítanának-e az Unió nemzetközi finanszírozási vállalásaiból a nyolcakra jutó részbe (belső tehermegosztás), vagy attól külön kezelnék.

"Sok még az eldöntendő kérdés, és nem világos, hogy belső megállapodás híján az elnökség és a Bizottság milyen álláspont szerint fog tárgyalni az AAU-król Koppenhágában" - közölték tagállami diplomaták. "A nemrégiben lezajlott EU-orosz csúcson például az AAU-k eltörléséért lobbizott az Unió, amiről a nyolcak csak utólag értesültek. Mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy ez megismétlődjön Koppenhágában."

Bizottsági becslések szerint 2020-ig a globális károsanyag-kibocsátást mintegy 15-17 gigatonnával kell csökkenteni annak érdekében, hogy az ENSZ égisze alatt működő International Panel on Climate Change ajánlásainak megfelelően 2 C-fokban maximálják a föld éghajlatának melegedését az iparosodás előtti állapothoz képest. Ehhez képest 8-10 gigatonna kibocsátásnak megfelelő AAU (a szükséges kibocsátás-csökkentésnek körülbelül a fele) marad meg várhatóan az első kiotói periódusból, amely ha továbbra is a piacon marad, alááshatja a 2012 utáni időszakban a széndioxid-kibocsátási egységek árát - hangzott el a svéd elnökség egy korábbi háttértájékoztatóján. "Az uniós tagállamokban csak mintegy egyötöde található ezeknek az egységeknek; a többi leginkább Oroszország és Ukrajna kezében van, és az egységek egy része mögött nincs valós kibocsátás-csökkentés. Ezért fontos, hogy megoldást találjunk az Unión belül az AAU-k kezelésére, hogy aztán kifelé képviselhessük az egységek kivonását 2013-tól" - érvelt a svéd elnökség. (A magyar AAU-k értékesítéséről lásd kapcsolódó háttéranyagunkat).