Hárman erősebbek vagyunk?

Létrehozva: 2010. január 19., 16:05	nyomtat	küld

Az intézményi változások, a Lisszaboni Szerződés végrehajtása, a válság elleni hazai és uniós szintű küzdelem új kihívásokat gördít a mediterrán ország elé. Az otthon jelenleg kevésbé közkedvelt szocialista kormány renoméjának javítására ezeknek a feladatoknak a megoldása nagy lehetőséget jelenthet. Gőzerővel a munka sikeréért A spanyol elnökség - élén a miniszterelnökkel, Zapatéroval - a féléves munkát az Európai Tanács állandó elnökével, valamint az új külügyi főképviselővel fogja megosztani.

Az új felállás szerint Zapatero helyett Herman Van Rompuy elnököl a Tanács ülésein, az államfő pedig a számos konferencia és találkozó, valamint a mindennapi ügyvitel mellett a plenáris üléseken fogja képviseltetni magát. Ezért a miniszterelnök külön munkacsoportot hozott létre az elnökség és Rompuy munkájának összehangolására, valamint a maximális együttműködés biztosítására.

Az elnökségi ciklusra tervezett hazai ülések és tárgyalások száma hozzávetőlegesen háromszázra tehető, azonban a nemzetközi szinten lezajló összes kongresszust, szemináriumot és konferenciát tekintve, ezek száma elérheti a több ezret is. Ezért a kormány létrehozott egy magas rangú tisztviselőkből és szakértőkből álló támogató bizottságot is, mely a különböző események, találkozók kezelését hivatott segíteni. A programok fedezetére 53 millió eurós költségkeret felállítását szorgalmazta a kormány.

A feladat nem könnyű, de a spanyol elnökség lendületesen és lelkesen kíván nekivágni a számára egészen újfajta feladatoknak és kihívásoknak. Az ország "precedenst fog teremteni" - olvasható Diego López Garrido, a spanyol uniós ügyekért felelős miniszter gondolata az Euclid Network honlapján.

Zapatero már kicsit óvatosabban nyilatkozott: "A felelősség azt jelenti, hogy Spanyolországnak januártól szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal".

A spanyol viasz

Spanyolország válaszokat kíván adni az Európai Uniót érintő szociális, gazdasági és környezeti kihívásokra, célja: az elnökségi periódus alatt hozzájárulni az integráció hosszú távú fejlődéséhez. Ennek fényében fogalmazta meg az elnökség négy fő pontban programját, mely szerint elsődleges feladat a svédek által hatályba léptetett Lisszaboni Szerződés gyakorlatba való átültetése - olvasható a spanyol elnökség honlapján.

A negyedik alkalommal elnöklő spanyolok egyik legfőbb feladata - a szerződés alkalmazása mellett - az Uniót is súlyosan érintő gazdasági világválságra való gyors és hatékony válaszadás. A probléma megoldására a spanyol elnökség többek között egy új gazdasági modell létrehozását tervezi, mely a "2020-as stratégia" nevet viseli. Jelentős kihívást jelenthet a fenntartható fejlődés támogatása, valamint a munkahelyteremtés feladata az ibériai állam számára, mely maga is közel 20%-os munkanélküliségi rátával küzd, és 10%-os költségvetési hiánnyal "büszkélkedhet".

A Lisszaboni Szerződés alkalmazása és a gazdasági válság kezelése mellett az elnökség nagy hangsúlyt kíván fektetni az emberi jogok védelmére is, különös figyelmet szentelve a nemek közötti egyenlőség biztosításának és a családon belüli erőszak felszámolásának.

A mediterrán állam a továbbiakban fontosnak tartja, hogy az Európai Unió meghatározó globális partnerré váljon, és fontos szerepet játsszon a nemzetközi külpolitikában. Ennek érdekében Zapatero és csapata számos találkozót szervez a partnerkapcsolatok erősítése érdekében, úgymint a márciusi EU-Marokkó, illetve a májusi EU-Latin-Amerika és EU-USA (Barack Obamával) találkozó, valamint az euromediterrán csúcstalálkozó. A külkapcsolatok erősítésével a spanyol elnökség az Európai Unió energiaellátási biztonságának javítását és az éghajlatváltozás elleni küzdelem erősítését is célozni kívánja.

A főbb prioritások mellett a spanyol elnökség egy új célkitűzést is megfogalmazott az aktuálisnak tekinthető terrorelhárítási problémával kapcsolatban. A kormány külön szervezetet hozott létre, mely a terrorizmus ellenes hírszerzés feladatát látná el a tagállamok között. Az El Pais spanyol újság értesülései szerint a titkos információk cseréjének, valamint a tevékenységek közös koordinálásának gondolatát az Egyesült Királyság, Németország és Belgium is támogatta. Az Unió új jogi kerete, a Lisszaboni Szerződés is lehetővé teszi a hírszerző szolgálatok effajta együttműködését. Érthető módon Spanyolország is fontos feladatnak tekinti a terrorelhárítást, hiszen több tragikus tapasztalattal is rendelkezik: például az Al-Kaida által elkövetett 2004-es madridi robbantások 191 halálos áldozatot és több száz sérültet követeltek.

