Mégsem kap uniós mentőövet Görögország

A korábbi ígéreteknek és kiszivárogtatásoknak ellentmondva az Európai Unió mégsem menti ki azonnal súlyos költségvetési hiánnyal küszködő Görögországot. Az athéni büdzsé állapota miatt spekuláció indult az euró ellen, ám meglepetésre a német kormány mégsem akar mélyen a zsebébe nyúlni, hogy kisegítse a görögöket.

Létrehozva: 2010. február 12., 14:01	nyomtat	küld

Felemás megoldás, vagy éppen nem megoldás született az EU-csúcson, amely az egész eurózónát fenyegető görög adósságproblémával foglalkozott. Bár a találkozó előtt éppen egy német kormányilletékes szivárogtatta ki azt, hogy Németország áll az élére a segélyakciónak, Angela Merkel német kancellár volt az, aki Brüsszelben rálépett a fékre.

A zárónyilatkozat így semmilyen konkrétumot nem említett arról, hogyan segítené ki a több tagállam a 13 százalékos költségvetési deficitet felhalmozott Görögországot, ahol máris tüntetnek a hiánycsökkentő program ellen.

Eredetileg Franciaország és Németország közösen dolgozott volna ki egy programot, de még az EU motorjának számító két állam sem tudott egyetérteni. Ennek fő oka, hogy az EU-t javarészt finanszírozó német adófizetőket mélységesen felháborítja, hogy ők fizessék ki a számlát az egymást követő görög kormányok költekezéséért, azért, hogy azok masszírozták a statisztikákat, és hogy nem tudták hatékonyan beszedni az adókat.

Elemzők azt várták, hogy Németország, amely tart attól, hogy a hitelezőknek a görögök iránti bizalmatlansága a német állampapírok hozamára is kihathat vállalja az áldozatot. Ehelyett úgy tűnik, Angel Merkel kancellár inkább saját választói érzéseire figyelt. A kancellárasszony tagadta, hogy magára hagyták volna Athént, és azt mondta: annak előbb el kell indítania a deficitcsökkentő programot. Azaz: ott vágjon vissza a költségvetési kiadásokból, ahol tud.

Az EU-csúcs zárónyilatkozata még keményebben fogalmaz: Görögországban minden szükségest és akár további lépéseket is meg kell tennie, hogy 2012-re ledolgozza a hiányt. A dokumentumból az derült ki, hogy az EU közbelép, ha Athénnek gondjai lesznek áprilisban, vagy májusban adóssága újrafinanszírozásával. Részletes mentőterv azonban nincs.

A csúcson az is kiderült, hogy továbbra is komolyak a nézetkülönbségek Európában a görög válságról. Hollandia például azt akarta, hogy Athén forduljon az IMF-hez, a német és francia vezetők azonban hallani sem akarnak arról, hogy az eurozóna egyik tagállama a Washington által befolyásolt Valutaalapnál kilincseljen. Viszont, azonnali pénzügyi segítséget sem adnak a modernkori történelme során többször becsődölt görög államnak.

(inforadio.hu)