Fizetni és megfizetni

Sokba került nekünk Gyurcsány Ferenc. Nemhiába bökött kifordított üres zsebeire első fellépései egyikén. Nincs pénz, mutatta a népnek, mintha egy miniszterelnöknek a zsebében kellene hordania az államháztartási kassza bevételét. Lehet, hogy később oda is került? Az őszödi hazugságbeszéd után több mint száz magánszemély pert indított a kormányfő ellen, a közvélemény nem megfelelő tájékoztatása, vagyis adatok eltitkolása és ezáltal károkozás miatt. Abban a paprikás hangulatú 2006-os esztendőben kevesen gondoltak arra, hogy a beperelt kormányfőt közpénzen, vagyis a mi zsebünkből fogják védeni.

Létrehozva: 2010. február 17., 08:04	nyomtat	küld

Eddig nyolcmillió-negyvenhatezer forintba került az őszödi perben Gyurcsány Ferenc védelme. Azonban ő nem csak miniszterelnökként tartott igényt arra, hogy az adófizetők pénzéből fizessék a hazudozásainak és trükközéseinek védelmét elvállaló ügyvédi irodát. Még akkor is közpénzen védette magát ebben a perben, amikor már nem is volt kormányfő. Tavaly áprilisi bukása óta július 31-ig, tehát csaknem négy hónapon át még mindig velünk fizettették meg az ügyvédeit. Nem ám akármilyen díjazásért: akik Gyurcsányt védték, 45 ezer forintos órabérért dolgoznak. Vajon hány szerencsétlen, félrevezetett, még mindig az MSZP-re szavazó nyugdíjas él havonta negyvenötezerből?

Miért nem kaphattunk választ arra, hogy most ki fizeti Gyurcsány ügyvédeit? Itt is van titokszoba, mint a BKV-nál? S ha Gyurcsányt tavaly már nem mint kormányfőt védte a busásan fizetett ügyvédi iroda, akkor a kancellária hogyan fizethette őket közpénzből közel négy hónapon át? Miként szólhatott az indoklásuk? Próbálom kitalálni. Talán azt mondták: Hát már nem kormányfő, ez igaz. De ő a szociáldemokrácia Houdinije. A Nagy Mágus. Erkölcsi kötelékekből egy perc alatt kiszabadul. Bármikor eltűnhet, és bárhol föltűnhet. Miniszterként megy be a parlamentbe, és két hónap múlva ugyanabban az öltönyben kormányfőként jön ki az oroszlános kapun. Harrach Péter házelnök szavai közben elcseni a szónoki pulpitust, vízszintesre állítja, belefekszik, kettéfűrészelteti magát, és nem folyik vér, nincsen sikoly. Egyik oldalon Bajnai Gordon, a másikon Gyurcsány Ferenc lép ki sértetlenül a faragott dobozból. A Miniszterelnöki Hivatal a szocialisták idején vezette be, hogy minden munkát, amelyet nem volt kedve elvégezni, kiszervezett ismerős cégeknek, haveroknak. Miért pont a kormányfő védelmét bonyolította volna le saját jogi végzettségű embereivel? Kerestek egy ügyvédi irodát, kérjetek, fiúk, amennyit akartok, a számlát a sztrájkoló magyar nép állja úgyis, tudjátok, azok, akiket a szintén általuk fizetett rendőrséggel nemzeti ünnepükön véresre lehet veretni, és akik a tüntetést egyszer úgyis megunják.

Az elmúlt nyolc évre úgy fogunk visszagondolni, hogy ez volt az az időszak, amikor minden mocskos ügyön valaki mindig nyert, kivéve az állampolgárokat. Ők folyamatosan vesztettek. Munkahelyet, fizetést, adókedvezményt, lakást, tanyát, hitelfedezetet, terményt a kiskertből, biztonságot, bizalmat, rezsitámogatást, derűlátást. Elképesztően gazdagok lehetünk, ha mind e veszteségeink ellenére a mi pénzünkből védték óránként 45 ezerért Gyurcsány Ferencet a bíróságon. S az MSZP-nek még mindig megéri, hogy futtassák a bukott kormányfőt. Gyurcsány ott díszeleg a szocialisták választási listájának negyedik helyén. Április 1-jén eregessenek piros szegfűs léggömböket a magasba ezzel a felirattal: "Ihaj-csuhaj, sose újulunk meg!"

Ha nyerünk, végre világos lesz, ki fizetett, ki nem fizetett, és ki az, aki megfizet.

(Körmendy Zsuzsanna, Magyar Nemzet)