ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Üzenet a mélyből

Mintha a korai kilencvenes években lennénk: az idén hét százalékkal esik vissza a gazdaság, több mint százezer fővel nő a munkanélküliség, az állam pénzügyei kiszámíthatatlanok, az államadósság nemcsak az idén, hanem jövőre is emelkedik.
Létrehozva: 2009. december 17., 08:28
nyomtat küld

A gondot az okozza, hogy elillant a nyolcvanas évek végi pezsgőzés hangulata, már csak azért is, mert eltelt húsz esztendő. Akkor okkal és joggal hittük, hogy átalakul Magyarország, és úgy véltük: 2009-re már kiszámítható pályán működik a gazdaság. Nem így lett. Ráadásul a válság immár két oldalról is gyötör bennünket. Egyrészt a világgazdasági finanszírozás oldaláról, másrészt a belső finanszírozási problémák húznak le bennünket - a mélybe. Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a magyar gazdaság növekedését már 2005-ben és 2006-ban is hitelek biztosították, ezek nélkül nézve lényegében megtorpant. A gazdasági növekedés lehetőségei kifulladtak, ami részben a nem növekedésbarát költségvetés számlájára írható.

A csecsemőtől az aggastyánig tudja mindenki ebben az országban, hogy szükséges a gazdaságpolitikai változás. Ráadásul a csecsemőtől az aggastyánig mindenki eladósodott - átlagosan két-három millió forinttal. A húszezermilliárd forintos államadósság éves kamatterhe ezermil­liárd forintra rúg, amely a költségvetési folyamatokat jelentősen lecsapolja. Nem beszélve az IMF-EU-Világbank nyújtotta gigahitelről, amelyet ugyancsak vissza kell pengetnie majd Magyarországnak.

Nem tudni, mikor borul a 2010-es büdzsé, ám az előjelek nem éppen a legjobbak. Decemberre kiderült, hogy a költségvetés november végére 113 százalékon (!) teljesítette az éves hiánycélt, vagyis ahhoz, hogy ne szálljon el a deficitterv az év utolsó hónapjában, 130 milliárdos többlettel kellene zárni a büdzsét. Ismerve a harmadik negyedéves gazdasági zuhanás mértékét, a cégek aligha tudják adóbefizetéseikkel feljavítani a közös kassza egyenlegét. A baljós jelek közé tartozik az is, hogy mind több közgazdász jósol a kormány által tervezettnél nagyobb recessziót jövőre. Ez óriási probléma, hiszen a kieső bevételt valahonnét pótolni kell.

Néhány "apróságot" meg kell hogy említsünk. Nem elegendő az, hogy a jelenlegi kormány felhagyott a kiadások mértéktelen növelésével, a kiadáscsökkentést ugyanis kilencven százalékban fűnyíróelvszerűen hajtotta végre, azaz nem megfelelően csökkentette őket a kabinet, így a megszorítások nem generálnak gazdasági növekedést. Ráadásul számos területen - például az oktatásban, a közigazgatásban vagy éppen a közösségi közlekedésben - törvény írja elő a feladatokat és a létszámot, így az állam jogszabályt sért azzal, ha a megfelelő átalakítások nélkül vonja el a forrásokat.

Milyen teendő vár a leendő kabinetre? A következő kormánynak hihető költségvetéssel kell előállnia, mozgásterét ugyanis az adhatja, ha a reális büdzsé alapján újratárgyalhatja a nemzetközi pénzügyi intézetekkel kötött szerződéseket. Ám ennek előfeltétele az is, hogy megmaradjon a beszélő viszony ezekkel az intézményekkel, és befejeződjön a sajtón keresztüli üzengetés.

Fontos tudni azt is, hogy nincs auto­matikus kapcsolat a világgazdasági és a magyar gazdasági növekedés között, ezért az államnak a fejlesztésbarát költésekre kellene szorítkoznia. Fejben kell tartani azt is, hogy a globális növekedés a válság után alacsony lesz, így a magyar gazdaság növekedési pályára való visszatérése egyáltalán nem kézenfekvő. Az adósságpálya alakulása még mindig bizonytalan, mert a most meghozott intézkedések tartóssága, illetve a potenciális gazdasági növekedés szintje még nem ismert. A jelenlegi büdzsé kiadásai és adóbevételei ugyanakkor azt sugallják, hogy a költségvetés - újfent - növekedésellenes. Még jó ideig padlón lesz a hazai fogyasztás, ezért a belső növekedési forrásokat kellene mozgásba hozni, és több pénzt hagyni az embereknél. Ám a fentiek helyett a kormány 2010-ben bevezeti a szuperbruttósítást, ami egyértelműen adóemelést jelent.

A jelenlegi kormány nem teszi meg a megfelelő léptékű átalakításokat, mert nincs meg erre a felhatalmazása. Ezért csak kis lépéseket tesz, ezek azonban nem sokkal visznek előrébb. Sokkal inkább: lentebb. A gazdasági visszaesésről szóló legutóbbi adat egyértelműen ezt üzeni.
Mindent összevetve: a jövőben - 2010-től - csak olyan növekedési pályát lehet fenntartani Magyarországon, amely a folyó fizetési mérleg alacsony hiányával és fegyelmezett gazdaságpolitikával jár.

És nem győzzük hangsúlyozni: ehhez a belső erőforrásokra kell támaszkodni.
Hitelfelvétel nélkül.

(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések