Elfogadták Szolnok idei költségvetését

Létrehozva: 2010. január 28., 15:21 | Utoljára frissítve: 2010. június 23., 10:21	nyomtat	küld

A hiány lefaragása érdekében a város közintézményei hozták a legjelentősebb áldozatot. A megszorítások azonban a megyeszékhelyen megkezdett beruházások megvalósítását nem veszélyeztetik - közölte az ülésen Hegmanné Nemes Sára.

A pénzügyekért felelős alpolgármester hozzátette: a kevesebb adó- és illetékbevétel, továbbá állami normatíva miatt kieső összeg finanszírozására folyószámlahitelt vesz fel a helyhatóság.

Az előterjesztés kapcsán a helyettes vezető rámutatott: az utóbb 22 milliárd forintos főösszeggel, ellenszavazat nélkül, hat tartózkodással elfogadott idei költségvetésnek elsősorban a bevételi oldalán jelentős a változás az elmúlt évihez képest. Ennek elsődleges oka az állami támogatások 660 millió forintos csökkenése. A hiány másik részéért a helyi adóbevételek összegének visszaesése felelős. Iparűzési adókból 2009-ben 370 millió forinttal, míg illetékekből mintegy 90 millió forinttal kevesebb folyt be a város kasszájába.

Az általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékos emelkedése pedig Szolnok múlt évi kiadásaiban idézett elő több százmilliós növekedést - magyarázta az alpolgármester.

Hegmanné Nemes Sára szerint az így kialakult 1,4 milliárd forintos működési hiány lefaragása újabb megszorító intézkedéseket követelt a helyhatóságtól. E téren az intézményhálózat hozta a legkomolyabb áldozatot, amely immár eljutott teherbíró-képességének határához.

"Nagyjából tizenöt éve azt mondjuk az intézményvezetőknek, hogy az új esztendő még nehezebb lesz, mint az idei volt. Most ott tartunk, hogy nem lehet tovább húzni a nadrágszíjon" - fogalmazott.

A város közintézményein kívül azonban a közművelődési és kulturális feladatok megoldására, a civil szervezetek támogatására és városfejlesztésre is kevesebb jut majd - derült ki szavaiból.

Eredményként említette viszont, hogy a 2010-es büdzsé is tartalmaz általános tartalék, illetve vis maior keretet a váratlanul felmerülő kiadások finanszírozására. Folytatódhat minden megkezdett városrehabilitációs projekt, valamint a panelprogram is. Utóbbihoz 100 millió forinttal járul hozzá a szolnoki önkormányzat.

A kötvényből származó forrásokból megmaradt, tartósan lekötött kétmilliárd forint pedig a későbbi pályázatok önerejéül szolgál. Idén egyébként csak oktatási intézmény-felújításra tervez jelentősebb összegű pályázatot benyújtani a város - mondta a helyettes vezető.

A képviselők közül Füle István (MSZP) arra hívta fel a testület figyelmét: a jövőben új szerkezetű költségvetésre lesz szükség, mert az uniós és állami pályázati lehetőségeken kívül a megyeszékhely nem rendelkezik saját forrásokkal a további fejlesztésekhez.

A napirendi pont élesebb vitáktól mentes tárgyalásának végén Szalay Ferenc polgármester csatlakozva az előtte szólók véleményéhez úgy fogalmazott: ha a választások után nem lesz új kormányzati stratégia, maga az önkormányzatiság kerül veszélybe.

"Az utóbbi időben jól látható, hogy a kormánynak évről évre annyi pénzt sikerül elvonnia a helyhatóságoktól, amennyit azok meg tudnak takarítani, így csökkentve az önkormányzatok mozgásterét. Szolnokon ez az összeg 2006. és 2010. között mintegy másfélmilliárd forintra rúg" - vélekedett.

"A számokból nyilvánvaló: nem választási költségvetés készült, bár csak lett volna erre lehetőség. A város pénzügyi nehézségeiért azonban párthovatartozástól függetlenül nem a helyi döntéshozók, hanem a külső gazdasági és politikai körülmények okolhatók" - tette hozzá Szalay Ferenc, aki Szolnok kitörési pontjaiként említette az országosan is elismert ipari parkot, a fejlődő logisztikai központot és a turizmust. Utóbbi terén "Nyírbátorral nem sikerült felvenni a versenyt", így továbbra is rengeteg a város kihasználatlan lehetősége és adottsága - emelte ki a polgármester.