Minden leírt betűért ötezer forintot fizetett ki a BKV

Létrehozva: 2010. február 23., 11:19 | Utoljára frissítve: 2010. február 23., 12:22	nyomtat	küld

- Milyen következtetéseket vont le eddig a BKV-s vizsgálóbizottság meghallgatásaiból?

- Világosan kirajzolódott az a kör, amely felelős a BKV-ban kirobbant botrányokért. Meghallgattuk Demszky Gábor főpolgármestert is, aki nagyon rutinosan nyilatkozva tárta elénk a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel váltott leveleit. Ezek mind arról szólnak, hogy ő felhívta a figyelmét különböző problémákra.

- Tehát a felelősség áthárítását igazolta velük.

- Így van. Nagyon nehezen hihető, hogy ne tudott volna a történésekről, hogy ne lett volna azok cselekvő részese. Egy szervezet élén álló vezető mindenért felel, ami a környezetében történik, akár a polgári, a munka-, esetlegesen a büntető törvénykönyvbe ütköző eseményekről van szó. Azt azért ne felejtsük el, ha a metróval kapcsolatban kellett sajtótájékoztatót tartani, mindig megjelent. Sőt sokszor hangoztatta, személyesen tárgyal és intézkedik, amit akár kézi vezérlésnek is tekinthetünk.

- Hagyó Miklóst éppen ezzel vádolta meg, hogy kézi vezérléssel irányítja a BKV-t és a fővárosi cégeket.

- Nem Hagyó Miklós védelmében, a tények ismeretében jelentem ki, hogy a metró esetében gyakorlatilag mindenről tudomása volt. Emlékezzünk arra, amikor Brüsszelben lobbizott a támogatásért. Nem feltételezhető, hogy a BKV esetében elzárták előle az információkat. Nem beszélve arról, hogy előzetes letartóztatásba került főtanácsadója, Mesterházy Ernő milyen impulzív módon vett részt a BKV-val kapcsolatos egyeztetésekben. Meggyőződésem, hogy nagyon sok minden kiderül még a fővárosi közlekedési vállalatról. Több BKV-val kapcsolatos tanulmányt is bekértünk. A birtokomban van a budai fonódó villamosközlekedésről készült megvalósíthatósági tanulmány. A megrendelő a fővárosi önkormányzat, a kapcsolattartó Balogh Zsolt megbízott BKV-vezérigazgató. A BKV 244 millió 400 ezer forintot fizetett a szakmainak csak erős túlzással nevezhető anyagért. Ha visszaosztjuk a tartalmával, betűnként ötezer forintos árat kapunk, ami jelentős értékeltolódásnak tűnik, oldalanként egymillió forint. Egyértelműbben fogalmazva: felháborítónak. Már csak azért is, mert az átadott adathordozó elárulta, nemrégiben is módosítottak rajta, mielőtt néhány napja megkaptuk, miközben az összeget már 2008-ban kifizették.

- Nem tudjuk, mennyiben állja meg a helyét az összehasonlítás, de a 4-es metró harmadik szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya körülbelül százmillió forintba kerül.

- Sosem vitattuk el, mennyire fontos a budapesti közlekedés fejlesztése, amihez nyilván szakmailag előkészített anyagokra van szükség. Az azért nem lehet véletlen, hogy a BKV-nál soha senki által el nem olvasott tanulmányokat rendeltek meg.

- A szakbizottság elé viszik?

- Mindenképpen, további tájékoztatásra van még szükségünk. Nem vagyok közlekedésfejlesztő mérnök, azonban jogászként, első ránézésre irreálisnak tartom az árat. Azt még inkább, hogy bár a főváros volt a megrendelő, a BKV-val fizettették ki jelen ismereteink szerint. Ez egy rendkívül sajátságos helyzet, jó lenne tisztán látni, ki is volt valójában a megrendelő, a BKV-val pedig milyen jogcímen utaltatták ki az összeget.

- A BKV-nak kellett volna megrendelni.

- Ez tűnik jogszerű eljárásnak. Több hasonló tanulmány is a birtokunkba került, amelyekkel kapcsolatban lesznek kérdéseink. Az 1-es és 3-as villamos meghosszabbításával kapcsolatos tanulmányok, engedélyek beszerzésére tudomásunk szerint eddig 440 millió forintot költöttek.

- Fővárosi képviselőként mi a véleménye Budapest működtetéséről?

- Több mint harminc éve élek itt. A Budapest rendelkezésére álló példátlanul erős gazdasági potenciálnak nem látom a jeleit. Magyarország ötszáz legnagyobb vállalatából 243 Budapesten működik, az általuk megforgatott árbevétel 21 ezer 700 milliárd forint, ami a magyar állam költségvetésének háromszorosa. Milyen nyomokat hagyott ez a fővároson? Ha itt, Zuglóban kimegyünk a Thököly útra, a Bosnyák térre, mit látunk ebből? Semmit. Ilyen értelemben az elmúlt húsz évben szinte semmi sem történt. A projektek önrészéhez felvett tíz-húsz milliárd forintos hiteleknek nem tapasztaljuk pozitív vonzatait. A főváros irányítóit önös érdekeik vezérlik, valójában nem szeretik ezt a várost. Csak az foglalkoztatja őket, a felelősséget áthárítva hogyan tudnak időről időre politikailag túlélni. Az emberek utolsó reményét is ellopják, éppen ezért nagyon nagy változásra van szükség.

