Klímacsúcs: megosztott az EU az uniós vállalások emelésében

Az Európai Unió tagországai nincsenek egységes állásponton abban, hogy megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait az EU a koppenhágai éghajlat-változási csúcsértekezlet eredményességének javítása érdekében.

Létrehozva: 2009. december 8., 00:01	nyomtat	küld

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői találkozóján téma volt az aznap nyílt környezetvédelmi konferencia, amelynek menetét a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői EU-találkozón is áttekintik majd.

Uniós források jelezték, hogy miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós kibocsátás-csökkentési vállalást 20-ról 30 százalékra, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt. Mikolaj Dowgielewicz lengyel unióügyi miniszter nyilatkozatával értésre adta: ez utóbbi csoportba tartozik a kelet- és közép-európai uniós tagországok egy része is.

Az EU már közel két éve vállalta azt, hogy 2020-ra mindenképpen csökkenti 20 százalékkal kibocsátását az 1990 körüli szinthez képest, és ezt 30 százalékra emeli abban az esetben, ha más meghatározó nemzetközi szereplők is kellően ambiciózus vállalásokat tesznek. Az unióban most arról folyik a vita, hogy az eddigi nemzetközi vállalások fényében, illetve a most kezdődött klímacsúcs kilátásainak javítása érdekében tegye-e kötelezővé az unió önmaga számára a magasabb vállalást.

Ez utóbbit kérik a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is az EU-tól.

Csoportokra oszlanak a tagországok mindazonáltal aszerint is, hogy melyiküknek milyen fenntartásai vannak a témával kapcsolatban. A kelet- és közép-európai tagállamok például előbb az unión belüli tehermegosztás kérdését szeretnék tisztázni, míg néhány nagy tagország szerint az nem egyértelmű, milyen vállalásokat tesz a többi nemzetközi szereplő.

Dowgielewicz szerint "még nem teljesültek a feltételek" arra, hogy növeljék az uniós vállalást, mert más nagy országok ajánlatai még "nem mérhetők össze az unióéival".

Kilenc uniós tagország egyébként éppen a koppenhágai konferencia kezdetéhez igazította azt a bejelentését, hogy közös szélerőműrendszert építenek ki az Északi-tenger partjain. Belgium, Hollandia, Dánia, Németország, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Írország és Nagy-Britannia közös vállalkozása annak az uniós célkitűzésnek a teljesítését szolgálja, hogy 2020-ra növekedjék 20 százalékra az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya az EU energia-felhasználásában.

(MTI)