A munkanélküliség aggasztja legjobban az európaiakat

Létrehozva: 2009. december 17., 12:50 | Utoljára frissítve: 2009. december 17., 12:55	nyomtat	küld

Az európai polgárok a munkanélküliséget tartják saját országukban a legnagyobb problémának, míg a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmaik valamelyest enyhültek - derül ki az Eurobarometer 2009 őszi, amúgy a napokban ismertetett felméréséből. Az első adatok szerint az európaiak többsége ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a válság még nem érte el csúcspontját. Most, hogy a G20-ak és az IMF új lendületet adott a gazdaságélénkítésnek, az emberek úgy gondolják, hogy a nemzeti kormányok és az Európai Unió van leginkább abban a helyzetben, hogy a válság hatásai ellen intézkedéseket tegyen.

Az európaiak többsége (54%, 7 százalékponttal kevesebb, mint 2009 május-júniusában) úgy véli, hogy a legrosszabb még hátra van a válság munkahelyekre gyakorolt hatását illetően, míg 38 százalékuk azt gondolja, hogy a válság már elérte a tetőpontot. Ez az adat az előző felméréshez képest 10 százalékpontos növekedést jelent. A leginkább a svédek, a dánok és a hollandok gondolják úgy, hogy a válság már mögöttük van.

Az európaiak 30 százaléka (+6) szerint az elkövetkező tizenkét hónapban javulni fog a helyzet, 38 százaléka szerint változatlan marad, és 21 százaléka (-7) szerint romlik. A tavaszi adatokhoz képest Málta és Ciprus kivételével a tagállamok mindegyikében az emberek derűlátóbb várakozásokkal tekintenek az európai és világgazdasági fejlemények elé. Az európaiak jelentős hányada egyébként úgy gondolja, hogy országa általános gazdasági helyzete változatlan marad (37%, +1) vagy romlik (31%, -3). Kevesebben vélik úgy, hogy javulni fog a helyzet (28%, +3).

A megkérdezettek többségének (51%, +2) az a véleménye, hogy országában jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát; második helyen (40%, -2) a gazdasági helyzetet, harmadikként pedig az inflációt (19%, -2) és a bűnözést (19%, +3) jelölték meg legnagyobb problémaként. A leginkább az észtek (68%), a spanyolok (66%), illetve a lettek, a litvánok és a szlovákok (64%) aggódnak az állástalanság miatt. (A magyarok 58 százaléka nyilatkozott ekként.) A gazdasági helyzet miatt leginkább a görögöknek (60%), a cseheknek és a románoknak (53%) vannak álmatlan éjszakáik. A magyarok 51 százaléka mondta, hogy aggódik a gazdasági helyzet miatt. Egyéni szinten az infláció (38%, változatlan), a gazdasági helyzet (26%, változatlan) és a munkanélküliség (20%, -1) az a három kérdés, mely továbbra is a legjobban aggasztja az európaiakat.

Az európaiak szerint a válság kezelésére leginkább az Európai Unió (22%, +2) és a nemzeti kormányok (19%, +7) képesek. A leginkább a máltaiak, a románok, a bolgárok, az írek, az osztrákok és a britek bíznak a kormányzati válságkezelésben, a görögök, a luxemburgiak, a lengyelek, a ciprusiak, a portugálok, a szlovákok, a spanyolok, a litvánok és az olaszok többsége azonban inkább az Unió döntéseiben bízik.

A megkérdezettek többsége (61%) egyébként úgy látja, hogy az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel hatékonyan meg tudja védeni érdekeit a világgazdaság porondján: a leginkább a szlovákok (74%), a legkevésbé az írek (47%) értettek egyet ezzel a véleménnyel. A válaszadók 26 százaléka szerint ha megerősítenék a pénzügyi piacok és intézmények európai felügyeletét, akkor azzal meg lehetne előzni, hogy a jövőben hasonló válságok alakulhassanak ki. Ugyanennyien voltak, akik szerint az lehetne a gyógyír, ha javítanák a pénzügyi piacok költségeinek, kockázatainak átláthatóságát. A magyarok fele mondta azt, hogy a pénzügyi vezetők elszámoltathatóságának javítása is nagyot dobna az ügyön.

Az európaiak úgy látják, hogy a fenntartható növekedés ösztönzésének legjobb módja a kutatás és innováció serkentése az európai iparban (31%), a környezetbarát termelés és szolgáltatásnyújtás előmozdítása (30%), a mezőgazdaság támogatása (27%), valamint a vállalkozásindítás elősegítése (25%).

Az európai intézményekkel kapcsolatos bizalmi tendenciák mutatói stabilak. Az Európai Parlamentben összességében az uniós polgárok 50 százaléka (+2) bízik, szemben 33 százalékkal (-3). Érdekes, hogy a leginkább a szlovákok (71%) bíznak meg az EP-ben, ami csak azért meglepő, mert a júniusi európai választásokon itt volt a legkisebb a részvételi arány (19,6%). Az európaiak 46 százaléka (+2) állítja, hogy megbízik az Európai Bizottságban, 32 százalék (-2) pedig nem. Az EP iránt a magyarok 60, a Bizottság iránt pedig 54 százaléka van bizalommal.

Országa európai uniós tagságát az európaiak többsége (53%, változatlan) pozitívan ítéli meg, és 57 százalékuk (+1) véli úgy, hogy az profitál az uniós tagságból. A leginkább a görögök tartják jó dolognak az EU-tagságot, és legnagyobb arányban a svédek mondták azt, hogy profitáltak az uniós tagságból. Mindkét kérdés tekintetében a máltaiak bizonyultak a leginkább pesszimistának.