Martonyi nemzeti konszenzust szeretne a külpolitikában

Létrehozva: 2009. december 30., 09:16	nyomtat	küld

„Nem kell tartani az orosz tőkétől, de olykor jelezni kell a határokat (Fotó: Népszabadság)

- Nyáron visszavonult az ügyvédi praxistól. Ez azt jelenti, hogy már aktívan készül a külügyminiszteri szerepre? Vagy ezúttal meg kell küzdenie Németh Zsolttal?

- A visszavonulást régóta terveztem, más változás nincs az életemben. Fő foglalkozásom már évek óta az egyetemi tanszékvezetés. Emellett eddig is részt vettem a Fidesz külpolitikai stratégiájának elkészítésében. Ami a posztokat illeti, a Fideszben nincsenek kiosztott tisztségek, csak feladatok. Az említett típusú versengések nem léteznek.

- Ha már a Fidesz külpolitikaistratégiáját hozta szóba, melyek ennek fő irányai, hangsúlyai?

- Nézetem szerint a magyar külpolitikának elsősorban értékalapúnak kell lennie, vagyis a klasszikus érték versus reálpolitika ellentétben az értékeknek kell elsőbbséget biztosítani. A határon túli magyarság mindig is meghatározó elem marad, függetlenül attól, hogy ki kormányoz. Ha ezeket a közösségeket akarjuk segíteni, akkor emberjogi dimenziót kell adni a politikának. Egyrészt az egyéni emberi jogokat, másrészt a közösségi jogokat, vagyis az autonómiát kell politikánk középpontjába helyezni. Szeretnénk egy erősebb és mélyebb európai integrációt és egy működőképes közép­európai együttműködést.

- De mintha ezt a térségben Magyarországon kívül nem sokan szorgalmaznák...

- Ezt az együttműködést nem szűkíteném le három-­négy országra, hiszen nem a földrajzi határok a fontosak, hanem a szellem, az életérzés, a kultúra. Akár Ausztria vagy Bajorország is bekapcsolódhat. Az együttműködés függhet attól, hogy milyen területről van szó: ha például az energiáról, akkor szükség lenne egy észak-déli infrastrukturális rendszerre (gázvezetékre, kőolajvezetékre, autópályára, vasútvonalra). Vagy egy olyan közép­európai bankra, amely ezeket tudja finanszírozni részben magánforrásokból. Tartalmat kell adni az együttműködésnek, legyen szó Visegrádról vagy a dunai országokról. Ami pedig a külhoni magyarok érdekeit illeti, ott világosabb, határozottabb beszédre van szükség.

- Nem mond ellent az emberjogialapú diplomáciának a Fidesz új orosz politikája?

- A két ország között stabil, átlátható kapcsolatokra van szükség, függetlenül attól, hogy Magyarországon milyen kormány van. Geopolitikai, energetikai okokból függünk Oroszországtól, ezért tiszta, világos kapcsolatokat szeretnénk, aminek az előkészítése megkezdődött Szentpétervárott. Az emberi jogok ettől még a külpolitikánk alapját adják, de nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk.

- Azért továbbra is kell tartanunk az orosz tőkétől?

- Általában véve nem, hiszenaz orosz tőke számtalan területen már ma is jelen van Magyarországon. De van két olyan nagy magyar regionális multinacionális cég, a Mol és az OTP, ahol szeretnénk a menedzsmentet Budapesten tartani. Ez nem az orosz tőke ellen irányul.

- December eleji washingtoni útján sikerült megnyugtatni az amerikai befektetőket? Nem sokkal korábban kilenc nagykövet nyílt levélben kifogásolta a magyar helyzetet...

- A befektetési klíma dolgában Washingtonban semmiféle aggodalmat nem tapasztaltam. Azzal egyébként egyetértek, hogy nagy gond a korrupció, és aki ezt kifogásolja, annak igaza van, de nem hiszem, hogy a nyílt levél, mint forma, szerencsés volt. Ilyen esetekben én mindig a jogi utat javaslom.

- Szó esett a szélsőjobboldal magyarországi térnyeréséről is...

- Nagyon nehéz egy távoli, kis ország belügyeiről külföldön reális képet kapni. Ha egyes politikai erők abban érdekeltek, hogy ez a kép ne legyen reális, akkor különösen nehéz.

- De itt tényekről beszélünk, romagyilkosságokról, a Magyar Gárda felvonulásairól, a Jobbik európai parlamenti választási eredményéről...

- Az aggodalmak természetesen jogosak. Az orvoslásukról van szó és a Fidesz szerepéről. Ez a párt jelenleg középen van, és éles harcot vív mind a baloldallal, mind a szélső, radikális jobboldallal. Nekem az utóbbi harc tűnik élesebbnek. Nézze csak meg az interneten vagy a YouTube­on, hogy miket kapunk! A sorozatgyilkosság ennél súlyosabb ügy: mi alapvetőnek tartjuk a rend helyreállítását. A Fidesz minden erőszakos, törvényen kívüli cselekedetet a lehető legszigorúbban fog kezelni.

- A Fidesz-képviselők kordonbontása vagy a tévé elleni ostrom nem merítették ki a közrend megsértését?

- A kordonnak semmilyen jogalapja nem volt, ezt a rendőrség is elismerte. A tévéostrom bonyolultabb dolog, a mai napig nem tudom, hogy ott mi történt. Erre egyszer majd fényt kell deríteni.

- A szomszédságpolitikában semvárja könnyű helyzet az új kormányt. Különösen Szlovákiával feszült a viszony.

- A szlovák kormány a nyelvtörvény ügyében megsértette az univerzális nemzetközi jogot, az európai elveket, a szécsényi megállapodást, a magyar-szlovák alapszerződést, és még a szlovák alkotmányt is. Ezt az álláspontot világosan képviselni kell minden nemzetközi fórumon. Viszont van jó példa is: Szerbia, ahol lesz közvetlenül választott nemzeti tanács, vagyis kulturális autonómia. Tanulság: a külpolitikában mindenképpen szükség van egy nemzeti minimumra. Magyarországnak globális szinten nem kell vezető szerepet játszania, de Európában tényleges méreténél nagyobb befolyása lehet, ha a diplomácia mögött konszenzus áll.