A 2020-as stratégia A Tanács február 11-én kezdi meg a vitát a spanyol elnökség által megalkotott 2020-as stratégiáról - adta hírül az EUobserver. A program egy új, közös gazdasági keretet hozna létre, melynek szankciói iránymutatóul szolgálnának a tagállamok számára. A spanyol miniszterelnök szerint az Unió csak akkor lehet hatékony és versenyképes, ha a 27 tagállamot közös szabályok fogják össze, ezen szabályoktól való eltérés esetén korrekciós intézkedésekre van szükség a folyamatos növekedés biztosítása és a válság elkerülése érdekében.

"Ha Európa meg akarja tartani gazdasági erejét, és azt akarja, hogy versenyképes legyen és egyre gazdagabb, Európa egyesítésére van szükség. Minden más csak időpocsékolás" - olvasható Zapatero nyilatkozata a theparliament.com-on.

A politikusok vegyes tetszéssel fogadták a gazdasági válság problémáinak megoldását célzó tervezetet: "nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit eddig tettünk". "A 2020-as stratégia egy olyan gazdasághoz kell, hogy vezessen bennünket, mely képes fenntartani az európai érdekeket a globalizáció keretében" - mondta optimistán Barroso, a Bizottság elnöke.

Herman Van Rompuy, a Tanács állandó elnöke, kevésbé bizakodóan állt hozzá a 2020-as stratégiához. Szerinte "a hosszú távú kilátások nem világosak", a tervek részletes kidolgozása még hátravan.

Hárman párban

A válság elleni küzdelem, a megújult intézményi és jogi keretek között folytatott munka, valamint a külkapcsolatok ápolása mellett plusz próba lesz a spanyolok számára, hogy az elnökséget trióban látják el, Belgiummal és Magyarországgal együtt. Ez annyit jelent, hogy a három ország az egymást követő elnökségi periódusok alatt összehangolva és egymást támogatva látja el feladatait. Belgium 2010 júniusában, hazánk pedig 2011 januárjában veszi át a stafétabotot elődjétől.

Magyar-spanyol prioritások

A három elnöklő ország, saját elképzeléseit egyeztetve, az elkövetkezendő 18 hónapra vonatkozó közös programot fogalmazott meg. Ennek alapját képezte, hogy a spanyol program több pontban releváns a magyar elnökség terveivel. Féléves posztja alatt hazánk szintén kiemelkedő jelentőséget kíván tulajdonítani a munkahelyteremtés, innováció és versenyképesség biztosításának, valamint a gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés támogatásának.

A spanyol törekvésekkel azonos mértékben kívánunk hangsúlyt fektetni a Stockholmi Program keretén belül az alapvető állampolgári jogok - mint a szabadság, biztonság és jogszerűség - érvényesülésének, kiemelt szerepet szánva az európai bevándorlási és menekültügyi politikának.

A magyar kormány továbbá kiemelt figyelmet szentelne az Európai Unió külkapcsolatainak erősítésére, megcélozva a keleti partnerség szorosabbá tételét, mely kedvezően hathat a 2011-re tervezett horvátországi csatlakozásra is.

Vigadjunk együtt

A három nemzet kapcsolatának szorosabbá tétele érdekében az EU-trió közös kulturális rendezvénysorozatot tervez, melyben a zene és a tánc fogja játszani a főszerepet. A program egy vándorkiállítással kezdődik, mely 20 európai viseletet fog bemutatni és népszerűsíteni, majd egy Eurojazz fesztivállal folytatódik. A rendezvény csúcspontja egy madridi koncert lesz június 26-án, melyen spanyol, belga és magyar művészek fognak együtt fellépni. Budapesten két koncert kerül megrendezésre "Présidanses projekt" név alatt, melynek koreográfiáját a spanyol Olga de Sota, a belga Karine Ponties és a magyar Salamon Eszter tervezi meg.

Közös logó

Első alkalom, hogy a három elnökség egy közös emblémával fémjelzi másfél éves mandátumát. A logó grafikai tervezést tanuló diákok számára kiírt verseny által nyerte el jelenlegi formáját. A kiírás kritériumaként szerepelt, hogy a tervezett munkában közös ("EU") és különálló elem is szerepeljen (nemzetek saját lobogójának színei). "A közös embléma az egy zászló alatt hajózó országok közötti szoros kapcsolatot hivatott jelképezni" - olvasható a spanyol elnökség honlapján.

Remélhetőleg, azért a közös munka nem csak egy jelkép megalkotásában és dalos-táncos mulatságok megszervezésében fog kimerülni. Egy biztos, a spanyol kormány számára kiemelkedően fontos, hogy az előttük álló fél évet sikeresen zárják, és az eredményekből hazai szinten is profitálni tudjanak.