- Zuglói képviselőjelöltként milyen tapasztalatai vannak?

- A politikát illetően Zuglóban ugyanaz történik kicsiben, mint a fővárosban nagyban. Magyarország hetedik legnagyobb városáról van szó, Pest kapujáról, ahol 116 ezer ember él. A balliberális oldal kedvenc gyermeke a XIV. kerület, az SZDSZ utolsó fellegvárának tekintette. Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy hasonló állapotok uralkodnak a zuglói közéletben, mint a fővárosban. Hihetetlen mértékben eladósodott Zugló is, a mintegy 32 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett körülbelül hétmilliárd forintos adósságot halmozott fel. Ráadásul nem egy olyan városról van szó, mint Százhalombatta vagy Tiszaújváros, ahol óriási iparűzésiadó-bevétel keletkezik. Itt nincsenek gyárak, az emberek a kellemes környezet, a tiszta levegő, a zöld területek miatt szeretnek, szerettek a kerületben lakni.

- Milyen célokat tűzött ki?

- A zuglóiak évtizedek óta szeretnék, ha elkészülne végre az M3-as sztráda menti zajvédő fal. Egymás után ígérték meg nekik a választókerület szocialista képviselői, de egyikük se teljesítette. Én lépni fogok ebben az ügyben. A Thököly útra gyenge minőségű aszfaltot terítettek, a kockakövet pedig ismeretlen helyre szállították. A Fővárosi Közgyűlésben felvetettem, hogy Zugló szívesen felhasználná ezeket, csakhogy információim szerint Bécs városa is jelentős mennyiséget vásárolt belőle. Megjegyzem, az aszfalt lassan kezd felválni, pedig októberben helyezték ki. A zöld kerületi jelleget szeretném erősíteni, abban biztos vagyok, ha polgári kormány alakul májusban, partner lesz ebben. Ehhez természetesen a főváros együttműködésére is szükség lesz. A Szent István parkhoz hasonlóan képzelem el a Városliget jövőjét, őrzött, tiszta, körbekerített területként. Szívem szerint az autós forgalmat ki is tiltanám a Városligetből. Nagyon sokan költöztek a kerületbe az elmúlt évtizedben, egyfolytában nő a beépítések mértéke, amit most már korlátozni kellene.

- A Bosnyák téri városközponttal kapcsolatban mi a véleménye? Úgy néz ki, az építkezés négy év alatt sem kezdődik el.

- Számomra teljesen érthetetlen, hogy a kerület vezetése miért nem vett igénybe uniós forrásokat a városközpont felépítéséhez. Számos önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel Budapesten és vidéki városokban. Óriási hiba, sőt bűn volt, hogy nem indultak ezen a pályázaton, hiszen Zuglónak erre nincs pénze. Plázára nincs szüksége a kerületnek, de közfunkciókat ellátó kereskedelmi és szolgáltatási központra, ahol persze lehet vásárolni is, igen. A városközpontot mindenképpen ki kell alakítani fővárosi és állami támogatás felhasználásával. Azért fogok küzdeni, hogy ez megvalósuljon.

- A Mexikói úti plázának mi lesz a sorsa?

- Fellépésünknek és a helyi civilszervezeteknek köszönhetően a befektetővel átterveztettük a beruházást. Az ingatlanfejlesztő vállalta, hogy ezt nem módosítja, ami sok zöld terület és egy közlekedési csomópont kialakítását is jelenti. Ehhez kapcsolódva szeretném elérni, hogy az Erzsébet királyné útja csillapított forgalmi övezetű legyen, ahol utcára nyíló kereskedelmi egységek működnek polgári hangulatban.

- A parlamentben hogyan kíván tenni Zuglóért?

- Az elmúlt ciklusban a kerület két szocialista országgyűlési képviselője - Baráth Etele és Csiha Judit - egyszer sem szólalt fel Zugló érdekében. A jelen parlamenti ciklusban is leszavazták az úgynevezett Zugló-csomagunkat. Ez szomorú, így tett a jelenlegi szocialista jelölttársam is. 2002 és 2006 között vidékről kerültem a parlamentbe, és a ciklus alatt több mint 1200 indítványt nyújtottam be, hozzáteszem, ezt még azóta senki sem szárnyalta túl. Nagyon fontos, hogy egy 116 ezres kerületnek legyen polgári képviselője az Országgyűlésben. Ha nem lenne, ez akkora veszteség, mintha Győrnek nem lenne polgári képviselője.