Kifogásolják a testszkennerek használatát az EP-képviselők

Létrehozva: 2010. január 29., 13:57	nyomtat	küld

A készülékkel kapcsolatos vita azután éledt fel Európában, hogy karácsonykor egy gazdag nigériai családból származó fiatalember az alsónadrágjába rejtett robbanószerkezettel kísérelt meg öngyilkos merényletet egy Amszterdamból Detroitba tartó repülőgép fedélzetén.

Azóta Hollandiában már üzembe helyeztek testszkennereket az Amerikába tartó járatok utasainak ellenőrzésére, és a bevezetés mellett döntöttek a britek és az olaszok is. A testszkenner az egyszerű fémdetektorral ellentétben minden szokatlan tárgyat észlel a ruha alatt is, miközben kirajzolja a meztelen test körvonalait.

Az EP közlekedési, valamint állampolgári jogi szakbizottságaiban folytatott január 27-i parlamenti vitákban számos EP-képviselő kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a szkennerrel valóban tetten érhetőek-e az olyan merénylők, mint a detroiti "alsónadrágos" merénylő.

"Az amerikai elnök a tavaly december 25-én bekövetkezett eseményeket nyíltan az amerikai hírszerző szolgálatok rendszeres mulasztásainak tulajdonította" - mondta Philip Bradbourn brit EP-képviselő az EP közlekedési szakbizottságának vitáján. Mindemellett a képviselők aggályaiknak adtak hangot a készülékek megrendelésének költségeit, valamint az üzembe helyezésükkel járó reptéri változásokat illetően. "Vajon három órával korábban kell-e majd becsekkolnunk?" - tette fel a kérdést Simon Busuttil máltai, néppárti képviselő. Többen felvetették továbbá azt, hogy az utasok meztelenül történő megjelenítésével sérül az emberi méltósághoz való jog.

Gilles de Kerchove, az EU terrorizmus elleni küzdelmének főkoordinátora elmondta a találkozón, hogy már 200 millió eurót elkülönítettek az EU 7. kutatási keretprogramjából a légi közlekedés biztonságára vonatkozó kutatásokra, különösen az ilyen jellegű intézkedésekre. Azt mondta, hogy a testszkennereket vizsgáló további kutatások szükségesek.

A főkoordinátor válasza azonban nem győzött meg mindenkit. Alexander Alvaro EP-képviselő úgy vélte: "Az a benyomásom, hogy a technológia a terrorizmus elleni harc új vallásává vált".

Gilles de Kerchove azt mondta továbbá, hogy az EU-nak és az USA-nak meg kell osztania "terrorista listájukat" a terrorizmusra adott válaszuk jobb összehangolása érdekében. Elismerte ugyanakkor, hogy a polgári szabadságjogokkal kapcsolatos akadályokat még le kell küzdeni.

A témáról február 10-én tart vitát az EP plenáris ülése Strasbourgban. Az Európai Bizottság már dolgozik a kérdés EU-szintű szabályozásán.